Mi volt a kedvenc gyermekkori olvasm�nyod?

Azt hiszem, m�r ekkoriban is a kalandreg�nyeket szerettem. Kipling Dzsungel k�nyve �s a t�bbi Maugli t�rt�net volt a kedvencem. Az olvas�s ir�nti vonzalom azonban el�g k�s�n j�tt, s�t, csaknem elt�volodtam az irodalomt�l. Azok a k�nyvek, amelyek seg�ts�g�vel az iskol�ban olvasni tan�tottak roppant unalmasak voltak, �s nem tudtak huzamosan lek�tni. Sokkal jobban szerettem a term�szetben csavarogni, �gy az olvas�s j� ideig csup�n k�telezetts�g maradt. Tal�n m�g els�s lehettem, amikor teljesen v�letlen�l, a b�ty�m szob�j�ban kutatva (azt hiszem, ezen mindenki �tesett) r�bukkantam Walter Farley Black Stallion c�m� k�nyv�re. Mivel rajongtam a lovak�rt, ezt v�gre �rdemesnek tal�ltam arra, hogy elolvassam. Onnant�l kezdve rabja lettem a kalandreg�nyeknek. A helyi k�nyvt�r �sszes valamire val� darabj�t v�gigolvastam, amelyben legal�bb egy kis kalandr�sz volt. Sorra j�ttek a t�rt�nelmi reg�nyek, a klasszikusok, a t�nd�rmes�k �s t�rsaik. Az id� m�l�s�val pedig a komolyabb irodalmi �rt�ket hordoz� m�vek is kezdtek lek�tni. Az olvas�s, csavarg�s az erd�ben �s a lovak nagyj�b�l minden id�met kit�lt�tt�k.
Gyakran k�rdezik t�lem, hogy mely szerz�k hatottak r�m legink�bb. Azt hiszem, t�l sokan vannak, hogy mindre visszaeml�kezzem, ez�rt ink�bb nem k�v�nok megnevezni egyet sem.

Mikor k�sz�lt el az els� �r�sod, �s milyen visszhangja volt?

M�g a k�z�piskola elej�n �rtam egy r�vid fantasy novell�t, amely ink�bb egy mese volt. Nem iskolai feladatk�nt sz�letett, hanem teljesen magamt�l. Sz�rnypr�b�lgat�snak sz�ntam, �s elk�ldtem n�h�ny kiad�nak. Term�szetesen elutas�tottak. Ez azonban nem vette el a kedvemet az �r�st�l. M�g k�t teljes, illetve egy f�lig elk�sz�lt novella sz�letett r�gt�n ezut�n. St�lusuk alapj�n fantasy �s sci-fi kever�kek voltak, ami az�rt furcsa, mert addig szinte alig tal�lkoztam science fictionnel. Ezeket m�r nem is k�ldtem el kiad�knak. K�zzel �rt f�zetlapok voltak, amelyeket k�s�bb �sszekapcsoltam, �s elnagyolt bor�t�t is k�sz�tettem hozz�. A cselekm�ny�k nem volt t�l bonyolult, viszont komplett eg�szet alkotott. De ami a legfontosabb, hogy remek tapasztalatszerz�snek bizonyult. Sokat tanultam a cselekm�ny �letben tart�s�r�l, a karakter�p�t�sr�l �s a p�rbesz�dekr�l. Nem is besz�lve a befejezett munka �r�m�r�l. �nbizalmat adott, hogy k�pes voltam eljutni az elej�t�l a v�g�ig. Persze az oszt�lyt�rsaim sokat szek�ltak e miatt. "Wurts m�r megint az �r�lt t�rt�neteit �rja� � mondogatt�k gyakran. Az igazat megvallva ez egy�ltal�n nem �rdekelt. Egyszer�en szerettem az �r�ssal foglalkozni, �s keveset adtam m�sok v�lem�ny�re. Iskola ut�n az erd�ben s�t�lva egyre �jabb �s �jabb �tleteim t�madtak, amelyeket otthon pap�rra vetettem. De az eg�szet csak gyakorl�snak sz�ntam. Terveztem ugyan reg�nyeket �rni, de akkoriban m�g magam sem gondoltam, hogy �r�i karriert fogok befutni.

Hogyan sz�letett meg a F�ny �s �rny�k h�bor�ja alap�tlete?

El�sz�r term�szetesen csak egy apr� gondolat volt az eg�sz. K�t f�ltestv�r alakja form�l�dott meg a fejemben, akik szembefordulnak egym�ssal. Mivel magam is ellentmond�sos szem�lyis�g vagyok, ez�rt hasonl� sors v�rt a k�t szerepl�re. Egyik�k k�pviseli a f�nyt, m�sikuk pedig az �rny�kot. El�bbi az, amelyik a "klasszikus h�s� t�pusnak legink�bb megfelel, de a m�sik karakter cselekedetei felelnek meg ink�bb a h�si �rt�krendnek. Egyetlen barna haj� l�nyk�nt a sz�ke n�v�reim k�z�tt m�r hal�losan untam a t�nd�rmes�ket. Itt a gonosz mindig fekete, a j�tev� pedig feh�r. Tal�n ezzel akartam kifejezni a l�zad�som a megszokott s�m�k ellen. De ak�rhogy is volt, az �tlet nem mer�lt feled�sbe, s�t, egyre ink�bb hat�rozott� v�lt. Egy bonyolult, sokoldal� t�rt�net kezdett form�l�dni, amely szinte mag�t�l �r�dott. Mire �szbe kaptam, m�r t�bboldalnyi v�zlatot vetettem pap�rra a vil�gb�l �s annak t�rt�nelm�b�l. Lassan �ssze�llt a k�p.
Akkoriban volt egy lovam, amelyet saj�t p�nzb�l vettem, �s magam tan�tgattam. Sajnos el kellett adnom, mert m�sk�pp nem tudtam volna finansz�rozni az eur�pai utaz�som. R� kellett ugyanis d�bbenem (a k�z�piskol�b�l kiker�lt fiatalk�nt), hogy m�g alig l�ttam valamit a vil�gb�l. Tapasztalatra volt sz�ks�gem a bonyolult h�tt�r fel�p�t�s�hez. Aligha tudtam volna megalkotni Ather�t �gy, hogy szinte m�g a k�rnyezetemmel sem vagyok tiszt�ban. Egy �l� vil�got csak akkor k�pes valaki hitelesen l�trehozni, ha m�r teljes eg�sz�ben l�tta a saj�tj�t. �rezni akartam, milyen egy magas hegy cs�cs�n �llni, �s milyen vitorl�zni a ny�lt �ce�non. Meg kellett ismernem a k�l�nb�z� n�peket �s kult�r�kat. A f�iskola ideje alatt eljutottam Oroszorsz�gba, Afrik�ba �s Kore�ba. 3600 m�rf�ldet tettem meg a tengeren kis vitorl�sokkal. V�v�st, �j�szatot tanultam, �s sokat kir�ndultam a vadonban. Hallgattam botanik�t, f�ldrajzot, csillag�szatot, oceanogr�fi�t � egysz�val mindent, amelyr�l �gy �t�ltem meg, hogy hasznos lehet a k�s�bbiekben. K�zben a t�rt�net egyre ink�bb kikerekedett. Olyan k�nyvet akartam �rni, amely val�di �lm�nyt ny�jt az olvas�nak.. B�rki, aki a kez�be veszi, ne csup�n k�v�l�ll� legyen, hanem �ljen egy�tt a t�rt�nettel.
�vek teltek el tervezget�ssel, mire kezdett v�gleges form�t �lteni, �s elm�ly�lni az esem�nyek l�ncolata.

