A F�ny �s �rny�k h�bor�j�t a Harmadkorban, Athera t�rt�nelm�nek legzavarosabb �s legforrong�bb id�szak�ban v�vt�k. Akkoriban �t �vsz�zadon kereszt�l elkeseredett �s v�res k�zdelem zajlott Arithon �s Lysaer k�z�tt. Amennyiben az ezen id�szakban pap�rra vetett feljegyz�sek hitelesek, Lysaer, a F�ny Ura isteni megtestes�l�s, az �rny�kmester viszont a gonosz szolg�ja �s s�t�t er�k ir�ny�t�ja volt. Eddig csup�n a szel�d templomi hit feljegyz�sei k�pviselt�k az igazs�got.

A hideg id� a szok�sosn�l kor�bban �rkezett meg Araethura mez�ire. Az �szi es�cseppek k�z�tt apr� j�gdarabok csillantak, amelyek apr� m�lyed�seket v�gtak a v�zt�l felpuhult f�ldbe. A h�zban nem �gett t�z, amely harcra kelhetett volna az �szi sz�llel, �gy a hideg tetsz�s szerint gar�zd�lkodhatott a helyis�gekben. A kih�lt kandall� mellett a d�ng�lt f�ldpadl�n egy var�zsl�n� t�rdelt a s�t�tben. Elaira f�lredobta a kez�ben tartott kovak�vet. �sszefonta a hidegt�l elg�mberedett ujjait, �s f�jni kezdte a frissen csiholt szikr�kat. Nagyon j�l ismerte m�r a t�zeg ellentmond�sos term�szet�t, ez�rt szinte g�gy�gve k�rlelte az anyagot, hogy a bizonytalan l�ng ne aludjon ki.

Ekkor azonban kopog�s hallatszott az ajt�n. A v�gzet hangja azonnal eloszlatta a bels� b�k�j�t �s a pillanat nyugalm�t.

Elaira mag�ba fojtotta a bossz�s�g�t. A kez�ben tartott forg�cs kialudt, ahogy a n� fel�llt. Lemond�an legyintett, �s elindult, hogy kiszolg�lja a l�togat�t, aki nyilv�n k�h�g�s elleni szirupot k�r, vagy a beteg kecsk�j�t kellene meggy�gy�tani. M�r h�t �ve �lt itt mag�nyosan, folyamatosan b�v�tve n�v�nyismeret�t �s az ehhez kapcsol�d� praktik�kat. Az id� sz�p lassan eloszlatta a helyb�li p�sztorok bizalmatlans�g�t a mesters�ge ir�nt. Mostan�ban a csal�dok m�r f�lelem n�lk�l kerest�k fel, ha valami betegs�g �t�tte fel a fej�t a csal�dban vagy az �llatok k�z�tt. Amikor a f�k lombja s�rgulni kezdett, a var�zsl�n�nek egyre messzebbre kellett a hegyek k�z� mennie, hogy megfelel� gy�gyn�v�nyekre leljen. A hozz� fordul�k tudt�k, hogy ilyenkor a legnagyobb es�llyel napnyugta ut�n tal�lj�k otthon.

A kunyh�ban uralkod� s�t�ts�g neh�z volt, ak�r a nedves gyapj�, s ehhez nagyban hozz�j�rult a gerend�kra akasztott gy�gyf�vek er�s illata is. Elaira kivette a ruh�sl�d�j�b�l b�r�nyb�r ujjas�t, �s szinte azonnal meg�rezte az anyagba �v�dott olajos dohszagot. Mik�zben az ujjaival tapogat�zva elhaladt a berendez�si t�rgyak k�z�tt, ism�t felhangzott a t�relmetlen kopog�s.

- Dharkaron bossz�j�ra, hallom!

Elaira a gall�rja al� cs�sztatta a kez�t, �s megfogta a nyak�ban ez�stl�ncon f�gg� f�kuszkrist�lyt. A kvarcot haszn�lva m�gikus l�t�s�val v�gign�zett a helyis�gen. �vatosan l�pett el rozoga n�v�nytart� kosarak �s agyaged�nyek mellett; a dolgoz�asztal alatti m�lyed�sben m�r r�g nem f�rtek el a t�rol�ed�nyek. Mez�tl�basan �s a hidegt�l reszketve �rte el az ajt�t. A retesz ut�n ny�lt.

Rossz el��rzete t�madt. A sz�vdobban�s t�red�ke alatt v�gigs�p�rt az eg�sz test�n valami megmagyar�zhatatlan forr�s�g.

Azt�n a pajt�ban tartott lova felnyer�tett, sz�toszlatva a d�bbenet�t. Egy m�sik, idegen �llat v�laszolt a h�v�s�ra; f�mpatk� csap�dott az ajt� el� lefektetett k�veknek, majd a gyepl� gy�r�inek cs�rg�se t�rte meg az �jszaka csendj�t. �rtalmatlan hangok voltak, de m�gis megfosztott�k a var�zsl�n�t att�l a l�tsz�lagos nyugalomt�l, amely az el�z� h�t �vben jellemezte az egyed�ll�t�t.

- Sithaer d�monaira!

Elaira eleresztette a krist�lyt, �s �rezte, hogy az eg�sz teste libab�r�s lesz. Ez �nmag�ban m�g nem jelentett volna gondot, hiszen hideg volt. De tudta, hogy most nem egy p�sztor kereste fel. A seg�ts�g�t k�r� helyiek gyalog j�ttek, vagy mocs�ri p�nikkal, amelyeket csup�n b�r k�t�f�kkel szereltek fel. A h�tasaikon nem voltak f�m szersz�mok, �s sosem voltak megpatkolva.

Bal keze meg�llt a leveg�ben. Nem tudta eld�nteni, hogy mit tegyen, amikor a kopog�s harmadszor is felhangzott. A roskatag faajt� egyre jobban mozgott, �s Elaira att�l f�lt, hogy elszakadnak a b�rb�l k�sz�lt zsan�rok. Gyorsan elh�zta a reteszt. A sz�l azonnal kihaszn�lta a k�n�lkoz� alkalmat, �s befurakodott a r�sen. Az ajt�ny�l�sban imm�ron tiszt�n l�tszott, hogy ki az �jszakai l�togat�.

Egy korian var�zsl�n� �llt a k�sz�b�n, akinek az arcvon�sain l�tszott, hogy egy�ltal�n nem rajong az itteni �sz�rt. Cs�p�s hangon sz�lalt meg.

