J�t�k Adatok

A surran�k rendk�v�l er�sek �s mozg�konyak
termet�kh�z k�pest. Erej�k meghat�roz�sa 2d6+4-gyel t�rt�nik, �s az �gyess�g�kh�z
hozz� kell adni +1-et. A minimum �s maximum tulajdons�g �rt�keik a k�vetkez�k:

Tulajdons�g Min/Max Tulajdons�g Min/Max

Er� 6/16 Intelligencia 6/18�gyess�g 8/19 B�lcsess�g 3/16
Eg�szs�g 8/18 Karizma 6/18

K�pzetts�gek: Sok surran�nak remek
adotts�gai vannak a v�ndor k�pzetts�gekhez: a
Vad�szathoz, Csapda�ll�t�shoz, T�l�l�shez, �s
Nyomolvas�shoz. Vannak m�s k�pzetts�gek is,
melyek teljesen �tlagosak a surran�k k�reiben,
ilyen p�ld�ul: a F�ldm�vel�s, az �llatidom�t�s,
a M�v�szet, a T�ncol�s, a T�zrak�s, a Hal�szat,
a Nyelvek, a K�t�lhaszn�lat, a Szab�s, az
�nekl�s, az �sz�s, a Sz�v�s, �s a Hangszeres
zen�l�s.

Infral�t�s: A surran�k 9 m�terig (30 l�b) l�tnak
a s�t�tben.

Nyelvek: Indul�skor a k�vetkez� fajok nyelveib�l
v�laszthatnak: t�rpe, elf, gn�m, goblin,
�s ogre.

M�gia/M�reg Ellen�ll�s: Minden surran�
+1 b�nuszt kap var�zsp�lca, m�gia, �s m�reg
elleni ment�dob�s�ra minden 31 Eg�szs�g
pont�rt. M�gia ellen�ll�suk miatt a surran�k
nem tanulhatnak var�zsl�i var�zslatokat.

Paritty�k �s Dob�fegyverek: Term�szetes
tehets�g�kn�l fogva a surran�k +1-et kapnak
t�mad�sra, mikor paritty�t vagy dob�fegyvert
haszn�lnak.

Meglepet�s: Mivel t�k�letesen k�pesek lop�zni,
c�lpontjuk –4 b�ntet�sben r�szes�l a
meglep�d�s dob�sakor.

Rettenthetetlens�g: A surran�k imm�nisak
mind a m�gikus, mind a term�szetes f�lelemre,
hab�r ez nem jelenti azt, hogy komplett idi�t�k,
k�nnyen felismerik a vesz�lyes helyzeteket.
�rzelmeik t�kr�zhetnek k�v�ncsis�got
vagy �mulatot, de f�lelmet nem.

G�nyol�d�s: A surran�k k�pesek m�sokat
�gy feld�h�teni, hogy azok vakmer�en �s �tgondolatlanul
cselekedjenek. Ha a c�lpont
elbukja m�gia elleni ment�dob�s�t, akkor
1d10 k�r erej�ig esztelen d�h uralkodik el
rajta, �s –2-es m�dos�t�t kap a THAC0-j�ra, az
AC-j�re �s minden m�s dob�s�ra.

Tolvaj K�pzetts�gek: M�g a nem handler
kasztba tartoz� surran�knak is alacsony szint�
tolvajok�hoz m�rhet� velesz�letett k�pess�g�k
van a k�vetkez� k�pzets�gekhez:

Zsebmetsz�s: 25%; Z�rnyit�s: 25%; Csapdakeres�s/
semleges�t�s: 25%; Csendes mozg�s: 25%; �rny�kban rejt�z�s: 25%; Zajhall�s: 25%;
Falm�sz�s: 50%; Nyelvek olvas�sa: 10%.

27

MINOTAURUSZOK „Kiv�lasztottak”

Megjelen�s

Ezek a bikafej�, hatalmas termet�, emberszer�
l�nyek ak�r 7 l�b magasra (a f�rfiak
4d6+72 inch, a n�k 4d6+66 inch) is megn�hetnek.
Fels�test�k �s v�gtagjaik teljesen emberiek:
dombor� mellkas, emberszer� karok, l�bak �s
kezek, de l�bfej�k hely�n has�tott pata tal�lhat�.
Eg�sz test�ket sz�rzet bor�tja, mely sz�nezete
a vil�gossz�k�t�l a f�nyes feket�ig terjed,
hab�r minden minotaurusznak csak egy jellemz�
sz�rsz�nezete van. Csak 110 �ves koruk
ut�n kezdenek az „�sz�l�sre” utal� jelek megjelenni
rajtuk. A minotauruszok ak�r 150 �vig
(2d10+130) is �lhetnek – sokkal tov�bb, mint az
emberek vagy a marhaf�l�k, akiknek a von�saib�l
r�szes�ltek.

A minotauruszok szarva 24 inchre (a f�rfiaknak
1d12+12 inch, a n�knek 1d6+6 inch) n� meg.
Ezek hossz�s�g�t m�rik, �s igen nagy becsben
tartj�k, mivel a minotauruszok b�szk�k a
szarvukra. A szarvuk jelk�pezi azt a nagy �s
nemes �r�ks�get, melyet semmilyen m�s teremtm�ny
sem tudhat mag��nak Krynnen. A
minotauruszok nagyon odafigyelnek szarvuk
�pol�s�ra: viasszal vonj�k be �s kipol�rozz�k,
hogy f�nyl�v� �s er�ss� tegy�k. A szarv azt is
megmutatja, hogy a minotaurusz hol helyezkedik
el n�pe hierarchi�j�ban. A b�n�z�ket �gy
b�ntetik �s rekesztik ki t�rsadalmukb�l, hogy
lef�r�szelik azok szarvait. Az ilyen teremtm�nyeket
t�bb� nem tekintik minotaurusznak,
hanem olyan sz�rnyeknek tartj�k �ket, akik az
emberekhez hasonl�ak. Ezek a megbecstelen�tett
minotauruszok �r�kre kivet�dnek t�rsadalmukb�l,
mivel egy minotaurusz sem bar�tkozik
egy ilyen szerencs�tlen teremtm�nnyel.