Amikor elkezdted �rni az els� k�nyvet, mennyire volt megtervezve a v�gkifejlet? �r�s k�zben is v�ltoztak az eredeti elk�pzel�sek?

Az alap�tlet m�r adott volt. L�teztek a karakterek, �s l�tezett a konfliktus. Amikor elkezdtem �rni, nagyj�b�l �tven oldal ut�n gondolkoztam el azon, hogyan tov�bb. De szinte minden j�tt mag�t�l. V�zlatosan term�szetesen m�r r�g megsz�letett a t�rt�net. Ez nagyj�b�l m�sf�l oldalt jelentett, amelyet m�g mindig kiemelt helyen �rz�k a falon. Ez a vez�rfonal volt tulajdonk�ppen az els� k�nyv r�viden �sszefoglalt tartalma. De term�szetesen a r�szletek folyamatosan v�ltoztak. Ahogy az lenni szokott, �gy �reztem, nem �gy kellene ind�tani. Alaposan v�gig kellett olvasnom az elk�sz�lt r�szt, �s ezt visszavezetve jutottam el v�g�l a kezdetekig. Az eredeti elk�pzel�s teh�t alig v�ltozott, sokkal ink�bb kisz�lesedett �s elm�ly�lt.
Kezd� �r�k�nt szinte azonnal az �tl�tt fel bennem, hogy t�l nagy f�ba v�gom a fejsz�met. Ez�rt f�lretettem ezt a k�nyvet, �s egy m�sikkal kezdtem foglalkozni. Az els� reg�nyem egy viszonylag egyszer�bb alkot�s lett (Sorcerer's Legacy), amelyet egy tril�gia k�vetett (Tûzk�r), majd egy �jabb egyed�l�ll� reg�ny (Master of Whitestorm). K�zben a F�ny �s �rny�k h�bor�ja sem mer�lt feled�sbe, mert folyamatosan csiszolgattam �s jav�tgattam. �gy azt�n a sz�vev�nyes t�rt�net egyre ink�bb el�rte v�gs� form�j�t, �n pedig rengeteg tapasztalatot gy�jt�ttem az el�z� k�nyvekb�l.
Valahol mindig ott motoszk�lt bennem a k�t f�ltestv�r konfliktusa. Ahogy a k�l�nb�z� szil�nkok kezdtek �ssze�llni, igyekeztem azonnal pap�rra vetni a legapr�bb r�szleteket is. Jelenetek sz�lettek �gy az elk�vetkez� k�nyvekb�l, �s term�szetesen fontos esem�nyek a vil�g eddig t�rt�nelm�b�l. Legt�bbsz�r persze elk�pzelni sem tudtam, hogy az adott r�szt hol, �s mikor tudom felhaszn�lni. Ha a m�zsa cs�kj�t �reztem, szinte g�piesen r�gz�tettem mindent; semmi sem mehetett veszend�be. Legbel�l �reztem, hogy hamarosan teljes eg�ssz� �llnak �ssze a l�tsz�lag sehova sem kapcsol�d� sz�lak. N�ha m�g �n is meglep�dtem az �sszef�gg�seken. Ilyenkor gyakran azon kaptam magam, hogy a l�zas igyekezetben hangosan gondolkodom.
Tal�n ez az emberi elme legcsod�latosabb adom�nya � a kreativit�s. L�tni, ahogy egy �lom form�l�dni kezd, �s alakot �lt. Gyakran �rzem �gy, hogy az esem�nyek magukt�l zajlanak. Mintha kics�szna az ir�ny�t�s a kezemb�l, �s a karakterek magukt�l cselekszenek a saj�t �rt�krendj�k szerint. Olyan ez, mint amikor az ember egy flipperrel j�tszik. Tudja, hogy hol jelenik meg a goly�, �s hol t�nik el v�gleg, de igaz�b�l az sz�m�t, ami k�ztes id�ben t�rt�nik. Egyes jelenetek is pontosan �gy sz�letnek. Hat�rozott elk�pzel�sem van a kezdetekr�l, �s tudom, hol fog v�gz�dni a t�rt�net. �gy azt�n nyugodtan "magukra hagyhatom� a karaktereket, akik l�tez� emberk�nt cselekedve jutnak el az egyik pontb�l a m�sikba.
Tal�n ez�rt is van az, hogy az olvas�i visszajelz�sek gyakran eml�tik meg a szinte el�rel�thatatlan esem�nyeket. Mintha nem �n �rn�m a t�rt�netet, hanem a t�rt�net mag�t�l sz�letne, �s �n csak az eszk�ze vagyok ennek. Term�szetesen ez nem azt jelenti, hogy egy halom �sszef�gg�stelen bet�halmaz sz�letik a nap v�g�n. A f�bb t�mpontok m�r a reg�ny meg�r�sa el�tt le vannak fektetve, �gy nem maradnak elvarratlan sz�lak. Viszont a k�pzel�er�mre van b�zva, hogy hidat �p�tsen ezek k�zt. A k�ztes fordulatok azok, amelyek saj�t �tjukat j�rj�k.

A t�rt�net sz�v�ben teh�t k�t f�ltestv�r �ll: Lysaer, a F�ny Hercege, �s Arithon, az �rny�kmester. Azonban az �ltaluk legy�z�tt K�dszellem meg�tkozta �ket, �s �gy egym�s ellen fordultak. K�zbe v�ve a "F�ny �s �rny�k h�bor�ja� elnevez�s� sorozatot, els�re az t�nik nyilv�nval�nak, hogy a f�ny oldal�n sorakoznak fel a j�fi�k, az �rny�k oldal�n pedig a rosszak. Beleolvasva a t�rt�netbe, hamar kider�l, hogy itt nem eg�szen err�l van sz�. Azt szokt�k mondani, hogy a t�rt�nelmet a gy�ztesek �rj�k � ebb�l k�vetkez�en a m�lt esem�nyei gyakran nem t�kr�zik a teljes val�s�got. A k�nyveidben mintha nem akarn�l r�k�nyszer�teni az olvas�ra semmit. �gy azt�n mindenki levonhatja a tanuls�got saj�t mag�nak. Eredetileg is ilyen st�lusban akart�l �rni? Amikor a k�nyvek alap�tlete felmer�lt, k�rvonalaz�dott m�r benned, hogy milyen sok energi�t em�szt majd fel az �r�s?