- Csak nem aludt�l, �s a p�rna al� gy�m�sz�lted a kicsi fejedet? - Csak �gy s�t�tt r�la az el�gedetlens�g, f�leg amikor felszegte az �ll�t a csuklya alatt. Ak�rmilyen magas rangban is �llt, a szelek ugyan�gy megk�nozt�k, mint b�rmely m�s utaz�t. A k�penye �sszegy�r�d�tt �s s�rfoltos volt, a szeg�ly�t pedig a t�skebokrok szaggatt�k meg. Amikor leeresztette a kez�t, �s v�gign�zett a dr�ga borj�b�r keszty�b�l ki�ll� sz�lk�kon, m�g jobban feld�h�d�tt. - �tkozott deszk�k! Mi�rt nem kerest�l m�r valakit, aki rendesen lecsiszoln� neked?

Elaira a f�le m�g� igaz�tott egy elszabadult tincset, �s sz�lesebbre t�rta az ajt�t.

- Szitkoz�dsz tov�bb, vagy ink�bb bej�ssz?

A f�lelme valami megmagyar�zhatatlan okb�l eloszlott, �s a hely�t elfojthatatlan gonoszs�g vette �t. A bar�ts�gtalan s�t�ts�gbe burkol�z� helyis�g fel� intett, amely nem t�l sok k�nyelmet ny�jthatott az eleganci�hoz szokott el�lj�r� sz�m�ra. Mivel a k�sz�b�n �ll� n� nem tehetett m�st, elfogadta az invit�l�st. Felemelte selyemszokny�j�t, amely al�l el�villant a s�ros lovagl�csizma.

- Kedves h�lgyem, milyen eredeti vagy.

A nemesi akcentussal kiejtett szavak m�g�tt �rezhet� volt az elfojtott m�reg. Egy pillanattal k�s�bb a sz�l feler�s�d�tt, de Elaira m�gsem emiatt borzongott meg. A jelen �s a m�lt �sszefolyt el�tte. M�r tudta, hogy ki l�togatta meg. A felismer�s megmagyar�zhatatlan f�lelmet, majd sz�rny� d�h�t �bresztett fel benne. �gy l�tszik elj�tt az ideje annak, hogy a rendje sz�tverje azt a mened�ket, amelyet a hossz� �vek f�rads�gos munk�j�val alak�tott ki ezen az elhagyatott vid�ken.

- Els� Var�zsl�n� - �dv�z�lte a m�sikat. Az �sszez�rt fogai k�z�l el�bukkan� szavak �gy ropogtak, mint a rian� j�g.

Lirenda leengedte a szokny�j�t, �s savany� hangon v�laszolt.

- Nem vagyok t�bb� Els� Var�zsl�n� - k�z�lte. Azt�n mintha egy fegyelems�rt�sen kapott �jonc lenne, m�g hozz�tette: - A Legf�bb megfosztott a rangommal j�r� kiv�lts�gokt�l.

Ez �jdons�g volt Elaira sz�m�ra. �gy l�tszik, a t�voll�t�ben is zajlanak az esem�nyek. Mik�zben ezen t�prengett, �szt�n�sen az ajt�hoz l�pett, �s becsukta, miel�tt a huzat let�phette volna a gerend�kra f�ggesztett gy�gyn�v�nyeit. H�t�t a csupasz ajt�nak t�masztva kiv�rt n�h�ny sz�vdobban�snyi id�t, am�g a sz�l fel nem adta a deszk�k elleni t�mad�sokat. Sarokban �ll� �gya felett volt a helyis�g egyetlen ablaka. A zsaluk megremegtek a heves �ramlatokt�l. A f�ls�rt� hangok �s a nedves f�ldpadl� kip�rolg�sa megakad�lyozta, hogy Elaira nyugodtan a gondolatai k�z� mer�lj�n.

- Gondolom, van valahol egy gyerty�d, nem? - sz�lalt meg v�g�l Lirenda. Eligazgatta meggy�r�d�tt k�peny�t, mert nem akarta, hogy a selyemb�l�s beleakadjon a lakkozatlan berendez�si t�rgyakba.

- Faggy� - b�kte ki Elaira. A m�hviasz t�l �rt�kes volt ahhoz ezen a vid�ken, hogy el�gess�k. A var�zsl�n� �tszelte a kunyh�t. A g�g nem jelentett el�gs�ges magyar�zatot arra, hogy a rend egyik magas rang� el�lj�r�ja mi�rt nem haszn�lja a m�gikus l�t�s�t. Mik�zben a szekr�nyben kutatott, hogy eleget tegyen a m�sik k�r�s�nek, hi�ba t�prengett, nem j�tt r� a megold�sra. De balj�s el��rzet�t sem tudta csillap�tani.

A nyolcadik rangot el�r� el�lj�r� megsz�gyen�t�se t�lmutatott minden �sszer� hat�ron. Lirenda m�r t�bb mint �t �vtizede �llt a Legf�bb m�g�tt a rangl�tr�n. Morriel az ut�bbi id�ben egyre gyeng�bb lett, egyes pletyk�k szerint haldoklott. Az Els� Var�zsl�n� megbuktat�sa nem t�nt logikusnak, hiszen � volt az egyetlen, aki sikerrel pr�b�lkozhatott volna a m�sik �r�k�be l�pni, amikor meghal.

A Koriathain z�r�s hatalmi v�ltoz�sai ellen�re val�sz�n�tlen volt, hogy Lirenda �rkez�se a v�letlen m�ve. Elair�nak r�gt�n esz�be jutott az a n�v, amely kit�r�lhetetlen�l ott rejt�z�tt a gondolatai k�z�tt, de az ut�bbi �vekben siker�lt t�r�keny fallal k�r�lvennie.

- Most �ppen mit akarsz tudni Arithon hercegr�l? - k�rdezte keser� hangon, ahogy felegyenesedett. Izzads�gt�l nyirkos ujjai k�z�tt ott tartotta a megtal�lt faggy�gyerty�t, de a szekr�ny ajtaj�t hi�ba akarta bez�rni, az folyton kiny�lt.