Szem�lyis�g

Rettent�en becs�letes, b�szke, �s b�tor n�p.
Er�sen hisznek Krynn feletti dominanci�juk
jogoss�g�ban. �llatias fej�k meghazudtolja
�les esz�ket; igaz�b�l csak n�h�nyuk k�l�nb�zik
az �tlagos embert�l.

Krynn �sszes faja k�z�l legink�bb egy apr�
n�phez hasonl�tanak - a t�rp�khez: mindk�t faj
a becs�letet, az er�t, a csal�dot, a kem�ny
munk�t tartja a legt�bbre, �s hisz a saj�t fajuk
fels�bbrend�s�g�ben.

Becs�let: A minotauruszok mindenn�l t�bbre
tartj�k a becs�letet. A becs�let n�lk�l nem
�lhetnek. Merev becs�letk�dex�k van, ami
nyomon k�veti �s meghat�rozza egy
minotaurusz eg�sz �let�t, ez hossz� �vek alatt
fejl�d�tt ki, mintegy v�laszul a viszontags�gokra.
Ez al�l nincs kib�v�. Ha egy minotaurusz a
szav�t adja, akkor azt minden k�r�lm�nyek k�z�tt betartja, ak�rmilyen k�vetkezm�nyei is
vannak. Csak saj�t n�p�nek biztons�ga �rdek�ben
szegheti meg adott szav�t. Ez�rt is ritk�k
n�luk a fogadalomt�telek, esk�k.

M�g Kothas �s Mithas bandita
minotauruszai is �rz�kenyek a becs�let�kre.
(Az Ansaloni minotauruszok sokkal gonoszabbak �s
sunyibbak, mint Taladasi rokonaik, mivel nekik
sokkal t�bb hajcs�rt kell elviselni�k a nyakukon.)
B�rki, aki megk�rd�jelezi egy minotaurusz
becs�let�t (m�g ha az �ppens�ggel t�rv�nyen k�v�li
is), k�nnyed�n kaphat egy kamp�t a tork�ba.

Er�: A minotauruszok kem�nyen hisznek az
er� �ltali uralomban: Az er� jogokat ad. Hiszik,
hogy b�rmilyen probl�ma megoldhat� er�vel,
ravaszs�ggal �s �gyess�ggel. Azok, akik a probl�m�ikat
ezek seg�ts�g�vel oldj�k meg, nyilv�nval�an
jogosan cselekszenek. Az er� uralma
vil�gos jelent�st nyer az ar�n�ban, ahol �gyes
bajos dolgaikat int�zhetik el a m�sikkal. Ha a
v�dlott �letben tud maradni a minotaurusz
bajnokok ellen�ben, akkor bebizony�totta �rtatlans�g�t.

A minotauruszok er�sen hisznek a versenyekben
is. A verseng�sek ny�jtanak lehet�s�get
arra, hogy �sszem�rj�k erej�ket egym�ssal,
illetve alacsonyabb rend� l�nyekkel.

Csal�d: A csal�dok a minotaurusz t�rsadalom
alap pill�rei, k�l�n�sen Taladason. A csal�dok
sokkal nagyobb szerepet j�tszanak n�luk,
mint b�rhol m�shol Krynnen. V�rvonal
n�lk�l egy egyed�l�ll� minotaurusz el van v�gva
a nemes �s dics� t�rt�nelm�kt�l. A csal�d
n�lk�li, mag�nyos minotaurusznak nincs becs�lete
�s b�szkes�ge - ami l�t�k alapja.

Minden egyes csal�d az �sszes csal�dot
szimboliz�lja Krynnen. Ha egy minotaurusz
csal�dj��rt hal meg, az olyan, mintha a nemzet�rt
�ldozn� �let�t.

Fels�bbrend�s�g: Mivel eredetileg a Taladasi
nemes ogre fajokt�l sz�rmaztathat�ak, a
minotauruszok �gy gondolj�k, hogy �k Krynn
vil�g�nak t�rv�nyes �r�k�sei. A vil�g m�s n�pei
gyeng�k �s becstelen fajokkal vannak
szennyezve, - egy ugar mely a „mesterfaj” megm�vel�s�re v�r. Ha egyszer megindulnak, semmi sem �ll�thatja meg �ket abban, hogy
megh�d�ts�k azt, amit a maguk�nak hisznek.
Sok m�s fajjal egyetemben, �k is abban a hitben
�lnek, hogy az istenek kiv�lasztottai csak
�k maguk lehetnek.

28

T�rt�net

A minotaurusz faj heves term�szete a sz�rmaz�sukb�l
fakad. Eredetileg egy ogre kl�n �lt
Taladas nyugati partjain. A minotauruszok
akkor alakultak �t, amikor �e. 3100 k�r�l a Sz�rkek�nek nyoma veszett, �s Krynn felett
�tsz�guldva �r�lten felforgatta a vil�got. Amikor
�trep�lt a Taladasi ogre falvak felett, az
egyik ogre kl�n f�jdalmas �talakul�son ment
kereszt�l. Reggel bikafej�, humanoid test�
„sz�rnyetegk�nt” �bredtek fel. Pr�b�ltak seg�ts�g�rt
folyamodni az ogre testv�reikhez, de
azok csak �llatot, alacsonyabb rend� l�nyt l�ttak benn�k �s �gy is kezelt�k �ket.

A faj t�rt�nelme szolgas�ggal kezd�d�tt. Tartott
ez egy darabig, majd egy �jszaka a szolg�k uraik ellen fordultak, kit�rtek a rabig�b�l �s elmenek�ltek. B�cs�z�ul v�res aj�nd�kot
hagytak maguk ut�n, egyetlen ogre „�r” sem
�lte t�l azt az �jjelt. Haj�kon t�voztak, nyugat
fel�. A haj�utat vad viharok �s tengeri sz�rnyek
tett�k eml�kezetess�. A viszontags�gos �t v�g�re
a kl�n egynegyede az �ce�nba veszett, a
t�bbiek Ansalon partjain k�t�ttek ki.