Hal�losan untam az olyan k�nyveket, ahol alaposan az olvas� sz�j�ba r�gj�k, hogy ki a gonosz. Ilyenkor j�tszi k�nnyeds�ggel ki lehet tal�lni, hogy mi lesz a k�vetkez� l�p�se. A val�s�g, az �let enn�l sokkal bonyolultabb. A dolgok m�g� kell n�zni, vagy mindent el kell fogadni olyannak, amilyennek l�ttatni szeretn�k vel�nk. Amit hallunk az �ltal�ban nem a teljes igazs�g. Az "igazs�got" gyakran elferd�tik, vagy kisz�nezik, hogy pontosan megfeleljen egy ideol�gi�nak. De az is sokszor el�fordul, hogy csak egy finom�tott v�ltozat jut el hozz�nk, nehogy megrend�ljenek eddigi n�zeteink. �n hat�rozottan olyan k�nyvet akartam �rni, amely elgondolkodtatja az olvas�t. A reg�ny olyanoknak k�sz�lt, akik nem szeretik, ha megmondj�k nekik mi is zajlik el�tt�k, �s az orrukn�l fogva vezetik �ket. A szerepl�k � vagy ink�bb a karakterek � a bels� meggy�z�d�s�k szerint cselekszenek. Semmi sem biztos, �s semmi sincs lej�tszva el�re. B�tor olvas� vagy? Mennyire vonzanak azok a karakterek, akik nem a szok�sos s�m�k alapj�n cselekszenek? Milyen m�lyre tudsz elmer�lni az esem�nyekben? �szreveszed-e azt, ami nem k�zvetlen�l a szemed el�tt j�tsz�dik le? K�pes vagy feldolgozni azt, ha valami nem �gy t�rt�nik, ahogy eredetileg gondoltad? R� tudod venni magad, hogy �sszerakd a h�tt�rben zajl� esem�nyeket? Ha ezekre a k�rd�sekre igennel v�laszolsz, akkor azt hiszem, ezek a k�nyvek neked �r�dtak. �gy azt�n nem r�gok semmit az olvas� sz�j�ba; b�rki szabadon alak�thatja ki a v�lem�ny�t a saj�t �rt�krendje alapj�n.
Tudom azonban, hogy az emberek k�l�nb�z�ek, �s a fentiek nem m�k�dhetnek mindenkin�l. Ez�rt ha valaki r�gt�n az els� pillanatban beskatuly�zza a karaktereket, majd v�gig ragaszkodik ezekhez a korl�tokhoz, nos, � val�sz�n�leg csal�dni fog. Sz�m�ra igen bosszant�ak lehetnek a k�s�bbi esem�nyek, mert semmi sem �gy t�rt�nik, ahogy szeretn� � nincs fekete �s feh�r. Akit el�sz�r j�nak gondolt, az k�s�bb k�nnyen �tsodr�dhat a m�sik oldalra, �s ez term�szetesen ford�tva is igaz. Ha valaki csak gyorsan v�gigszalad a sorok felett, �s nem figyel oda az apr� r�szletekre, az k�nnyen elvesz�theti a fonalat. Maga a t�rt�net bonyolult k�rd�seket feszeget, �s az igazi mondanival� a felsz�n alatt h�z�dik.
Ez valamelyest t�k�rk�pe a val�di, egyre bonyolultabb �let�nknek. Hiszen annyi k�l�nb�z� helyr�l �ramlik fel�nk az inform�ci�. Kinek van igaza? Ki t�ved? Nagyon sok m�lik a n�z�ponton. Ha valaki gy�l�li ezt meg azt, akkor mindig igazolva l�tja a r�la alkotott v�lem�ny�t. De mi�rt besz�lne arr�l, akit gy�l�l? Ha �gy n�zz�k, ezek a k�nyvek is egy "h�sr�l" sz�lnak, aki maga m�g� �ll�tja a t�megeket az "igaz �gy" �rdek�ben. Azzal a k�l�nbs�ggel, hogy felt�rul el�tt�nk minden h�tt�rben zajl� esem�ny. Az �ld�z�ttek szem�n kereszt�l is l�thatjuk ugyanezt a "h�st". Egyik f� c�lom az volt, hogy az �rem mindk�t oldal�t megmutassam. Ha ezt nem tettem volna, akkor az olvas�k ugyan�gy bed�ln�nek a hazugs�goknak, mint Athera lakoss�g�nak nagy r�sze. Az emberek t�l k�nnyen mondanak v�lem�nyt an�lk�l, hogy ismern�k a teljes igazs�got. Tal�n most, amikor eddig l�thatatlan �s eltitkolt esem�nyek is felt�rulnak, sokan jobban a dolgok m�g� n�znek, �s kev�sb� lesznek elhamarkodottak.
Az utols� k�rd�sre az a v�laszom, hogy nem, eleinte fogalmam sem volt, milyen sok id�m megy majd el az �r�sra. Amikor kezdtem elmer�lni az esem�nyek folyam�ban, akkor azonban m�r nyilv�nval�v� v�lt. Ez�rt hagytam �rlel�dni a t�m�t, �s nem akartam t�l hamar v�gleges form�ba �nteni. Ki kellett tanulnom az �r�s minden cs�nj�t-b�nj�t. �vekig, s�t �vtizedekig v�rtam teh�t a kiad�ssal. Amikor az els� k�nyv megjelent az Egyes�lt �llamokban (A K�dszellem �tka), m�r egy kiforrott m�vet t�rhattam az olvas�k el�. Term�szetesen ekkorra m�r a k�vetkez� k�tetek cselekm�nye is r�szletesen ki volt dolgozva. Ez megk�nny�tette a dolgom, mert nem kellett felesleges r�szletekkel untatnom az olvas�t. K�s�bb ugyanis minden apr� utal�s �rtelmet �lt, �s �sszekapcsol�dik a j�v�beli esem�nyekkel. Csak azt t�rom fel, amely val�j�ban fontos a t�rt�net szempontj�b�l, hiszen tiszt�ban vagyok vele, hov� kell kilyukadnom.
A kezdeti pr�b�lkoz�sok sor�n A K�dszellem �tk�nak els� fejezeteit tizenh�tszer �rtam �t. A k�nyv mindig m�shol kezd�d�tt. De addig nem akartam kiadni, am�g nem voltam biztos a megfelel� ind�t�sban. Tulajdonk�ppen az eg�sz sorozat alapja az els� k�tet. Ha az olvas� a k�s�bbiek sor�n �jra belekezd, olyan dolgokat fedezhet fel, amelyek eddig elker�lt�k a figyelm�t, vagy egyszer�en csak nem tudta hova tenni. Sok pozit�v visszajelz�st kaptam azokt�l, akik m�g harmadj�ra, esetleg tizedj�re olvasva is tal�ltak �rdekess�geket.

A k�nyv felvet n�h�ny nyugtalan�t� k�rd�st, illetve ellentmond�st az egy�ni �s a t�rsadalmi k�telezetts�gek szemben�ll�s�r�l. Ezt mi�rt tartod ilyen fontosnak kihangs�lyozni?