Nyilv�nval� volt, hogy a Koriathain tov�bbra sem tett le arr�l, hogy zaklassa a K�dszellemet el�z� k�t f�ltestv�rt. Hi�ba siker�lt ugyanis visszah�d�tani a napf�nyt, a gy�zelmet nem �nnepelhett�k sok�ig. Desh-thiere k�ts�gbeesetten v�dekezett, de v�g�l a k�dtakar�t eloszlatt�k, �s a l�nyt foglyul ejtett�k. A k�dben lakoz� k�s�rtetek utols� erej�kkel meg�tkozt�k Arithon s'Ffalennt �s Lysaer s'Ilessidet. Az �r�k ellens�gesked�sre k�rhoztatott hercegek egym�s ellen ford�tott�k az adom�nyukat. A f�ny �s az �rny�k k�zdelme az ut�bbi tizenhat �vben t�bb v�res h�bor�t �s politikai csat�roz�st eredm�nyezett.

Morriel meg volt gy�z�dve arr�l, hogy Arithon Teir's'Ffalenn fenyeget�st �s vesz�lyt jelent a t�rsadalomra. Elaira sejtette, hogy a Legf�bb v�lem�nye aligha v�ltozott meg az ut�bbi id�ben. A legut�bbi h�rek arr�l sz�ltak, hogy Lysaer s'Ilessid vadonat�j flott�ja is �ldozatul esett az �sszecsap�soknak. Lirenda hallgatott. A sz�l jajgat�s�t elnyomta a v�rosban sz�tt selyemruha susog�sa.

- Mi m�s�rt j�tt�l volna? - szegezte neki a k�rd�st Elaira. Rezzen�stelen�l v�rta a m�sik v�lasz�t, de k�zben a gondolatai azon j�rtak, hogy b�rcsak valaki megszabad�tan� a k�nokt�l. Elindult a kandall�p�rk�nyhoz a nemr�g eldobott kovak��rt, hogy f�nyt gy�jtson. - Ha csup�n nedves f�ldpadl�ra vagy ny�lp�rk�ltre v�gyt�l volna, azt kellemesebb t�rsas�gban is megkaphattad volna.

- Ugye tudod, merre j�r az �rny�kmester? - l�pett k�zelebb Lirenda �vatosan az asztalhoz, majd meg�llt, amikor a l�ba egy agyaged�nyeknek �tk�z�tt. Az �nuralma roppant figyelemrem�lt� volt, ahogy elnyomta a nemesi sz�rmaz�s�b�l �s a rangj�b�l fakad� g�gj�t.

Elaira szikr�t csiholt. A s�t�ts�gben megvillan� f�ny visszat�kr�z�d�tt a szem�ben. Szerencs�re a paladarabhoz �t�d� kova tompa hangja �pp akkor vonta el a m�sik figyelm�t, amikor az �rzelmek egy pillanatra a felsz�nre t�rtek. A k�teless�g azonban k�nyszer�tette. Ha k�rdezik, v�laszolnia kell. Az esk�je engedelmess�get k�v�nt t�le; nem menek�lhetett a tudatlans�g �larca m�g� sem. A l�thatatlan sz�l, amely �sszekapcsolta a tudat�t Rathain herceg�vel az egym�st�l t�vol t�lt�tt h�t �v alatt sem fakult meg. Elaira most m�gis el�gedett volt, mert �szint�n v�laszolhatott.

- Nem hiszem, hogy sok �jdons�ggal szolg�lhatn�k - vonta meg a v�ll�t, de a kialv� l�ng villan�sa elhalv�ny�totta a gesztust. - A f�rk�szeid is v�laszt adhattak volna. Ez�rt teljesen felesleges egy olyan n�dtet� alatt �jszak�znod, amelyben ez�stmolyok f�szkelnek.

Lirenda sz�tlanul v�rakozott. Elaira �jabb t�zgy�jt�si k�s�rlete k�zben megadta a k�rt v�laszt.

- Mihez kezdene egy tolvaj az ellopott briggekkel? Val�sz�n�leg haszn�lni akarja �ket. Rathain hercege m�r h�rom h�napja tengerre sz�llt.

A kan�c meggyulladt. S�rga f�ny vil�g�totta meg a fat�rgyak durva deszk�it, a sok haszn�latt�l kicsorbult agyaged�nyeket, majd v�g�l a sarokban �ll� �gyat is, amelyet kiselejtezett b�rdarabokb�l �sszevarrott takar� bor�tott. Elaira egy pillanatra elsz�gyellte mag�t a szeg�nyes berendez�s miatt, de m�gsem k�rt eln�z�st. Az �let a l�pvid�ken megadott neki mindent, amire sz�ks�ge volt. A tet� nem sziv�rgott, amit neh�z gyermekkora miatt egy�ltal�n nem �rzett eleve term�szetesnek. Ez az apr�cska kunyh� jelentette az otthon�t, ami�ta elhagyta a Meriorban dolgoz� Arithont. Az asztalt �s a polcokat nem bor�totta f�nyes lakkoz�s, a falak foltosak voltak. A fadobozok, a f�med�ny, a k�k�sek �s a par�zstart� mind hozz�n�tt m�r a sz�v�hez. Amikor v�gign�zett az ismeretlen t�rgyakon, egy�ltal�n nem �rezte azt, hogy hi�nyzik a pompa �s a csillog�s az �let�b�l.

Hab�r k�z�ns�ges berendez�si t�rgyai b�kess�get sug�roztak, Elaira tudta, hogy m�r nem �rezheti mag�t sok�ig biztons�gban.

Az �ltala legjobban gy�l�lt feljebbval�ja k�nyelmesen elhelyezkedett a s�mlin, amelynek a sz�l�n l�that� karcol�sok el�rult�k, hogy egy cip�szm�helyb�l ker�lt ide. A v�rosi nemess�g magasztoss�g�t sug�rz� Lirenda �gy f�szkel�d�tt, mint a kandall� mell�l elzavart macska. Egy fekete hajtincse elszabadult, �s v�gigsim�tott feh�rm�rv�ny hal�nt�k�n. Hi�ba piszkol�dott be a ruh�ja az utaz�st�l, a tart�sa ugyanolyan tiszteletet parancsol� volt, mint kor�bban. V�gtagjait �gy tartotta, mintha egy szobr�sz �lete f� m�v�t form�zta volna r�la.

Ez a tart�s �nel�g�lt arckifejez�s�vel p�rosulva nem sok j�t �g�rt. A hideg, huzatos kunyh�ban k�r�lpillant� Elair�t frissen t�madt idegess�g �nt�tte el. Lirenda mindig is megvetette az egyszer� k�r�lm�nyek k�z�tt �l�ket. Ravasz, m�velt n� volt, aki forr� f�rd�re �s szinte n�ma, hozz��rt� inasokra tartott ig�nyt. Ezen a vid�ken szeg�ny emberek �ltek. R�ad�sul az �sz is zordabb volt a szok�sosn�l; a n� sz�m�ra ez az utaz�s fel�rt a k�nz�ssal. Val�sz�n�leg Morriel parancs�nak engedelmeskedve j�tt ide, k�l�nben valamelyik kev�sb� kedvelt al�rendeltj�t k�ldte volna maga helyett. Az a t�ny, hogy egyed�l utazott, valami nyugtalan�t� titokzatoss�got hordozott mag�ban.