A haj�ikat a parton hagyva, megpr�b�lt�k
fel�p�teni birodalmukat, de balszerencs�j�kre,
terjeszked�s k�zben felfigyeltek r�juk Kal-Thax
t�rp�i. Mit �d Paladine, �k is rabszolga sorba
vetett�k a f�l-marh�kat, az uraik lettek, nem a
bar�taik. T�rpe z�szl�aljak meneteltek keletre
a tengerparti minotaurusz v�rosok fel�, �s
felkoncolt�k azokat, akik nem v�llalt�k a rabszolgas�got.

�vsz�zadokban lehet m�rni a keser� rabiga
idej�t. A harag �s gy�l�let egyre jobban elhatalmasodott rajtuk, mikor is, �e. 2750 k�rny�k�n
egy minotaurusz h�s, Ambeoutin titokban
szervezkedni kezdett, el�k�sz�tve egy l�zad�st.
Egy var�zsl� �s egy �si ogre ereklye seg�ts�g�vel
felszabad�totta a minotauruszokat. R�gi j�
szok�suk szerint most sem hagytak maguk
ut�n t�l�l�ket. Kal-Thaxot az�ta is keresik a
t�rp�k, soha senki sem tudta meg, hogy mi lett
vele. Kal-Thaxban csak elszenesedett romok,
t�rpe csontv�zak �s kifosztott otthonok maradtak.
Ansalon t�rp�i sz�m�ra Kal-Thax elt�n�se,
a mai napig rejt�ly maradt.

Visszat�rv�n a tengerpartra, megalap�tott�k
porty�z�, �s f�ldm�vel� kir�lys�gukat, gyorsan
elsaj�t�tva azt, hogy hogyan szedj�k el a f�ldt�l
�s m�sokt�l azt, amire sz�ks�g�k van. Kir�lynak
Ambeoutint tett�k meg. (A mindenkori uralkod�k
az�ta is ebb�l a v�rvonalb�l ker�lnek ki). �
pedig kijelentette, hogy mostant�l egyetlen
minotaurusz sem vethet� rabszolgasorba, kiv�ve,
ha megszegi adott szav�t, vagy a
minotauruszok becs�letk�dex�t. Az �j kir�lys�g
t�rv�nyei a becs�letre �p�ltek, �s mivel a

becs�let er� k�rd�se, ez�rt a vit�s dolgokat
mindig az ar�n�kban „t�rgyalt�k” meg.

Kis id� m�lva, Ambeoutinnak k�t fia sz�letett,
Mithas �s Kothas. Apjuk hal�la ut�n az
Ar�n�ban pr�b�lt�k eld�nteni, ki a jobb k�z�l�k,
s �gy ki legyen a k�vetkez� kir�ly. Olyanynyira
egyform�nak bizonyultak, hogy hosszas
harc ut�n, a b�r�k d�ntetlennek nyilv�n�tott�k
a p�rbajt, s az orsz�got kett�osztott�k, mindk�t
felet az uralkod�ja ut�n nevezt�k el.

Ezut�n majdnem m�sf�l �vezrednyi vir�gz�s
k�vetkezett. A k�t orsz�g b�k�ben �lt egym�s
mellett, �jra elsaj�t�tott�k a f�ldm�vel�s �s a
tenger�szet mesters�g�t. Mindkett�ben kiemelked�
eredm�nyeket �rtek el, �gy a civiliz�ci�juk
fejl�d�snek indult. Megalkott�k a t�rv�nyeiket,
melyekben Ambeoutin tan�t�sai k�sz�nnek
vissza, s mely a szigor� becs�letk�dex�kre �p�l. Sz�p lassan a minotaurusz birodalmak el�rt�k hatalmuk cs�cs�t.

Azonban ekkor, �ldozatul estek Istar vil�gjobb�t�
t�rekv�seinek. A minotauruszoknak
nem volt es�lye az �ket lerohan� v�gtelen emberhord�k
ellen. Ez az utols� rabiga volt a
legrosszabb, hiszen itt uraik �gy hitt�k magukr�l,
hogy helyesen, �s igazs�gosan cselekszenek.
A minotauruszokat az istenek legundor�t�bb
teremtm�nyeinek tartott�k, akik szinte
m�g a szolga szerepre sem m�lt�ak. Ezreket
m�sz�roltak le a j� istenek nev�ben. �j uraik
annyira k�ny�rtelenek, kegyetlenek, �s �nel�g�ltek
voltak, hogy a minotauruszok soha sem
tudtak sikeres l�zad�st v�ghezvinni.

Az �sszeoml�s, Istar v�gzete megv�lt�s volt a
minotauruszoknak. Amikor a L�ngol� Hegy
becsap�dott a papkir�ly torny�ba, a keleti
partvid�keken �l� minotauruszok nem voltak
t�bb� rabszolg�k. Az istenek Kothas �s Mithas
kir�lys�g�t m�g Ansalont�l is elv�lasztott�k,
szigetekk� form�lva �ket, ily m�don v�dve mega minotauruszokat az elnyom�kt�l. Az �sszeoml�st
�k �gy �rtelmezt�k, hogy a fajuk �j
lehet�s�get kapott. Mostanra a minotauruszok
m�r becs�letbeli k�rd�snek tartj�k azt, hogy
fajukat felvir�goztass�k, �s Krynnt id�vel a befoly�suk al� hajts�k, ak�r m�sok elpuszt�t�sa
�r�n is, mivel a vil�g az � jogos �r�ks�g�k.