Mert tal�n ez a modern t�rsadalom egyik legfontosabb k�rd�se. Gyakran cseleksz�nk a "nagyobb j�" �rdek�ben. Ami azt jelenti, hogy az emberek probl�m�it �ltal�nos eszk�z�kkel � p�ld�ul korm�nyzati int�zked�sekkel � c�lszer� megoldani. Ez pedig k�nnyen �ltal�nos�t�shoz vezet. Ha valami j� a t�megeknek, akkor az fontosabb az egy�n t�nyleges sz�ks�glet�n�l. A c�l teh�t szentes�ti az eszk�zt. Ez�rt c�lszer� megvizsg�lni a m�sik oldalt is. Mi t�rt�nik akkor, ha a d�nt�st nem fels� szinten hozz�k meg, hanem alulr�l kezdve �p�tik fel?
Fontosnak tartom ennek a k�rd�snek a boncolgat�s�t, �gy sz�letett meg a k�t f�szerepl� szemben�ll� gondolkod�sm�dja. Lysaer a tipikus uralkod�, aki mindig a t�rsadalmi sz�ks�gleteket tartja el�bbre val�nak. Arithon var�zsl�, akit arra tan�tottak, hogy k�l�n�sen figyeljen oda a r�szletekre, �s mindig ebb�l kiindulva hozzon d�nt�seket. Egyik�k befoly�solja �s ir�ny�tja a t�bbieket a j�v�beli haszon �rdek�ben, m�sikuk viszont elmer�l az apr�s�gok megismer�s�ben. Ez k�t teljesen ellent�tes n�zetet eredm�nyez. Aki a "nagyobb j�" �rdek�ben cselekszik, az �ntudatlanul is egy ideol�gi�t �ll�t fel. K�vet�i vakon engedelmeskednek ennek, �s �gy eszk�zz� alacsonyodnak a kez�ben. Aki az ideol�gia �rdek�ben cselekszik, az sosem k�telkedhet a tett helyess�g�ben. Ha valaki viszont saj�t lelkiismeret�re t�maszkodva hoz d�nt�st, az folyamatosan k�ts�gek k�zt h�nyk�dik.
Ez term�szetesen csak egy azon k�rd�sek k�z�l, amelyet a k�nyv boncolgat. A kor�bbiaknak megfelel�en itt sem hozok �t�letet. Az olvas� szabadon d�nthet, melyik n�zettel szimpatiz�l.

A m�gia m�k�d�se ritk�n l�tott r�szletess�ggel van kifejtve. Hogyan �p�tetted fel a rendszert? Persze az els� k�nyv elolvas�sa ut�n az az �rz�s t�mad az emberben, hogy alig tudtunk meg valamit a var�zslatokr�l. A k�s�bbiek sor�n napvil�gra ker�lnek �jabb r�szletek?

Annak a h�ve vagyok, hogy m�k�d� rendszereket teremtsek. A "bumm, �s m�r k�sz is" valahogy nem az �n st�lusom. Eredetileg tud�snak k�sz�ltem, de ahogy lassan egyre t�bbet tanultam a vil�gunkr�l, ellentmond�sokba �tk�ztem. Musz�j volt kil�pnem ebb�l a k�rb�l, �s m�s szemsz�gb�l vizsg�lni a dolgokat. Nem akartam a kitaposott �ton v�gigmenni, �s azt hazudni magamnak, hogy "nem, amit l�ttam az nem lehetett igaz".
De gondolom az olvas�k sem el�gedn�nek meg ennyivel. Sosem szerettem az "az�rt mert csak" t�pus� �rvel�st. Athera m�gi�ja el�sz�r a saj�t elv�r�saimnak kellett hogy megfeleljen. Kell� m�lys�g� �s bonyolults�g� csod�t akartam alkotni, amely gondolkod�sra k�szteti az embereket.
Athera m�gi�j�nak alapja tulajdonk�ppen a r�szecske-fizika. Ha el�g m�lyre n�z�nk, az anyag nem m�s, mint mozg�sban l�v� energia. A f�ny hull�mokb�l �ll, amelyet apr� �sszetev�k alkotnak. Hamar eljutunk az atomokat alkot� r�szecsk�kig. Ha most ezt �sszekeverj�k egy csipetnyi titokzatoss�ggal, felt�rul el�tt�nk a mindent alkot� energia. Az eg�sz univerzum tulajdonk�ppen ugyanabb�l �p�l fel � energi�b�l, amely f�ny, hang �s rezg�s.
Ez teh�t az alap. A m�gia m�k�d�se att�l f�gg, hogyan k�zel�ti meg az egy�n ezeket az energi�kat. Saj�t akaratodnak megfelel�en alak�tasz mindent, tekintet n�lk�l az anyag term�szet�re? Vagy felismered, hogy az univerzum nagyon is �l� dolog, amelynek saj�t szem�lyis�ge van? K�pes vagy ezt meg�rteni, �s a term�szettel harm�ni�ban cselekedni? R�viden �sszefoglalva minden att�l f�gg, hogy kapcsol�dsz hozz� a megl�v� rendszerhez. P�ldak�nt legink�bb a mi vil�gunkban l�trej�tt k�l�nb�z� vall�sokat eml�ten�m, amelyek alapjaikban tulajdonk�ppen m�gis hasonl�tanak egym�shoz.
Ugyan�gy, ahogy egyre m�lyebb bepillant�st nyerhet�nk a karakterek gondolataiba �s a h�tt�rben zajl� esem�nyekbe, ugyan�gy a m�gia m�k�d�s�r�l is tov�bbi r�szletek t�rulnak fel a k�s�bbi k�tetekben. V�g�l a teljes k�p el�nk t�rul. Nem maradnak bizonytalan pontok, a kor�bban l�tsz�lag sehova sem kapcsol�d� sz�lak is a hely�kre ker�lnek.
Term�szetesen fantasyt �rok, nem tudom�nyos �rtekez�st. De azt akarom el�rni, hogy az �ltalam megalkotott vil�g r�szletes �s �l� legyen, hasonl�an a f�ld kultur�lis soksz�n�s�g�hez.

Szerz�k�nt legink�bb az irodalmi st�lus, az �sszetett jellem�br�zol�s �s a sz�vev�nyes cselekm�ny az, amely jellemez. Amikor belekezdt�l a F�ny �s �rny�k h�bor�ja tril�gi�ba, milyen hangv�telt v�lasztott�l a sorozathoz? Milyen megfontol�sok alapj�n d�nt�tt�l a v�gs� st�lus mellett?