Elaira az asztalra tette a gyerty�t, miel�tt a remeg�se t�ls�gosan �rulkod� lett volna. Ahelyett, hogy engedett volna az egyre n�vekv� r�m�let�nek, ink�bb lehajolt, �s a nedves t�zel� �letre kelt�s�vel foglalta el mag�t.

- Azt te sem gondolhatod, hogy ir�ny�tani tudn�m Arithon herceg cselekedeteit.

- Ennek ellen�re neked is r�szt kell v�llalnod az elk�vetkez�kben - jegyezte meg Lirenda.

Elaira h�trah�k�lt. A kupacba rakott ny�rfaforg�csok �gy rebbentek sz�t, mintha egy ny�lvessz� s�v�tett volna el felett�k. A szikra ism�t kialudt, s�r�, bar�ts�gtalan f�st sz�llt fel. Elaira �sszeszor�tott foggal l�tott neki a sz�tsz�rt t�rmel�k �sszegy�jt�s�nek. Az �rzelmeit gr�nitmaszk m�g� rejtette, amelyen semmif�le vihar nem tudott kifogni. Ism�t a pal�hoz �t�tte a kovak�vet, de most olyan er�vel, hogy azzal egy m�gly�t is l�ngra lobbanthatott volna.

Az esk�je a Koriathainhez k�t�tte, eg�szen addig, am�g az utols� l�legzet melege el nem illan az ajk�r�l. Abban a pillanatban, amikor a l�ngok �letre keltek, fel�llt, �s szembefordult k�nz�j�val.

- Mondd el, hogy mit akarsz!

Lirenda a s�rt�l megkem�nyedett szoknya szeg�ly�vel pepecselt.

- Mi�rt v�ded Rathain herceg�t? Sz�rny� b�n�kkel v�dolj�k. Avenor megt�madhatatlan bizony�t�kokkal rendelkezik. Lysaer b�r�i azt �ll�tj�k, hogy v�rm�gi�hoz �s s�t�t ritu�l�khoz folyamodott, �s ezek seg�ts�g�vel omlasztotta le a Dier Kenton-v�lgy sz�l�n �ll� hegyeket. Ne pr�b�ld elhitetni velem, hogy nem hallott�l Lysaer hadsereg�nek veres�g�r�l. Az emberei nagy r�sz�t hegyoml�s temette maga al�.

- Ez m�r hat �ve t�rt�nt. Val�ban kicsit k�sve �rtes�l�nk errefel� az esem�nyekr�l, de tudatlanok nem vagyunk - dobta le Elaira a kovak�vet a kos�r tetej�re, amelyben a serpeny� felmeleg�t�s�hez haszn�lt elszenesedett fadarabokat gy�jt�tte. - A Koriathain El�lj�r�k Tan�csa t�nyleg azt gondolja, hogy �gy t�rt�nt? Arithon feketem�gi�t haszn�lt?

- Kitelne t�le, annyi bizonyos - k�z�lte Lirenda. Befejezte a toll�szkod�st, �s a f�ldre eresztett l�b�val megb�kte az agyaged�nyeket. Amikor feln�zett, a szem�ben tiszt�n l�tszottak a t�z l�ngjai. - A gonoszs�g�val mindenki tiszt�ban van. A m�sz�rl�s v�gkimenetele is egy�rtelm�. De te ismered �t a legjobban. Mit tudn�l felhozni a v�delm�re, ha tiszt�znod kellene a v�dak al�l?

- El�sz�r is kik�rn�m a v�lem�ny�t - javasolta Elaira. Legsz�vesebben kit�rt volna, �s Lirenda arc�ba v�gta volna, hogy mit gondol err�l az eg�szr�l. A m�sik magabiztos von�sai egyre jobban d�h�tett�k. De ink�bb a b�r�nyb�r kab�t ujj�ba b�jtatta a kez�t. - Ak�rmit is tett Rathain hercege, nyilv�n megvolt r� az oka. M�g sosem hallottam olyanr�l, hogy b�rkinek is hazudott volna. Eddig m�g mindig ragaszkodott az elveihez.

- �gy l�tom, a te meggy�z�d�sed nem �ll majd az utamba - simultak ki Lirenda arcvon�sai. A var�zsl�n� el�gedett hangon folytatta: - A Legf�bb �ltal teljes�tend� feladathoz ig�nyt tartok a szil�rd hitedre. Rathain herceg�nek sincs m�sra sz�ks�ge, mint hogy az �ltalad t�vedhetetlennek tartott s'Ffalenn k�ny�r�let alapj�n cselekedjen.

- Mit akarsz ezzel? - uralkodott el a p�nik Elair�n, miel�tt �tgondolhatta volna, hogy mit mond. - El�g legyen az ostoba fejt�r�kb�l! Nem leszek a j�t�kszered!

- �m legyen! - h�zta le a keszty�j�t Lirenda, akinek a viselked�se t�k�letesen illett a durv�n megmunk�lt deszk�khoz. - A Legf�bb azt k�v�nja t�led, hogy seg�ts l�trehozni Rathaini Arithon �l� m�s�t, akinek a k�lseje mindenben megegyezik a herceg�vel.

- Ath v�gtelen kegyelm�re! - sz�vta el a r�m�let az utols� csepp sz�nt is Elaira arc�b�l. Gondolatai azonban m�r sz�guldottak is tov�bb, megel�zve a m�sik szavait. - Ugye nem Fionn Areth-et akarod al�vetni alakv�lt� var�zslatoknak?

Lirenda biccent�se annyira megr�zta, hogy minden j�zans�g�t levetk�zte.