�letst�lus

Ansalonon a minotauruszok tengeri kult�r�t �p�tettek ki maguknak Mithas �s Kothas szigetein.
Ezek a f�ldek az er� hatalm�val vannak
ir�ny�tva egy cs�sz�r �ltal, aki Nethosakban
sz�kel, Mithas f�v�ros�ban. A cs�sz�r tan�csad�i
a Legfels�bb K�rben kapnak helyet,
amelybe szigetek nyolc legv�rszomjasabb �s
leger�sebb minotaurusza tartozik. Minden
egyes tan�csad� a cirkuszban nyeri el poz�ci�j�t
szem�lyes k�zdelem �ltal. Mindegyik�k
�lete v�g�ig marad ebben a poz�ci�ban, s ez�rt
sz�ntelen�l meg kell k�zdeni�k a kih�v�ikkal.
Ez�rt az �leten �t tart� szolg�lat �ltal�ban �that
�vn�l nem jelent t�bbet.

29


Mivel nem sok gondot ford�tanak az �p�t�szetre
�s eszt�tik�ra, nagyv�rosaik �s v�rosaik
piszkosak. A legt�bb �p�tm�ny�k el�gg� hitv�ny,
g�rbe deszk�kb�l, �s s�rb�l vannak �szszet�kolva.
Az utc�k s�rosak vagy kavicsosak.
Csak a cirkusz �s az ar�na n�z ki jobban, faragott
gr�nitb�l �p�tett�k, magas lel�t�k veszik
k�rbe, �s k�nyelmes �l�helyek szolg�lj�k a
nemesek nyugalm�t. A v�rosok t�bbi r�szei szinte csak tavern�kb�l �s kocsm�kb�l �llnak,
mivel a minotauruszok szeretik az er�s italokat
�s a j� harcokat.

Taladason a minotauruszok t�rsadalma
m�shogy �p�l fel. A kontinens durv�n egynegyed�t
�leli fel. A Minotauruszok Sz�vets�ge
uralja d�len Hoskot, m�s n�peket is mag�ba
olvasztva, �gy egy t�nyleg csod�latosan fejlett
civiliz�ci�t hozva l�tre. A Sz�vets�g tal�n a
legfejlettebb t�rsadalom eg�sz Krynnen. A Sz�vets�g
ereje szerencs�re csak �vtizedenk�nt
emelkedik, �gy a cs�sz�r, XI. Ambeoutin csak
Taladas negyed�t tartja t�k�letesen uralma
alatt.

Eszk�z�k, Technol�gi�k, �s Fegyverek

Mivel er�szakban �s brutalit�sban nevelkednek,
feln�ve kiv�l� harcosokk� v�llnak. Fiatal
korukt�l kezdve az ar�n�kban fejlesztik erej�ket,
�gyess�g�ket, �s intelligenci�jukat. �tlagos
fegyvereik k�z� tartoznak a k�t�l� csatab�rdok,
a nagy l�ncos buzog�nyok (+2 sebz�s), a
r�vidkardok �s az ostorok. Azok, akik nagy
er�vel (16 vagy nagyobb) rendelkeznek, k�pesek
ak�r arra is, hogy egyszerre k�t sz�les kardot
forgassanak (-2-vel t�mad a m�sodik �t�sn�l).
Ezeken t�l, a minotauruszok mindenf�le bizarr
fegyvereket tal�ltak fel, igazodva az ar�n�k
k�vetelm�nyeihez. Fegyvereik hatalmasak �s nehezek, nem minotaurusz faj�ak csak kiemelked�
(15 vagy nagyobb) er�vel k�pesek azo-
kat forgatni levon�sok n�lk�l, m�g m�sok –2 levon�st kapnak a t�mad�sukra �s sebz�s�kre.
Egy minotaurusz, aki specializ�l�dik az al�bb
felsorolt k�zelharci fegyverekre, azokkal k�tszer
k�pes t�madni ugyanazon k�rben.

Forpann: (Sebz�s 1d8+1/3d6, Sebess�g 8,
T�pus sz�r�) Ennek a 8’ hossz�, k�tkezes h�rom�g�
szigonynak a nyel�hez egy k�t�l van
er�s�tve, melyhez egy 10’ sz�les, nehez�kekkel
ell�tott dob�h�l� kapcsol�dik. A harcos a h�l�t
ellenfele lefegyverz�s�re, vagy ak�r belegabaly�t�s�ra
is haszn�lhatja. Erre a fegyverre specializ�l�dott
haszn�l� k�pes arra is, hogy a h�rom�g�
szigonnyal akassza meg, �s fegyverezze
le az ellenfel�t.

Kausin: (Sebz�s 1d8+2/1d6+2, Sebess�g 6,
T�pus �t�) Ez egy 6’ hossz� „korb�csbot”, mely
hat vasr�d l�ncolata, amiket �sszekapcsolnak,
�s egy v�dett ny�lhez r�gz�tenek. �gy funkcion�l,
mint egy cs�phadar�, de a haszn�l�ja az
ellenf�l h�ta, vagy a pajzsa m�g� is k�pes be�tni
vele. A Kausin �p�tm�nyeknek is teljes
sebz�st okoz.
Mandoll: (Sebz�s 1d4+2/1d3+2, Sebess�g 2,
T�pus sz�r�/v�g�/�t�) A Mandoll a
minotauruszok boxere: egy vaskeszty� t�sk�kkel az �jperecekn�l, �s egy t�rpeng�vel a h�velykujjn�l. A bajnokok eme fegyvere hathat�s haszn�lata k�zelharcot, �s igen nagy er�t ig�nyel. K�pes z�zott, sz�rt �s v�gott sebet is okozni. F�leg akkor hal�los,
ha Katarral egy�tt, �gynevezett „�t�-kard”
kombin�ci�ban haszn�lj�k.

30


Sz�lfegyver, Lajang: (Sebz�s
1d10+1/1d10+1, Sebess�g 6, T�pus sz�r�/
v�g�/�t�) Ennek a 7’ hossz� sz�lfegyvernek
mindk�t v�g�n egy-egy hajl�tott, f�lhold alak�
penge van. A nyelet h�r�t�sra, vagy ak�r az
ellenf�l le�t�s�re is lehet haszn�lni. A peng�k
pedig mind el�re, mind h�tra ir�nyul� mozdulat
est�n is k�pesek h�r�tani, �s elt�r�teni a
fegyvereket; megv�gni, lefogni vagy elg�ncsolni
az ellenfeleket, vagy felny�rsalni �ket a f�lhold
peng�kre. 16-os vagy nagyobb er�vel rendelkez�
minotaurusz d�rdak�nt el is haj�thatja.