Minden t�rt�netnek saj�tos hangv�tele van. Ez roppant fontos, mert keretet ad hozz�. Ezeknek a k�nyveknek sz�nd�kosan lassabb �s r�szletesebb le�r�sokat v�lasztottam, tekerv�nyes fogalmaz�ssal. Az�rt, mert ez megk�vetel egyfajta figyelmet. Tudom, hogy sokan a "min�l egyszer�bb, ann�l jobb" st�lus h�vei, de ez nem egy egyszer� t�rt�net. Sok �sszef�gg� r�tegb�l �p�l fel, amelyeket mind musz�j meg�rteni. Egyszer�en kifejezve: le kellett lass�tanom az olvas�t! Megtehettem volna, hogy f�leg csak perg�s akci�jelenetekb�l �lljon az eg�sz k�nyv. De mi t�rt�nik ilyenkor, ha az olvas� egy m�gikus szertart�s le�r�s�hoz �rkezik? Ezek a r�szek t�bb fontos mozzanatot is magukban rejtenek. Mit �rez a karakter, mit l�tnak, mi h�z�dik a h�tt�rben, stb. Ez m�r t�bb, amit a szem egyszerre be tud fogadni, �s fel tud dolgozni. Ha a k�nyv t�bbi r�sze csak sz�raz akci�, akkor az olvas� �tugrana ezek felett. V�gigfutna a sorokon, hogy eljusson a v�gkifejlethez, k�zben pedig kihagyn� a fontos r�szleteket. R�ad�sul arra sem eml�kezne, hogy mi�rt is ker�lt ide �pp ez a jelenet.
A k�nyvek persze nem n�lk�l�zik a gyors temp�t �s a fontos, perg�s esem�nyeket; de ezek meg�rt�s�hez alaposa figyelemre van sz�ks�g.
Sok olyan elsz�rt nyom van, amely bemutatja a karaktert. A gondolatok, az �rz�sek mind nagyon fontos szerepet j�tszanak abban, hogy az olvas� meg�rtse, mi motiv�lja az adott szerepl�t, �s mi�rt �ppen �gy cselekedett, ahogy. Ha azonnal a l�nyegre t�rek, azaz a p�rbesz�d el�tt vagy k�zben nem k�zvet�tem a karakter gondolatait �s �rz�seit, sok mondanival� elveszik. Ha az olvas� nem �l egy�tt a szerepl�kkel, akkor �sszekeverednek a dolgok a fej�ben. Saj�t gondolatai a karakter�hez sz�v�dnek, amely t�bb� m�r nem az eredetileg kital�lt szem�lyis�g lesz. Ez�rt alak�tottam ki ezt a r�szletes, sokak �ltal irodalminak mondott st�lust.
Azt k�v�ntam el�rni, hogy a k�nyvek maradand� �lm�nyt ny�jtsanak. Aki elolvassa �ket, az ne maradjon k�v�l�ll�. Aki t�relmes, az k�nnyen a karakter hely�be tudja k�pzelni mag�t. Az � fej�vel gondolkodik �s �rez. Ott van vel�k abban a szob�ban, ott s�t�l azon a forgalmas utc�n, �s megm�ssza azt a kietlen hegycs�csot. R�viden: �t�li a kalandot.
Nem minden olvas� szeret ennyire lelassulni, �s nem minden olvas� kedveli az ilyen meghitt k�nyveket. Vannak, akik nem k�v�ncsiak az ilyen m�lys�gekre. Ezek a reg�nyek nem nekik sz�lnak. �gy gondoltam, hogy valami val�s�gh�t fogok alkotni. M�r akkor tiszt�ban voltam vele, hogy nem fog mindenkinek tetszeni. De ez rendben is van �gy. Vannak reg�nyeim, amelyek sokkal laz�bb nyelvezet�ek, �s a boltok polcain nem csak az �n k�nyveim sorakoznak. Hogy ki mit olvas, az teljesen az egy�ni �zl�s�t�l f�gg. �n valami egyedit �s k�l�nlegeset akartam alkotni, �s �gy �rzem, ez siker�lt is.

A zene ir�nti rajong�sod hogyan hatott a st�lusodra (ha befoly�solta egy�ltal�n)?

Ami�ta az eszemet tudom, im�dom a zen�t. Csod�latosnak tartom az erej�t, mert a zene hat�ssal tud lenni az ember hangulat�ra, �s k�pes befoly�solni az �rz�seit. Term�szetesen ez is k�zrej�tszott abban, hogy az egyik f�szerepl� zen�sz. Kor�bban lehet�s�gem ny�lt r�, hogy a sk�t duda hangz�svil�g�t tanulm�nyozzam egy h�res zen�sz tolm�csol�s�ban. Teljesen leny�g�z�tt a hangszer soksz�n�s�ge. Akkoriban m�r r�g�ta foglalkoztattak a h�ros hangszerek is � amely rajong�s lassan komoly hobbiv� alakult. A saj�t tapasztalataimat, benyom�saimat pr�b�ltam visszaadni az olvas�nak.

Hogyan sz�letett meg Arithon karaktere? Voltak olyan jellemvon�sok, amelyeket mindenk�ppen igyekezt�l elker�lni?

Tal�n �rdemesebb lenne �gy feltenni a k�rd�st: hogyan hozta l�tre Arithon �nmag�t? Els�sorban zen�sz. Ha valaki zen�szek t�rsas�g�ban mozog, akkor el�bb-ut�bb felt�nik neki, milyen kifinomult kapcsolatban �llnak az �rzelmekkel. Azonnal meghallj�k �s meg�rzik a hangulatv�ltoz�sokat � �s Arithon is ilyen. M�gikus tehets�ggel sz�letett, �s var�zsl�k k�z�tt n�tt fel. Hat�rozott szem�lyis�g, er�s �ntudattal. Ehhez j�n hozz� a kir�lyi er�ny, a k�ny�r�let vagy bele�rz�-k�pess�g. Plusz az �lettapasztalata, �lmai, f�lelmei, rem�nyei �s v�gyai. Ha hozz�adjuk a sz�m�ra fontos dolgokat, akkor egy olyan szem�lyis�get kapunk, amely szinte mag�t�l is k�pes reag�lni minden helyzetben. �s amit el akartam ker�lni? Tal�n egyetlen ilyen dolog volt, m�gpedig az unalmas sztereot�pi�k. A s�t�t alak, aki az �rny�kok mestere, az nyilv�n gonosz. Azt hiszem, Arithon �rz�keny karakter�vel siker�lt eloszlatni ezeket a beidegz�d�seket.

Mi a helyzet Lysaerrel? Az � megalkot�s�ban mi volt a legnagyobb kih�v�s?