- Mi t�rt�nt a k�ny�r�lettel? A nagyasszony meg�r�lt? Sz�rny� tett ez egy olyan rend r�sz�r�l, amelyet az�rt alap�tottak, hogy gy�gy�tson, �s seg�tse az emberis�get! - Elaira �sszef�zte elfeh�redett ujjait. A gyilkos indulatok nyom�sa alatt reszketni kezdett. Azzal m�g az�rt tiszt�ban volt, hogy a durva szavakn�l nem mer�szkedhet tov�bb b�ntetlen�l. - Mi �rhet annyit Ath ege alatt, hogy ilyen szakad�kba tasz�tsunk egy ifj�t? - A Koriathain �rdekei a Sz�vets�g hatalmi csat�roz�sai k�z� keveredve sz�rny� lehet�s�geket t�rtak fel. - Ath k�ny�r�lj�n mindannyiunknak; Fionn egyszer� p�sztorok gyermeke, aki el�tt gondtalan �let �ll.

- Azt az�rt te is tudod, hogy ez nem teljesen igaz - sz�lalt meg Lirenda, akinek t�k�letes metsz�s� �lla egy j�gszobor sz�ps�g�t �s h�v�ss�g�t k�lcs�n�zte az arc�nak. - A f�rk�szeink tudnak a sz�let�skor kimondott j�slatr�l. Mi�rt ne lehetne �pp a rend�nk beavatkoz�sa az, amely kivezeti a bizonytalans�gb�l?

- Ez sz�vtelens�g! - Elaira ell�kte mag�t az asztalt�l. Ahhoz t�l d�h�s volt, hogy �sszerezzenjen az ed�nyek cs�r�mp�l�s�re. - Ak�rmivel is j�r Arithon �letben marad�sa, nem l�tezik olyan dolog a vil�gon, amely indokkal szolg�lhatna az �rtatlanok kihaszn�l�s�ra.

- Morriel oka nem m�s, mint a t�rsadalom egys�g�nek fenntart�sa. Az �rny�kmester m�r bebizony�totta, hogy milyen vesz�lyt jelent. A te sajn�latos vonz�d�sod ezen mit sem v�ltoztat. Ami megt�rt�nt, az megt�rt�nt. - Lirenda let�pett egy kil�g� sz�lat a k�penye szeg�ly�b�l, �s �sszeh�zta a szem�t. - Az �rzelg�ss�get f�lret�ve azt mondhatjuk, hogy a gyermek egy jelent�ktelen senki, aki neked k�sz�nheti az �let�t. A Legf�bb most azt k�v�nja t�le, hogy fizesse vissza ezt az ad�ss�got a Koriathain j�v�je �rdek�ben.

Ez a kijelent�s egy sz�v�nek szegezett kard volt; figyelmeztet�s, hogy itt j�val t�bbr�l van sz� az egyszer� k�teless�gtudatn�l. Elaira azt k�v�nta, hogy b�rcsak ne gy�jtotta volna meg a t�zet. A f�ny v�dtelenn� tette. Lirenda �gy j�tszadozott vele, mint macska az eg�rrel. Minden apr� rezd�l�s�t figyelemmel k�s�rte. Akadoz� l�legzete, a d�ht�l megrezd�l� ujjai mind arr�l �rulkodtak, hogy alig b�rja mag�ban tartani az indulatait.

Mindkettej�ket az a vesz�ly fenyegette, hogy m�lyre �sott �rzelmeik legy�zik az �nfegyelm�ket. Kettej�k k�z�tt egyed�l a gyertya l�ngja jelentette a falat. Elaira mostanra t�ljutott azon a ponton, hogy a hideg zavarja. Elkeseredett k�zdelmet folytatott a tiltott szerelem vonz�sa ellen, amely azzal fenyegette, hogy mindent elvesz�t.

Az utcagyerekk�nt szerzett t�l�l� �szt�n arra figyelmeztette, hogy a csend t�ls�gosan hossz�ra ny�lt. El�r�bb l�pett, lehajolt, �s ellen�rizte a t�zet. Mik�zben az �rny�ka d�monk�nt t�ncolt a l�b�n�l, k�t �desk�s illat� ny�rfahas�bot tett az apr�f�k v�r�sen izz� parazs�ra.

- Mif�le el�ny sz�rmazhat abb�l, ha siker�l l�trehozni Arithon hasonm�s�t? - Elaira szavaib�l kiveszett a kor�bbi indulat. - Aki ismeri a herceget, az sosem fogja �sszet�veszteni egy egyszer� kecskep�sztorral csup�n az�rt, mert k�ls�re ugyan�gy n�znek ki.

- Nem kicser�lni akarjuk �ket - fektette az asztalra Lirenda a v�kony keszty�it, majd kiegyenesedett. - Morriel el akarja fogni Rathain herceg�t. Ennek �rdek�ben azt parancsolta, hogy alkossuk meg a hasonm�s�t, akit csal�tekk�nt haszn�lva a herceg ellens�gei k�z� vethet�nk. Ha Fionn Areth-et b�r�s�g el� �ll�tj�k az �rny�kmester �ltal elk�vetett b�n�k miatt, a feld�h�d�tt �s retteg� v�roslak�k nyilv�n v�tkesnek fogj�k tal�lni. Az elgondol�sunk szerint a Teir's'Ffalenn vissza fog t�rni a kontinensre, ha egy �rtatlant akarnak kiv�gezni a nev�ben. T�vedhetetlen sz�ve van, ha igaz, amit mondasz. �n viszont tudom, hogy a v�rvonal�nak g�g�s b�szkes�ge nem fogja engedni, hogy b�rki is meghaljon helyette. De ak�rmelyik is l�p m�k�d�sbe, a sors a csapd�nkba ir�ny�tja a herceget. Dr�tokon r�ngatott b�b lesz csup�n, akinek a velesz�letett s'Ffalenn k�ny�r�let okozza a veszt�t.

Elaira �gy �rezte, mintha a hideg egyenesen a csontjainak �tk�zne.

- �s mi lesz Lysaerrel?

A m�sik ujjain megvillan� ametiszt gy�r�k arr�l �rulkodtak, hogy m�r minden el�re ki van tervelve.

- Biztos lehetsz afel�l, hogy erre is megvannak a m�dszereink. A F�ny Herceg�t nem engedj�k a helysz�n k�zel�be, amikor elj�n a cselekv�s ideje.

Elaira sz�d�lt. Felfordult a gyomra, �s a kil�t�stalans�g eluralkodott rajta. M�r csak szalmasz�lakba kapaszkodhatott.

- Mit tesztek a fi� sz�leivel? Hogyan akarj�tok megnyerni a beleegyez�s�ket? Milyen f�ligazs�gokkal akarj�tok megt�veszteni �ket, hogy el�rj�tek a c�lotokat? Roppant vesz�lyes dolog Arithon arc�t viselni mostans�g, amikor a keresked�c�hek aranya v�gel�thatatlanul �mlik a Sz�vets�g kincst�r�ba. Minden fejvad�szk�nt tev�kenyked� zsoldos Lysaer szolg�lat�ba �llt, hogy es�lye legyen s'Ffalenn v�rt ontani.