Sanguine: (Sebz�s 1d8+1/1d10+1, Sebess�g
6, T�pus sz�r�/v�g�/�t�) Ez egy 7’ hossz� gladi�torfegyver,
amelynek mind a k�t v�ge
f�r�szfogas l�ndzsahegyben v�gz�dik, �s a
k�zep�n egy kis pajzs tal�lhat� egy borotva�les
f�lhold alak� peng�vel. Szakavatott kezekben a
Sanguine forgathat� egy �s k�t k�zzel is, t�mad�sok
h�r�t�s�ra, ellenf�l kig�ncsol�s�ra, egyszerre
t�bb ellenf�l elleni k�zdelemre vagy
�ppen sz�r�, v�g� vagy z�z� t�mad�sok v�grehajt�s�ra
haszn�lhat�. M�g az a szerencse,
hogy dobni nem lehet…

Shatang: (Sebz�s 1d6+2/1d8+2, Sebess�g 6,
T�pus sz�r�/v�g�) A Shatang egy 5’ hossz�,
horgos dob�l�ndzsa. Alapj�ban v�ve egy neh�z
gerely. Egy mester k�pes ak�r egyszerre kett�vel
is harcolni, mindenf�le m�dos�t�k n�lk�l.
Az ar�n�ban k�zd�k legt�bbsz�r n�gy darabot
is viselnek bel�le, a h�tukra er�s�tve egy tokban.

Kard, Clabbard: (Sebz�s 2d6+2/1d8+2, Sebess�g
5, T�pus v�g�) Ez a 6’ hossz� sz�les
kard, a minotauruszok m�ret�hez van igaz�tva.
A peng�j�nek egyik oldala fogazott, s eg�sz
hossz�ban v�rcsatorna fut v�gig rajta, k�nynyebb�
t�ve ezzel a fegyver kiszabad�t�s�t a
felny�rsalt ellenf�lb�l. A fogazott penge k�pes a
b�rp�nc�lt k�nnyed�n �tszak�tani (+1 a t�mad�sra),
�s szak�rt� kezekben lehet�s�g ny�lik
arra is, hogy a haszn�l�ja az ellenf�l fegyver�t
lefogja, �s haszn�lhatatlann� tegye azt.

Kard, Katar: (Sebz�s 1d6+2/1d4+2, Sebess�g
3, T�pus sz�r�/v�g�) Ez a fegyver ink�bb
t�r, mintsem kard. A penge 6 inch hossz�, �s a
markolata H-alak�. A harcos a markolatot a
keresztr�szn�l ragadja meg, m�g a k�t sz�ra
v�di a csukl�j�t �s a kez�t. T�k�letesen haszn�lhat�
az ellenf�l meg�t�s�re, megv�g�s�ra,
illetve lefegyverz�s�re.

Tessto: (Sebz�s 1d8+2/1d8+2, Sebess�g 6,
T�pus �t�) Egy 6’ hossz� szegecselt hus�ng, k�t�lhurokkal a nyel�n. E fegyver haszn�lata
igen nagy er�t ig�nyel. Szak�rt� forgat�ja k�pes
k�rbe-k�rbe lengetve cs�pelni az ellent, vagy a
hurokkal elkapni annak l�b�t, fej�t vagy �ppen
a nyak�t.

Minotaurusz P�nc�l

A minotauruszok vastag b�re garant�lja nekik
a term�szetes 7-es AC-t. Mivel tisztelik a
csat�ban mutatott b�tors�got, ritk�n hordanak
a b�rp�nc�ln�l k�l�nb v�rteket (ez -1 b�nuszt ad
a v�detts�g�kre). A nemes minotauruszok alkalmank�nt
kombin�lt v�rtezetet (Splint mail),
esetleg gy�kb�rb�l vagy bog�rp�nc�lb�l k�sz�lt
mellv�rtet viselnek. A harcosok szinte mindig
elutas�tj�k a pajzsok haszn�lat�t, szabadon
hagyva ezzel a kez�ket, a k�tkezes fegyverek
forgat�s�hoz.

J�t�k Adatok

A minotauruszok, k�ts�g k�v�l fizik�lisan a
leger�sebb j�tszhat� karakterek Krynn f�ldj�n.
Ez�rt is t�nhetnek p�khendinek vagy len�z�nek
m�s fajokkal szemben. Mivel vallj�k, hogy
minden m�s faj gyeng�bb �s alacsonyabb rend�
n�luk, ez�rt hajlamosak azokat al�becs�lni.
Ez�rt mikor egy minotaurusz karakter ker�l
megalkot�sra, Karizm�j�b�l �s B�lcsess�g�b�l
2-t le kell vonni. Mivel a fizikai er�nl�t�k fejleszt�sre
�sszpontos�tj�k figyelm�ket, ez�rt +2t
kapnak Erej�kh�z �s Eg�szs�g�kh�z.

Tulajdons�g Min/Max Tulajdons�g Min/Max

Er� 12/20 Intelligencia 5/18�gyess�g 8/18 B�lcsess�g 3/16
Eg�szs�g 12/20 Karizma 3/16

K�pzetts�gek: A minotauruszok kiv�l� tenger�szek.
Szinte �talakul�sukt�l kezdve fejlesztik
a haj�z�si „technik�ikat”: mind a kal�zkod�st,
mind a felfedez�st. Hab�r haj�ik �gymond
idomtalanok, a navig�ci�s k�pess�g�k
kiv�l�. Gyakori k�pzetts�geik a Hal�szat, a
K�t�lhaszn�lat, a Tenger�szet, az �sz�s, az
Id�j�sl�s, �s a Navig�ci�.

Ezen k�v�l f�lelmetes harcosok. Ha �ppen
nem �llnak cs�sz�ruk szolg�lat�ban, tud�sukat
kamatoztatva gyakran szeg�dnek zsoldosnak.