Azt hiszem, itt val�ban a kih�v�son van a hangs�ly. Lysaer jeleneteit tudom legnehezebben meg�rni, vagy legal�bbis ezek nyugtalan�tanak legjobban. Kir�lyi csal�dban nevelkedett j�v�beli uralkod�k�nt. Saj�t szempontjait mindig h�tt�rbe kellett szor�tania az alattval�k �rdek�ben, ez�rt erk�lcsi norm�k alapj�n cselekszik. Ak�rmilyen ellentmond�sos dologba v�gja a fejsz�j�t, mindig meg van gy�z�dve annak pozit�v kimenetel�r�l. Ha ezt siker�l �rz�keltetnem, akkor az olvas� csaknem k�pes lenne neki hinni adott helyzetben. Az�rt csaknem, mert � m�r ismeri a t�nyeket, �s m�s szemsz�gb�l is l�tta ugyanazt. Lysaer igazi nemes, aki a hozz� van szokva a hatalmi harcokhoz, �s finoman manipul�lja k�rnyezet�t. Kifel� szil�rd hat�rozott szem�lyis�g, de val�j�ban csak egy emberi l�ny, aki m�lyen meg van gy�z�dve �szintes�g�r�l �s ny�lts�g�r�l. �gy lesz Lysaerb�l h�sies uralkod�. De csak addig, am�g a k�vet�i vakon mennek ut�na, �s nem gondolnak bele alaposan tettei kimenetel�be.
A csatajelenetek meglehet�sen v�resek �s er�szakosak. A h�bor� nem dics�s�ges, �s az er�szak nem old meg semmit � valami ilyet �rez bel�le az olvas�. Mi alapj�n d�nt�tt�l az csatajelenetek ilyen natur�lis bemutat�sa mellett?
Olyan k�nyvet akartam �rni, amely egy elm�ly�lt konfliktus k�r� �p�l. Mivel apr�l�kos szem�lyis�g vagyok, ez�rt igyekeztem megfelel� h�tteret l�trehozni. Athera t�rt�nelme gy�keresen elt�r a mi vil�gunk�t�l. Hogy val�s, hihet� csatajelenetek sz�lessenek, sokat kellett tanulnom a fegyverekr�l �s a hadvisel�sr�l. Mindent elolvastam a nagy t�rt�nelmi csat�kkal kapcsolatban a r�maiakt�l eg�szen a puskapor elterjed�s�ig. Mik�zben ezeket az inform�ci�kat rendszereztem magamban, teljesen v�letlen�l belefutottam egy dokumentumfilmbe. Ez a Sk�ci�ban lezajlott Culloden Moor-i �tk�zetet mutatta be. Mit mondjak, teljesen megr�zott.
A h�bor� t�nyeit minden megsz�p�t�s n�lk�l t�rt�k a n�z�k el�. Nyoma sem volt romantik�nak, a t�rt�n�szek �ltal belesz�tt h�siess�gnek, �s a mostani sz�rakoztat�ipar er�nyeinek. Gyakorlatilag reszkettem, amikor v�ge lett. Az agyamban �jra lej�tszottam az �sszes eddigi csat�t �s h�bor�t, de most m�r ebb�l a teljesen �j szemsz�gb�l n�zve.
D�h�s voltam. �gy �reztem, a t�rt�nelemk�nyvek el�rultak. Abban a hitben �ltem, hogy a h�bor� t�nyleg k�pes megoldani bizonyos helyzeteket. Ak�rmelyik oldal is gy�zedelmeskedik, a halottak ugyanolyan sz�rny� v�get �rnek. Nemcsak arra d�bbentem r�, hogy a t�rsadalom milyen �tl�tsz� hazugs�gokkal trakt�lja az embereket, hanem arra is, hogy ezek term�keny talajra hullanak. Az iskolarendszer ezzel t�mi a di�kok fej�t. A filmek kihaszn�lj�k ezt. Amikor a fiatalok egy "dics�s�ges" h�bor� r�szeseiv� v�lnak, hamar r� kell d�bbenni�k, hogy fogalmuk sincs a val�s�gr�l.
Aznap k�nytelen voltam mindent �jra �tgondolni. V�gign�zve az emberis�g h�bor�s t�rt�nelm�nek egy nagy darabj�t, megvil�gosodtak az eddig hom�lyos dolgok is. A gy�ztesek vagy t�bben voltak, vagy jobban szervezettek, vagy gyakorlottabb vezet�k ir�ny�tott�k �ket. A "nagy csat�k" tulajdonk�ppen m�sz�rl�sok, amelyekr�l aligha lehet b�rmi j�t is mondani. Nincs kiv�tel. �ltal�ban mindk�t f�l s�lyos vesztes�geket szenvedett. Azt�n a gy�ztesek meg�rt�k a t�rt�nelmet. De ak�rki "nyert", azt sok�ig be nem gy�gyul� sebek eml�keztetik a m�ltra.
�gy �rlel�d�tt bennem az elk�pzel�s, hogy k�ptelen lenn�k a kor �zl�s�nek megfelel�, "sz�p" csat�kat bemutatni. �gy �reztem, ehhez t�k�letes alapot ny�jtanak ezek a k�nyvek. V�gre mindent �szint�n az olvas� el� t�rhatok.

Most mag�r�l az �r�s folyamat�r�l szeretn�k k�rdezni. Mes�ln�l egy �tlagos napodr�l?

Egy vid�ki h�zban lakom, a dolgoz�szob�t a gar�zsb�l alak�tottam ki. Szeretek k�zeli kapcsolatban lenni a term�szettel. Egy s�kk�perny�s monitor el�tt dolgozom, amely k�r�l mindenf�le ezoterikus dolgok sorakoznak � k�nyvek, k�vek, kott�k �s p�rn�k a macsk�knak (k�l�nben a k�ziratokon aludn�nak). Tulajdonk�ppen semmi hivalkod�, kiv�ve tal�n az els� oszt�ly� hifit. A zene �ltal k�n�lt �rzelmek �s hangulatok nagyon fontosak az �r�shoz, ez�rt szinte korl�tlan cd k�lts�gvet�sem van. Ha m�r egy szob�ban kell dolgoznom, akkor igyekszem ezt min�l kellemesebb� tenni. Ebben pedig nagy szerepe van a kiv�l� hangz�snak. A falon ki van f�ggesztve Athera t�rk�pe, illetve t�bb festm�ny a karakterekr�l.

Egy tipikus nap? Kor�n kelek, �s megetetem a lovakat. Reggeli ut�n fogok hozz� az �r�shoz, �s �ltal�ban ilyenkor az eg�sz nap erre megy el. K�s� d�lut�n elmegyek lovagolni, s�t�lni vagy kocogni. Zen�t is tanulok, teh�t ennek is ilyenkor j�n el az ideje. Este �ltal�ban folytatom az �r�st, vagy �pp kijav�tom a napi munk�mat. Mint �ltal�ban az emberek t�bbs�g�nek, ilyenkor j�n el a pihen�s ideje. V�gre egy�tt lehetek a f�rjemmel. Nem szoktam kor�n lefek�dni; olvasok, megv�laszolom a leveleket �s foglalkozom az adminisztr�ci�s �gyekkel. Amikor k�t reg�ny k�zt vagyok, akkor hosszabb t�r�kra szoktam menni; haj�zok, s�elek. Nem �lek azonban szigor� napirend szerint. Gyakran lek�tik a figyelmemet teljesen v�ratlan dolgok � �s csak k�s�bb d�bbenek r�, hogy pont erre van sz�ks�gem a k�vetkez� reg�nyhez!

A Raymond E. Feistel k�z�sen �rt Birodalom tril�gi�r�l szeretn�k k�rdezni. Honnan j�tt az �tlet a k�z�s m�h�z?

El�sz�r Ray megk�rt r�, azt�n addig piszk�lt, am�g igent nem mondtam.

Komolyan?