- Mi�rt kellene a fi� sz�leinek b�rmir�l is tudniuk? - vizsg�lta meg Lirenda a fekhelyet. S�t�t, selymes szempill�i megrezzentek az undort�l. - Ez a l�pvid�k meglehet�sen el van z�rva a k�lvil�gt�l, hossz� m�rf�ldekre fekszik a kereskedelmi utakt�l. Mivel a gyermek m�g nincs hat �ves, a von�sait megv�ltoztat� m�gia pecs�tjeinek nem kell azonnal kifejteni�k a hat�sukat. Ezek a tudatlan p�sztorok k�ptelenek lesznek �szrevenni a k�l�nbs�get a fi� mostani �s feln�ttkori �br�zata k�z�tt.

A t�z megvil�g�totta Elaira alakj�t. A var�zsl�n� hagyta, hogy a csend besz�ljen helyette.

- Esk�t tett�l a rend szolg�lat�ra - eml�keztette Lirenda. Kegyetlen tekintete nem mozdult a m�sikr�l. Mintha a lelke m�ly�n �r�met �rzett volna az �ldozat szenved�s�ben.

- Esk�t tettem a rend szolg�lat�ra - ism�telte Elaira. Kifejez�stelen arca olyan t�r�keny �s rideg volt, mint a porcel�n.

K�nz�j�nak tiszta top�z szemp�rja meg sem rebbent. A m�sik k�rlelhetetlen�l folytatta:

- De az esk� nem jelent garanci�t a helyes cselekv�sre.

- Ugye nem azt akarod mondani, hogy van v�laszt�som? - v�laszolta Elaira, aki engedte, hogy a g�ny ism�t fellobbantsa a d�h�t. - Lakik a k�zelben egy p�sztor, aki ad ki szob�kat. Remek szak�cs. Ha itt maradsz n�lam, nem szolg�lhatok m�ssal, mint egy f�l t�ny�r paprik�s ny�lp�rk�lttel.

- Ak�rmilyen gusztustalan vacsor�t is f�zt�l magadnak, egyetlen falatot sem kell megosztanod velem. M�r ettem. - Lirenda bekukkantott az �gynem� al�. A f�vel t�m�tt matracb�l felsz�ll� port�l k�h�gni kezdett, �s a kez�vel kellett eloszlatnia az apr� szemcs�ket. - A szabad v�laszt�si lehet�s�geket alaposan behat�rolja az a t�ny, hogy a Hetek Sz�vets�ge nem tud k�zbeavatkozni.

Feln�zett, �s sz�ja el�gedett mosolyra g�rb�lt, amikor megl�tta, hogy Elaira megdermed.

- �, h�t ebben biztos lehetsz. Morriel gondoskodott r�la, hogy egyetlen var�zsl� se avatkozhasson k�zbe. Althain �rz�je jelenleg az egyik S�t�t K�r pecs�tjeinek kijav�t�s�n dolgozik. El van v�gva a f�ldh�l�t�l. Amikorra v�gez, m�r mi is k�szen lesz�nk. Fionn Areth maga fogja a beleegyez�s�t adni.

Elaira kitartott, ahogy a rem�nyei darabokra hullottak. A sz�l sz�ntelen�l jajgatott a feje felett, �s �tf�jt a tet� r�sein. A var�zsl�n� azzal az �llhatatoss�ggal csillap�totta le a haragj�t, amelyre m�g az �reg tolvaj tan�totta, aki felnevelte. Mi �rtelme lett volna tiltakozni a bel�thatatlan k�vetkezm�nyek miatt? V�g�l �gyis d�ntenie kell. A d�nt�s l�nyege pedig az, hogy szem�lyis�g�nek melyik r�sz�t �rulja el. Megszegheti a Koriathainnek tett esk�j�t, ami r� n�zve katasztrof�lis v�ghez vezetne; a Legf�bb megfosztan� az egy�nis�g�t�l, �s ny�ladz� idi�tak�nt kellene le�lnie h�tral�v� �let�t. A t�l�l�s �rdek�ben azonban hat�rozhat �gy is, hogy fel�ldozza �szinte szerelm�t az ir�nt a f�rfi ir�nt, akivel Merior �ta szinte eggy� v�ltak. R�ad�sul el kell j�tszania egy gyermek bizalm�t, �s lehet�v� kell tenni, hogy a Legf�bb eszk�z�v� v�ljon. Morriel lelkiismeret-furdal�s n�lk�l �talak�ttatn� a fi� k�lsej�t, hogy felhaszn�lhassa a c�ljaihoz.

- Van n�h�ny �r�d, hogy gondolkodj, �s meghozd a d�nt�sed - k�z�lte Lirenda, aki ezzel lez�rtnak tekintette a besz�lget�st. - Addig szeretn�k pihenni.

Lekanyar�totta a k�penyt a v�ll�r�l, �s r�ter�tette az ig�nyeinek nem megfelel� �gynem�re.

- Azt hiszem, m�r megegyezt�nk. Nincs v�laszt�si lehet�s�gem - v�gott vissza cs�p�sen Elaira. Az �sszeoml�s k�sz�b�n �llva m�r nem igaz�n �rdekelte, hogy milyen hangon besz�l. - Ha m�r elhat�roztad magad erre a gonosz tettre, akkor �ruld el, hogy mikor akarod kezdeni!

- �bressz fel valamikor �jf�l �s hajnal k�z�tt - h�zta ki a tekn�sp�nc�l f�s�ket a haj�b�l Lirenda, kiengedve �jfekete tincseit. - Legal�bbis �gy gondolom, hogy addigra a p�sztorfi� sz�lei m�r m�ly �lomba mer�lnek.

A fekete haj l�gy hull�mokban omlott v�gig a var�zsl�n� karcs� v�ll�n. Lirenda v�kony ujjaival kif�s�lte az �sszetapadt hajv�geket, �s k�nyelmesen elhelyezkedett a fekv�helyen. V�gtagjait el�gedetten ny�jt�ztatta ki a puha k�penyen.