Var�zsl� �s pap is gyakran ker�l ki soraikb�l.
A tolvajl�st megal�z�nak tartj�k, semhogy
hivat�sukk� v�ljon, b�r kal�znak �s �ton�ll�nak
gyakran elszeg�dnek.

OGRE IRD�K „Els�sz�l�ttek”

Megjelen�s

Az Ird�k, Krynn nemes ogr�i nem vesztett�k
el a teremt�skor kapott sz�ps�g�ket �s tart�sukat,
mint ahogy az, az egyszer�bb fajt�rsaikkal
megt�rt�nt. Term�szetes alakjukban kb.
6 l�b magasak (2d10+60inch) �s karcs�ak
(6d10+120 font). Egyfajta s�t�t kecsess�g birtokosai �k, ami csak m�g jobban kihangs�lyozza
hideg sz�ps�g�ket. Arcvon�saik szab�lyosak �s
szoborszer�ek. Szempill�ik alatt ez�stsz�n� szemek b�jnak meg, b�r�k sz�ne az �jk�kt�l a
m�ly, tengerz�ldig terjed. Legt�bbj�knek fekete
haja van, de n�h�ny Irda ez�st vagy feh�r hajsz�nnel
b�szk�lkedhet. F�ggetlen�l hajuk sz�n�t�l,
az mindig �polt �s j�l f�s�lt.

31

A ruh�zatuk egyszer�- els�sorban v�szon
k�peny, selyem tal�r. Ezeket �kszerekkel dobj�k
fel: gy�ngy mellt�kkel, egyszer� kark�t�kkel
�s v�kony f�mnyakl�ncokkal. Nem hordanak
gyapj�b�l, b�rb�l vagy b�rmely �llatb�l
k�sz�lt term�keket, �s h�st sem esznek.

A hangjuk m�lyen zeng�, melank�li�val tel�tett.
Mikor �nekelnek, hallgat�s�guk azonnal
elcsendes�l, �s k�nnyes szemekkel csak a
dallamra figyel.

Minden Irda term�szetes eleganci�val mozog.
L�pteik, mintha a csend t�nc�nak r�sz�t k�pezn�k.
Ez a k�nnyed mozg�s visszat�kr�zi az
Ird�k alapos testi tudatoss�g�t, mely alakv�lt�
k�pess�g�kb�l fakad. N�h�ny �ves gyakorl�s
ut�n, minden Irda k�pes az akarata szerint megv�ltoztatni magass�g�t (k�t l�b mindk�t
ir�nyban) �s megjelen�s�t (b�rmilyen emberi, f�lemberi,
humanoid faj alakj�t felvehetik). Hab�r
minden Ird�nak t�bb arca van, ezek mindig t�k�letesek, �s csak kett�t-h�rmat haszn�lnak
egy id�ben. T�bb mint f�l �vezredig (5d10+550
�v) tart� �let�k alatt sok k�l�nb�z� form�t saj�t�tanak el.

Az Ird�k unokatestv�rei azonban m�r nem
rendelkeznek ezzel a sz�ps�ggel �s kecsess�ggel.
A gonosz ogr�k 9 l�b magasak, sz�rke �s
bibircs�kos b�r�ket �gy�kk�t�vel �s rongyokkal
fedik. Arcvon�saik brutalit�st, romlotts�got �s ravasz kegyetlens�get t�kr�znek. Az �ri�s
ogr�k t�bb mint 24 l�b magasak- m�g t�rdelve
is j�val a t�bbi ogre f�l� magasodnak. Agyarszer�
fogaik vannak, melyek sz�les sz�jukb�l
meredeznek el�. �ltal�ban �rtelmesebbek a hagyom�nyos ogr�kn�l. Az ogre m�gusok 10
l�b magasra n�nek meg, test�k cing�r, de osztoznak fajtestv�reik brutalit�s�ban, hab�r
sokkal intelligensebbek n�luk. V�gezet�l (�s
legnagyobb b�natunkra) itt vannak m�g a f�logr�k,
a gonosz ogr�k �s az emberek szents�gtelen
n�sz�nak sz�l�ttei. Legink�bb �gy lehet
le�rni �ket, ha elk�pzelj�k, hogy milyen lenne
az emberis�g, ha visszat�rne a barlangok �s
bunk�sbotok kor�ba.

Szem�lyis�g

Az Ird�k visszavonultan �lnek a vil�gt�l, mi-
vel �rzik, hogy az nem fogadn� �ket sz�vesen.
Hab�r nem ellens�gesek m�s fajokkal szemben,
m�gis �gy tekintenek az emberekre �s
f�lemberekre, mint robban�kony, harcias �s
r�vid�let� n�pre, akik rem�nytelen�l saj�t
�rzelmeik csapd�j�ba estek. Sok �l� Irda eml�kszik
m�g az �sszeoml�sra �s annak k�vetkezm�nyeire,
m�g a legt�bb ma �l� ember �s
f�lember m�r csak sz�zadokkal azut�n l�tta
meg a napvil�got. �rthet�bben, a nemes ogr�k
�gy v�lik, a vil�g most m�r m�s fajokra tartozik.
Azonban, azok az Ird�k, akik �tra kelnek,
�s Krynn n�pei k�z�tt j�rnak, gyakran meglep�dnek
azok v�ltozatos �s soksz�n� �rzelemvil�g�n.