Volt egy remek �tlete kezdettel �s v�ggel, valamint n�i f�szerepl�vel. De m�g nem volt meg a t�rt�net k�zepe. �gy �rezte, hogy n�i n�z�pontra van sz�ks�ge a t�rt�net kiteljes�t�s�hez. Elolvasta a Sorcerer's Legacy-t, �s �gy �rezte, nagyban seg�teni tudn�m a munk�j�t. �n boldogan igent mondtam. Mik�zben ell�ttam �tletekkel, egyre ink�bb megtetszett a mondanival�. Egy nap arra �bredtem, hogy igen, ez egy remek k�nyv lehet, �s kedvem lenne r�szt venni a meg�r�s�ban. Egy fantasy �r�i tal�lkoz�n �ssze�lt�nk, �s kital�ltuk a Birodalom le�nya, valamint a folytat�s, a Birodalom szolg�l�ja t�rt�net�t. Amikor az els�vel v�gezt�nk, akkor d�bbent�nk r�, hogy sz�ks�g van a Birodalom �rn�j�re is, mert a var�zsl�k nyilv�nval�an nem �lln�nak egy ilyen hatalommal rendelkez� n� m�g�.

A t�rt�net el�g szerte�gaz�, de a f� sz�l egy n� �let�t k�s�ri v�gig, aki csal�di trag�di�b�l kifoly�lag �r�kli meg a tr�nt. Sok az ellens�ge �s kev�s a t�mogat�ja. Vagy felveszi a harcot, vagy elpusztul. Hogy meg�rizze �sei nev�t, �s j�v�t biztos�tson gyermekeinek, v�g�l gy�keresen felforgatja a megszokott t�rsadalmi rendet.

A st�lusotok er�teljesen k�l�nb�zik. Hogy siker�lt m�gis ilyen remek�l �sszedolgoznotok?

Miut�n megvoltak a k�rvonalak, mindketten hozz�kezdt�nk azokhoz a fejezetekhez, amelyek legink�bb �rdekeltek. Az elk�sz�lt "piszkozatokat" azt�n emailben cser�lgett�k, �s kijav�tgattuk a m�sik munk�j�t. Ez�rt mos�dhattak �ssze ennyire az egy�ni st�lusok �s elk�pzel�sek. Mivel a visszak�ld�tt anyagban nem emelt�k ki a v�ltoztat�sokat, ez�rt nem tudtuk, mi lett kijav�tva, mi b�v�lt ki, vagy �pp sz�k�lt le. N�ha h�napok is elteltek, mire visszakaptuk az eredeti munk�nkat, ez�rt k�ptelens�g lett volna r�szletesen visszaeml�kezni.

Ehhez azonban az is kellett, hogy el�zetesen meg�llapodjunk mindenben. Pap�rra vetett�k, hogyan oldjuk meg a konfliktusokat, mikor ki� az utols� sz�. Ha �n �gy akartam, � pedig �gy, akkor elvetett�k mindk�t �tletet, �s kidolgoztunk egy harmadikat, amely m�r mindkett�nknek tetszett. Azt hiszem, azok a jelenetek siker�ltek a legjobban, ahol nem tudtunk els�re megegyezni.

Nemcsak �r�k�nt �rt�l el sikereket. Hogyan kezd�d�tt az ismerets�ged a fest�szettel? J�l tudom, hogy saj�t magadat k�pezted?

Legal�bb annyira szerettem rajzolni is, mint mes�lni. Amikor a F�ny �s �rny�k h�bor�j�nak a koncepci�ja megfogalmaz�dott bennem, a fantasy m�v�szet�t els�sorban Frank Frazetta st�lusa �s Howard Conan a barb�rja jelentette. M�r akkor csod�ltam Frazett�t, akit zseni�lis m�v�sznek tartottam. De az izmos barb�r �s a csaknem meztelen n� nem illett a k�nyvem bor�t�j�ra. Ekkor nagy naivan elhat�roztam, hogy majd �n megrajzolom a saj�t bor�t�imat. Aligha sejtettem, hogy ez mennyi energi�mat fogja felem�szteni! �ri�si kitart�sra volt sz�ks�g a tud�s megszerz�s�re, f�leg hozz��rt� oktat�k n�lk�l. Sok �jszak�m ment el gyakorl�sra. M�zeumokba j�rtam, �s figyeltem, hogyan dolgoznak a profi grafikusok. �k ugyanis gyakori vend�gek voltak az �r�i tal�lkoz�kon, ami remek alkalomnak bizonyult a tud�suk megszerz�s�re. Szinte meg�ll�s n�lk�l rajzoltam. Amikor �gy �reztem, hogy elj�tt az id�, fogtam a legjobban siker�lt munk�imat, �s elvittem �ket New Yorkba. Az er�fesz�t�sem nem volt hi�baval�, mert t�bb kiad� is �rdekl�dni kezdett ir�ntam. Amikor az els� reg�nyem megjelent, m�r hivat�sos grafikusk�nt ismertek.

A fest�szethez sz�ks�ges tud�s mindenki sz�m�ra el�rhet�. K�nyvek, festm�nyek �s m�zeumok mutatj�k be a r�gi nagyok st�lus�t. A m�v�szeti iskol�kban pedig �tadj�k a szem�lyes tapasztalatot, hogy k�nnyebb legyen az �t od�ig. Ha valaki �nmag�t k�pzi, az annyi jelent, hogy �tmutat�s n�lk�l kell elsaj�t�tania azt, amit l�t. Azt�n ebb�l ki kell h�mozni a hozz� legink�bb ill�t. Hasonl�an az �r�shoz, itt sem l�teznek k�sz receptek.

Meglehet�sen szokatlan, hogy az �r� egyben bor�t�t is fest saj�t k�nyveihez. Mi k�sztetett arra, hogy elmenj ebbe az ir�nyba?

Nagyj�b�l havonta egyszer k�sz�tettem egy festm�nyt. �gy ment ez �t �ven kereszt�l. Azt�n fogtam a k�peimet, elvittem ki�ll�t�sokra �s egy�b tal�lkoz�kra. �sszem�rtem �ket a profi fest�k alkot�saival, �s levontam a gyakran f�jdalmas k�vetkeztet�seket. Azt�n hazamentem. Festettem tov�bb, am�g el nem �rtem a megc�lzott sz�nvonalat. Amikor ez siker�lt, magazinoknak, k�nyvkiad�knak k�ldtem bel�le, a ki�ll�t�sokon pedig �rulni kezdtem az eredetiket. Az egyre szaporod� elismer�sek felb�tor�tottak, �s elmentem New Yorkba. �gy �reztem, musz�j tov�bbl�pnem. Azt�n egyszer�en a megfelel� helyen voltam a megfelel� id�ben. Az egyik kiad�nak s�rg�sen sz�ks�ge volt egy bor�t�ra. Az els� h�rom grafikus, akin�l pr�b�lkoztak t�ls�gosan elfoglalt volt, �gy r�m esett a v�laszt�s. �gy szereztem az els� komolyabb megb�zat�som. A b�tors�g roppant fontos. �llhatatoss�g. Kiv�l� munk�k. Ha ez a h�rom egy�tt van, akkor menni kell tov�bb. Meg kell feledkezni a kellemetlens�gekr�l, �s t�rekedni a t�k�letess�gre.