- Tartasz itthon macskagy�keret? Akkor k�sz�ts altat� f�zetet! Nehezebb lenne �gy dolgozni, ha a fi� egyfolyt�ban kiab�lna, amikor az alakv�lt� pecs�teket �letre keltem. Ha eleget k�v�nsz tenni az esk�dnek, akkor �bressz fel, amint az �jhold megjelenik a l�t�hat�ron!

Lirenda lehunyta halv�nyk�k, �nekes mad�r toj�s�hoz hasonl� sz�n� szemh�j�t, �s sz�p lassan �lomba mer�lt.

Elaira tiszt�ban volt vele, hogy milyen kev�s ideje van a d�nt�s meghozatal�ra, amely az eg�sz vil�g j�v�j�t befoly�solhatja. Maga al� h�zta a s�mlit, �s leroskadt az asztal mell�. A k�r�l�tte elhelyezked� t�rgyak m�r nem nyugtatt�k meg. �pp ellenkez�leg; minden eml�keztette valamire. A k�k�st Arithon egyszer k�lcs�nk�rte, hogy leh�ntsa a k�rget egy t�lgyfa�gr�l. A zom�ncozott ed�ny sz�l�n akkor keletkezett a csorba, amikor el�sz�r a kunyh�j�ba engedte a f�rfit.

A csukl�j�ra tekerve m�g mindig viselte a f�rfi ing�nek b�rb�l k�sz�lt, egyszer� �veggy�ngy�kkel d�sz�tett ujjzsineg�t. A nagy becsben tartott t�rgy egy elhamarkodott d�nt�s k�vetkezt�ben maradt n�la. Az �lmok biztons�g�ban m�g most is gyakran felid�zte a f�rfi gyeng�d �rint�s�t, amikor eligazgatta es�t�l csuromvizes haj�t, majd egyetlen mozdulattal copfba k�t�tte. A r�szletek elviselhetetlen f�jdalmat okoztak.

Elaira er�sen megmarkolta a mozs�rt�r�k�nt haszn�lt kerek k�vet. De hi�ba rem�nykedett abban, hogy a v�z �ltal t�k�letesre csiszolt gr�nitb�l er�t mer�thet. �tel�gaz�shoz �rkezett, de v�laszt�si lehet�s�ge nem volt. Megteheti azt, hogy nem �breszti fel Lirenda-t, amikor felkel a hold. Ha nem tesz eleget a feljebbval� utas�t�s�nak, azzal kock�ra teszi minden�t, mert a Legf�bb b�rmikor f�lkegyelm� szolg�j�v� teheti. Megfosztj�k szabad akarat�t�l; az esk�j�t a Skyron F�kusz akvamarinj�nak h�l�ja �rzi, amit azonnal felhaszn�lhatnak ellene. Ez a lehet�s�g b�k�s v�get hozna a feled�s f�tyla m�g�tt, minden tov�bbi f�jdalom �s szenved�s n�lk�l.

A tenyer�ben tartott k� fagyos fel�lete �gette a b�r�t. A kil�t�stalan helyzetbe ker�lt Elaira visszafojtotta a harag k�nnyeit. Nem �lhet hazugs�gban. Ha enged a cs�b�t�snak, �s f�lkegyelm�k�nt �li le h�tral�v� �let�t, azzal a k�nnyebb utat v�lasztja. Ha engedetlens�get tan�s�t, az minden bizonnyal �r�mmel t�lten� el Lirenda-t. A m�sik az eg�sz besz�lget�s�k alatt �rgus szemekkel figyelte, hogy mikor omlik �ssze.

Elaira letette a k�vet. Eg�sz test�t r�zta a hideg a zsalu illeszt�sei k�z�tt s�v�t� huzatt�l. Nem voltak ill�zi�i. A rend szempontj�b�l nem volt p�tolhatatlan. Ha �nk�nt egy�ttm�k�dik, az k�ts�gtelen�l k�nnyebbs�get jelent a Koriathainnek. De ha m�sk�nt d�nt, az csup�n apr�, �tmeneti kellemetlens�get okoz Morriel sz�m�ra. A Skyron F�kusz meg�rizte eml�keit �s tapasztalat�t. Egy tapasztaltabb el�lj�r� seg�ts�g�vel ezek mind kinyerhet�ek lenn�nek. Valaki m�s seg�tene l�trehozni Arithon s'Ffalenn hasonm�s�t az � eml�kei alapj�n. Fionn Areth-nek ugyanaz a keser� sors jutna oszt�lyr�sz��l. Az �rny�kmester elfog�s�ra k�sz�tett tervet v�grehajtj�k, att�l f�ggetlen�l, hogy k�zrem�k�dik-e benne, vagy sem.

A bizonytalans�g fogai kegyetlen�l marcangolt�k. Hi�ba d�h�ng�tt, a t�nyeken ez mit sem v�ltoztatott. Fel akart �llni, �v�lteni �s tombolni, mint egy �r�lt, sz�tt�rni mindent, ami csak a keze �gy�be akad. Nem l�tezett igazs�g. Ha meghozn� a szem�ly�t illet� legnagyobb �ldozatot, azzal nem nyerne semmit; egyed�l csak saj�t mag�t menten� meg.

Azt k�v�nta, b�rcsak meghalt volna m�g azel�tt, hogy ez a sz�rny� �ra elj�tt volna. A szenved�s arra az �jszak�ra eml�keztette, amikor egyszer Arithon biztons�g��rt agg�dva a narmsi tengerpartot j�rta az es�ben. Csak�gy, mint most, akkor is azon t�prengett, hogy fell�zadjon-e a rend k�nyszer�t� akarata ellen. Hirtelen esz�be �tl�tt a Hetek Var�zsl�ja, aki megl�togatta azon az �jjelen. A s�t�ts�g �s az es� nem zavarhatta meg kettej�k besz�lget�s�t, amely a dag�ly �s az ap�ly fordul�pontj�n, amikor a f�ld egyens�lyba �llt, egy figyelmeztet�ssel v�gz�d�tt.

- Az�rt k�ldtek - magyar�zta Traithe l�gy, egy�tt�rz� hangon -, mert Althain �rz�j�nek egy j�slat megmutatta, hogy te vagy az az Ather�n �l� ember, aki legk�zelebbi ismerets�gbe ker�l Arithonnal. Ha cserbenhagyod az �rny�kmestert, vagy � hagyna cserben t�ged, az katasztr�f�hoz vezetne.

Az Araethur�n lej�tsz�dott esem�nyek t�kr�ben az elhangzottak �jabb t�sk�t d�ftek a sz�v�be.