Az Ird�k nem t�pl�lnak gy�l�letet Krynn
egyik faj�val szemben sem (ez al�l tal�n csak az
unokatestv�reik a kiv�telek), sajnos azonban ez
nem k�lcs�n�s. Az emberek m�ig rengeteg
olyan t�rt�netet mes�lnek, melyekben az �ket
leig�z� ogr�kat gonoszoknak �s zsarnokoknak
�ll�tj�k be. Ezek a t�rt�netek olyan besti�kr�l
sz�lnak, akik m�g a korunkbeli ogr�kon is
t�ltesznek gonoszs�gban �s romlotts�gban. A
f�lemberek az�rt ut�lj�k az Ird�kat, mert ogre
v�r csordog�l az ereikben, m�g az ogr�k az�rt
�ld�zik nemes rokonaikat, mert azok elfordultak
gonosz term�szet�kt�l. �s mindegyik faj a
viszolyg�ssal �s bizalmatlans�ggal szeml�li az
Ird�k alakv�lt� k�pess�g�t. R�ad�sul nagyon
sok t�ves �s buta t�rt�net terjeng az Ird�kr�l,
melyek mindig rossz sz�nben t�ntetik fel �ket.
Sok mese sz�l Irda „gyermek tolvajokr�l”, akik
csak az�rt vett�k fel a gyermek sz�leinek alakj�t,
hogy a gyereket egyben lenyelj�k.

Az ilyen k�ptelen t�rt�netek nem veszik figyelembe
azt, hogy az emberek �s f�lemberek eml�kezet�ben
milyen k�p alakul ki �gy az
Ird�kr�l. N�melyik pr�f�cia azt �ll�tja, hogy azIrd�k a m�sodik �sszeoml�s el�h�rn�kei. Nyilv�nval�,
hogy az Ird�k alakv�lt� k�pess�ge az
az ok, mely miatt Ansalon n�pei ellens�ges �rzelmekkel viseltetnek ir�nyukban. Viszont az Ird�k, m�g ezeknek a k�pess�geknek a birtok�ban is, �vatosak �s f�l�nkek.

Az �sszes t�veszme �s mendemonda ellen�re
az Ird�k nem �rdemelt�k meg ezt a fajta b�n�sm�dot.
Elt�r�en gonosz unokatestv�reikt�l,
�k a j�s�g �sv�ny�nek a k�vet�s�t v�lasztott�k,
�s e szerint is �lik �let�ket. (Jellem�k a Semlegest�l
a T�rv�nyes J�ig terjed). Mivel azonban
Takhisis teremtm�nyei voltak, ez�rt felfedezhet�k
benn�k is a gonoszs�g cs�kev�nyei, melyekkel folyamatosan harcolnak. Ezt a bels�
harcot m�s fajok hajlamosak arroganci�nak �s
ellens�gesked�snek tekinteni. Az igazs�g azonban
pont az ellent�te ezeknek. Az Irda b�keszeret�
�s szel�d n�p, akik ker�lik a h�bor�skod�st
�s m�sok leig�z�s�t.

32

T�rt�net

Az elf b�rdok azt mondj�k, hogy Krynnen az
elfek �bredtek fel el�sz�r. Azonban ez nem igaz.
Els�k�nt az ogr�k �bredtek. �k l�legezt�k be az
els� hajnal leveg�j�t, tiszta f�ny�ben f�r�dve.
Mivel �k voltak az els�k, �s a leggy�ny�r�bb
l�nyek a f�ld�n, a teremt�s koron�i lettek.
Csak az Ird�k �ltal ismert misztikus k�nyv, az
Irdanaith ismeri a val�s�got, amely itt k�vetkezik.

Amikor az istenek megalkott�k Krynnt, saj�t
form�jukra teremtm�nyeket alkottak. A j� istenek
megteremtett�k az elfeket, �s j�s�gra nevelt�k
�ket. A semleges istenek megteremtett�k
az embereket, �s szabad akarattal ruh�zt�k fel
�ket, m�g a gonosz istenek teremtm�nyei az
ogr�k voltak – a csod�latos sz�ps�g �s er� megtestes�t�i
-, �s gonoszs�gra nevelt�k �ket.
Mindek�zben, Minden Istenek Atyja saj�t sz�rakoz�s�ra
�s a z�rzavar tov�bb n�vel�se �rdek�ben
megteremtette az �llatokat, k�zt�k
leghatalmasabbakat, a s�rk�nyokat.

Els�k�nt az ogr�k �bredtek fel. Szemeikb�l
kid�rzs�lt�k a v�gtelen �lmot, �s sz�tsz�r�dtak
a vil�gon. Otthonaiknak a magas hegyeket
v�lasztott�k, ahonnan uraik szemmel tarthatt�k
a f�ldjeiket. Az elfek, a m�sodiknak �bred�k,
az erd�ket v�lasztott�k, mivel karcs�ak �s magasak voltak, mint a f�k. Az �llatok, megel�zve
az embereket harmadiknak �bredtek, �s
sz�tsz�ledtek a vil�gban. Mikor v�gre az emberek
is fel�bredtek, az �sszes valamire val� helyet
elfoglalt�k m�r, �gy ott telepedtek le, ahol
tudtak: kop�r fenns�kokon, bar�ts�gtalan hegyekben,
�s jeges gleccsereken.

A gonosz ogr�k �e. 8500 k�rny�k�n megalap�tott�k
zsarnoki birodalmukat. Szigor� t�rv�nyeik
meger�s�tett�k �s megn�velt�k a kir�lyuk
hatalm�t, �s az engedetlens�get hal�llal b�ntett�k.
Mikor a kir�ly m�r megk�rd�jelezhetetlen
hatalommal b�rt n�pe felett, olyan szolg�k
ut�n kutatott, akikre szint�n kiterjesztheti
hatalm�t. Az elfek �s az isteneik nagyon ellenszeg�l�nek
bizonyultak a uralommal szemben.
Az �llatok t�l vadak �s but�k voltak ahhoz, hogy uralni lehessen �ket, de az emberek – r�vid �let�ek �s ostob�k l�v�n – kiv�l� rabszolg�knak
t�ntek. Ezt felismerve az ogr�k vad�szni
kezdtek az emberekre, �s sz�les h�l�ikkal
elfogt�k �ket. �gy t�rt�nt meg az, hogy az emberek az ogr�k b�ny�iban k�t�ttek ki, mint
rabszolg�k.