Ha valakiben nincs meg a m�v�szet ir�nti szeretet, akkor az el�bb-ut�bb kifakul. Nekem ez m�r r�gi �lmom volt, amelyet egyszer�en nem hagyhattam meghalni. Nem fogadtam el a kudarcot, �s ez meghozta a k�v�nt eredm�nyt. Ahhoz, hogy a saj�t bor�t�imat megrajzolhassam, el kellett �rnem az "ipar�g" �ltal elv�rt sz�nvonalat.

Hogy ismerkedt�l meg a f�rjeddel? Milyen ind�ttat�sb�l kezdtetek k�s�bb k�z�sen bor�t�t tervezni?

Egy szakmai konferenci�n tal�lkoztam Donnal. M�r nagyj�b�l t�z �ve ismert�k egym�st, amikor kapcsolatunk szorosabb� v�lt. Meg�rte a v�rakoz�st. Mindketten tudtuk, hogy mit akarunk, megteremtett�k a saj�t egzisztenci�nkat, �s nem akartuk megv�ltani a vil�got. K�t feln�tt ember k�t�tte �ssze az �let�t � innent�l kezdve k�t m�v�sz lakott egy fed�l alatt. Egyik�nk munk�ja sem volt fontosabb, �s nem panaszkodtunk a m�sik hat�rid�i miatt. Persze ez gyakran vezetett kisebb vit�khoz. Ki f�zz�n, vagy ki v�s�roljon aznap, ha �ppen mindketten valami fontos k�zep�n tartunk. De term�szetesen seg�tett�k egym�st, �s �gy tal�n magasabbra tett�k a m�rc�t. �n n�pszer�s�thettem a saj�t k�peimet az � ki�ll�t�sain, � pedig az �n �r�i h�remnek vette haszn�t.

Guy Kay felk�r�s�re fogtunk k�z�s festm�nyek k�sz�t�s�be a Fionavar Tapestry c�m� m� bor�t�j�hoz. Kev�s olyan szerz� van, akinek bor�t�t festen�k a k�nyv�hez, de Guy mindenk�ppen k�z�j�k tartozik. Amikor az �tlet felmer�lt, nagy megtiszteltet�snek �reztem. Donnak is elnyerte a tetsz�s�t, f�leg miut�n belev�gtunk. Egyetlen festm�ny k�sz�lt, amely h�rom k�nyvbor�t�nak lett tervezve.

Mi a legnagyobb kih�v�s a k�z�s m�v�szeti alkot�sokban, legyen az �r�s vagy fest�szet? Ig�nyel valami k�l�nleges megk�zel�t�si m�dot? Tal�n kiss� h�tt�rbe kell szor�tani saj�t magunkat?

Az egy�ttm�k�d�shez el kell engedned magad. A kapott eredm�ny m�r nem a te munk�d, hanem valami m�s. Nincs olyan er�s r�hat�sod, �s ett�l fogva k�l�nb�zni fog az eddigiekt�l. Ha k�pes vagy elfogadni, hogy az �tletek szabadabban sz�rnyaljanak, �s tal�n m�st kapsz, mint amire sz�m�tasz, akkor sikeresen egy�tt tudsz dolgozni m�sokkal. Tisztelned kell a t�rsad. Tiszt�ban kell lenned az er�ss�geivel, �s term�szetesen a saj�toddal is. Fenn�ll a vesz�ly, hogy t�ls�gosan elvesz�ted �nmagad, net�n t�ls�gosan ragaszkodsz �nmagadhoz. Ilyenkor k�nnyen pokoll� v�lhat a k�z�s munka. A l�nyeg, hogy ragaszkodj az eltervezett ir�nyvonalhoz, �s ne vessz el a r�szletek felett vitatkozva.

�n mindig is szerettem az egy�ttm�k�d�st. De ez nagyr�szt annak is k�sz�nhet�, hogy mindig gondosan megv�logattam a partnereimet. L�nyeges, hogy a nagyj�b�l elk�sz�lt m�vet mutassuk csak meg a m�siknak, legyen az reg�nyr�szlet vagy festm�ny. Nincs ann�l rosszabb, amikor alkot�s k�zben l�tnak el valakit tan�ccsal. Ezut�n meg kell keresni a gyenge pontokat. Mivel ismered azt, akivel dolgozol, k�nnyen megtal�lhatod azokat a hib�kat, amelyeket �gyis �szrevenne. Gondolkozz az � fej�vel.

Mit tan�csoln�l azoknak, akik az �r�s fel� kacsintgatnak?

El�sz�r is �rniuk kell. Ha ezt nem teszik meg, akkor az �lom vel�k egy�tt sz�ll a s�rba.

M�sodszor c�lszer� megvenni�k Dwight V. Swain Techniques of the Selling Writer c�m� k�nyv�t. Eddig m�s k�nyvvel m�g nem tal�lkoztam, amely gyakorlatban is haszn�lhat� tan�csokat adott volna az �r�ssal kapcsolatban. Ez a "biblia".

Harmadszor, amikor alkotsz, ne puszt�ts k�zvetlen�l ut�na. El�sz�r �rj, �s csak ut�na jav�ts. A k�t folyamat teljesen ellent�tes. Ha t�k�letes akarsz lenni m�r az els� v�ltozat meg�r�sakor, k�nnyen elapadhatnak az �tletek. Amikor valami �jat alkotsz, a kritikus szeml�letet ki kell kapcsolni. Csak ut�na szabad csiszolgatni. Ha nincs meg benned a t�z �r�s k�zben, �s nem tudsz egyr�l a kett�re jutni, akkor hamarosan �nsajn�latba fulladsz. El kell felejteni a kifog�sokat, �s vissza kell t�rni a munk�hoz. Valld be magadnak: ha t�nyleg �rni akarsz, akkor ezen j�rna az eszed a k�v�sz�netben, eb�d k�zben, vagy munk�ba menet.

Negyedszer, alak�tsd ki a saj�t st�lusodat. Ne v�rd, hogy m�sok rendszere m�k�dj�n a kezedben. Meg kell tal�lnod saj�t magad, nem sz�m�t, hogy ezt m�sok milyen furcs�nak tal�lj�k.

�t�dj�re pedig mindig jusson eszedbe, hogy a legsikeresebb m�v�szeket is gyakran visszautas�tott�k. Nem fog mindenki rajongani az�rt, amit csin�lsz. Felejtsd el, hogy minden olvas� ig�ny�t ki kell el�g�tened. A szerkeszt�k azokat a k�nyveket adj�k ki, amelyekre v�lem�ny�k szerint a piacon megfelel� kereslet lesz. Egyszer v�gigk�rdeztem kiad�kat �s �gyn�k�ket, hogy melyek voltak azok a k�ziratok, amelyeket elutas�tottak, de k�s�bb m�gis sikeresek lettek. El sem tudom mondani, hogy milyen sok h�res reg�ny �s d�jnyertes �r� neve ker�lt el�!