Elaira m�lyen mag�ba n�zett. Hatalmas bels� er�re volt sz�ks�ge, hogy elismerje: a tisztess�g�vel nem �rhet el semmit. A Koriathain �ltal az esk�szeg�kre kiszabott b�ntet�s az volt, aminek l�tszott. Se t�bbet, se kevesebbet nem jelentett, mint a felel�ss�g al�l kib�v�, gy�v�n viselked� beavatottakkal szemben alkalmazott megtorl�s. A szerelm�vel mit sem �r, ha t�bb� nem ura �nmag�nak. A k�teless�gtudat �s az �rzelmek �ltal sarokba szor�tva r�j�tt, hogy a lelkiismeret �ltal kijel�lt �sv�ny sosem az egyenes. Nem sz�m�tott, milyen �rat kell fizetnie, tov�bb kellett mennie a t�skebokrok k�z�tt az �les emelked�k�n. Egyetlen rem�nye az volt, hogy a K�dszellem �tka nem kerekedik fel�l Arithon elm�j�n, �s a herceg a ravaszs�g�t �s el�rel�t�s�t felhaszn�lva elker�li a katasztr�f�t.

Fionn Areth sorsa bizonytalan volt; a fi� borotva�len t�ncolt, an�lk�l, hogy tudott volna r�la. Elaira nem akarta, hogy egy m�sik rendt�rsa l�pjen a hely�be, mert azzal elvesz�ten� azt az apr�cska es�lyt, hogy b�rmit is rendbe hozzon. K�szen kell �llnia, �s �beren figyelnie, hogy amint lehet�s�ge ny�lik r�, megnehez�tse a rend dolg�t. Ehhez mind a fi�t, mind Arithont sz�rny� vesz�lynek kell kitennie. Ha a s'Ffalenn lelem�nyess�g vesztesk�nt ker�l ki ebb�l az �tk�zetb�l, akkor viszont k�nytelen lesz egy�tt �lni a k�vetkezm�nyekkel. De az utc�n feln�tt gyermek �llhatatoss�ga gy�zedelmeskedett, �s Elaira meghozta a d�nt�st.

- B�zok benned - �zente suttogva a hercegnek, akit a v�ll�ra nehezed� felel�ss�g a messzi tengerekre �z�tt. - Melletted �llok, �s rem�lem, hogy Morriel gonosz terve kudarcba fullad.

A sz�rny� kil�t�stalans�g csaknem �sszet�rte Elair�t. A tenyer�be temette az arc�t. Csaknem egy �r�n kereszt�l mozdulatlanul �lt, �s a sz�l gy�szos �nek�t hallgatta. A Hetek nem v�laszoltak hangtalan k�ny�rg�s�re. A var�zsl�k m�r t�bbsz�r biztos�tott�k arr�l, hogy Arithon s'Ffalenn k�pes megbirk�zni azokkal a vesz�lyekkel, amelyekbe a Koriathain sodorhatja az � k�zrem�k�d�s�vel. De ezen az �jszak�n ez a kijelent�s�k nem nyert meger�s�t�st. Egyed�l kell folytatnia, amit elkezdett. Neki kell elviselni annak a kock�zat�t, hogy a Narms tengerpartj�n meghozott �t�let tov�bbra is �ll.

Az ablak r�sein besz�r�d� ez�st�s f�ny arr�l t�j�koztatta, hogy felkelt a hold. Elaira v�logatott szitkokkal k�nny�tett mag�n, majd amikor kifogyott a szavakb�l, keser�en beharapta az ajk�t. F�lre kell tennie a kishit�s�g�t, �s b�znia kell abban, hogy a Teir's'Ffalenn gy�ztesk�nt ker�l ki ebb�l az �tk�zetb�l. Rem�lte, hogy sosem �rtes�l az � szerep�r�l, vagy ha igen, akkor k�pes lesz megbocs�tani az �rul�s�t.

- Ath k�ny�r�lj�n mindkett�nk�n, ha Morriel sikerrel j�r! - suttogta Elaira.

A legjobban att�l f�lt, hogy milyen szenved�snek kell kitennie azt a f�rfit, akit a sz�ks�g m�r �gy is nehezen meg�t�lhet� tettekre k�nyszer�tett. Let�r�lte az arc�r�l a k�nnyeket, amelyeket hi�baval�an hullatott. Keresg�lni kezdett a gy�gyn�v�nyek k�z�tt, �s vizet forralt, hogy elk�sz�thesse a Lirenda �ltal k�rt f�zetet. Hagyta, hogy a z�rg�s felkeltse a bukott Els� Var�zsl�n�t.

A szem�t kinyit� el�lj�r� h�trasim�totta �nix haj�t, �s pislogva n�zett k�r�l.

- Az�rt n�mi k�rp�tl�st fel tudunk aj�nlani - motyogta, mik�zben alaposan v�gigm�rte a szakszer� mozdulatokkal f�z�csk�z� beavatottat. - Miut�n Arithont elfogtuk, a Legf�bb tal�n enged�lyezi, hogy megtartsd a hasonm�s�t szem�lyes szolg�dk�nt.

Elaira ink�bb nem mondott semmit. Ez a s�rt�s t�lment minden hat�ron.

- Ha nem �lsz a lehet�s�ggel, akkor azt hiszem, �n teszek egy pr�b�t. Egy ilyen sz�rakoztat� lehet�s�get k�r lenne kihagyni. Moshatn� a piszkos ruh�imat, �s pucolhatn� a cip�imet - ingerelte tov�bb Lirenda, mik�zben sz�p lassan fel�lt az �gyon. Amikor k�nytelen volt azzal szembes�lni, hogy nem sz�m�that v�laszra, csal�dottan elh�zta a sz�j�t. Az eg�r ma t�l okos volt ahhoz, hogy j�tszani kezdjen a macska el�tt. - Egy �r�ra lesz sz�ks�g�nk a v�delmek fel�ll�t�s�hoz �s a var�zsk�r elk�sz�t�s�hez.

Elaira b�lintott, �s m�lyen meghajolt, de m�g mindig nem sz�lalt meg. Sz�m�ra m�r nem l�teztek f�lmegold�sok. A tisztess�ge �s Fionn Areth j�v�je innent�l kezdve Arithon s'Ffalenn kez�ben volt. Egyed�l az �rny�kmesternek volt lehet�s�ge arra, hogy az eleve vesztes j�tszm�b�l mindannyian gy�ztesk�nt j�jjenek ki. Neki kell kih�znia a Legf�bb m�regfog�t.