Hab�r koszosak �s gyeng�k voltak, az embereknek
egyetlen egy nagy el�ny�k volt az
ogr�kkal szemben: a szabad akaratuk. Egy
napon, az egyik b�nya beomlott, meg�lve sok
ember rabszolg�t, �s betemetve az ogre h�b�r�r, Igraine gy�ny�r� le�ny�t, Everlynt. Igraine
agg�dva a tulajdon��rt, kiparancsolta a b�ny�b�l
a rabszolg�kat, nehogy m�g t�bbj�k
odavesszen. Az egyik rabszolga, Eadamm megtagadta
a menek�l�st, �s Igraine l�ny�nak
kiszabad�t�s�ra vezette a rabszolg�kat. Mikor
Eadamm Everlynnel t�rt vissza, Igraine tudta,
hogy engedetlens�ge miatt ki kellene v�geztetnie
�t, de csod�lta a rabszolga d�nt�s�t. Ez volt
az a nap, amikor meg�rtette az emberek aj�nd�k�nak,
a szabad akaratnak a l�nyeg�t.

Ahelyett, hogy azonnali hal�lra �t�lte volna Eadammot, Igraine a t�rv�nyt a „hal�l az �n
kedvem szerint” jelmondattal hajtotta v�gre. Ez
alapj�n Eadamm tov�bb �lhetett, mivel Igraine
a kiv�gz�st sohasem hajtatta v�gre. Eadamm
h�l�s volt ez�rt, �s �szt�n�zte a rabszolg�kat,
hogy k�tszer annyit termeljenek ki Igraine-nek,
mint eddig. Hamarosan Igraine lett a k�rny�k
leghatalmasabb, �s leggazdagabb ogr�ja. Miut�n
t�bb szabads�got adott a rabszolg�inak, az
emberek ism�t megk�tszerezt�k a termel�st. De
ennek a szabads�gnak h�re ment a rabszolg�k
soraiban, �s v�g�l az emberek fell�zadtak az
uraik ellen. Ezt l�tva, az ogr�k gyorsan felismert�k
Igraine enged�kenys�g�nek vesz�lyeit.
Ezt „Igraine Eretneks�g�nek” h�vt�k, melyet
egy olyan hib�nak tartottak, ami az ogre birodalmat
a pusztul�sba d�ntheti. Mikor Igraine
el�adta a t�rt�net�t a Nagy Tan�cs el�tt, a
tan�cs tagjai �r�ltnek titul�lt�k. Szeg�nyen
volt k�nytelen elmenek�lni, de miel�tt elhagyta
volna a v�rost, sz�tt�rte a rabszolg�inak bilincseit,
�s szabadnak ki�ltotta ki �ket. Azon
bar�tait �s csal�dtagjait is erre buzd�totta, akik
osztott�k n�zeteit. Eadamm vezette a rabszolg�k
l�zad�s�t, mely sor�n megtizedelt�k az
ogre er�ket. �gy vette kezdet�t az �lmok Kor�ban
az Ogre H�bor�.

Eadamm a pusztas�gba vezette az embereket,
ahonnan hat �vig zaklatt�k az ogre birodalmat,
m�g v�g�l az ogr�k fogs�g�ba nem
esett. Megb�n�tott�k, �s k�zszeml�re tett�k ki
hat napra, - minden egyes �vnyi fosztogat�s�rt
egy napra. Mindezek ut�n, a rabszolg�kkal
zs�fol�sig megt�lt�tt ar�n�ban v�gigvonszolt�k,
v�g�l feln�gyelt�k. Azt v�rt�k ett�l az eg�sz
el�ad�st�l, hogy Eadamm hal�l�val elej�t tudj�k
venni a tov�bbi l�zad�soknak. A hat�sa
azonban teljesen megd�bbentette az ogr�kat.
Az ar�n�ba zs�folt emberek fell�zadtak, lem�sz�rolva
az �sszes ogr�t, aki ott tart�zkodott.

Ezalatt Igraine �s k�vet�i biztons�gos helyre
menek�ltek. Ansalon �szaki r�sz�n, egy szigeten
telepedtek meg, ahol fel�p�tett�k az otthonaikat.
Ekkoriban v�ltak torzz� �s f�lelmetess�
a h�tra maradt gonosz ogr�k, kin�zet�k megfelelt
a sz�v�kben lev� romlotts�gnak. Intelligenci�juk
�s vonzerej�k is eleny�szett. Buta, brut�lis sz�rnyekk� v�ltak, s csak halv�ny nyomok
�rulkodnak r�gi hatalmukr�l.

Az Ird�k, ahogy Igraine n�pe nevezte mag�t,
elt�volodtak a vil�gt�l. A gonosz ogr�k sohase
k�s�relt�k meg �rul� testv�reiket felkutatni, b�r
Takhisis d�h�ngve vad�szott r�juk, ami�rt megtagadt�k im�dat�t. M�g azok az emberek is
elfeledkeztek Igraine szerep�r�l, akiket � szabad�tott
fel. Az emberek magukat tartott�k a
l�zad�s egyed�li kirobbant�inak, �s az Ird�kat
is elnyom�iknak tekintett�k. Magukra maradv�n,
�s rem�ny�ket vesztetten, az Ird�k belet�r�dtek
az elker�lhetetlen hal�lukba.

33

Mishakal, a Gy�gy�t� K�z l�tta az Ird�k szenved�s�t.
M�g az egyik �jszaka �lmukat aludt�k,
gy�gy�t� kez�vel meg�rintette �ket, s test�ket
felruh�zta az alakv�lt�s k�pess�g�vel. Meg�ldotta
az Ird�kat, s ez�ltal azok Krynn b�rmilyen
humanoid alakj�nak felv�tel�re k�pess�
v�ltak. Ez a k�pess�g mentette meg id�r�lid�re
az Ird�kat, elrejtve �ket az ellens�ges
vil�gt�l.

M�gis, az �sszeoml�skor v�get �rt az Ird�k
elszigetelts�ge. Takhisis felfedezte h�tlen
gyermekei lakhely�t, �s a D�rdah�bor� folyam�n
seregeit az elpuszt�t�sukra k�ldte. Az
Ird�k, akik �vezredeken �t t�k�letes�tett�k a
m�gi�jukat, elh�r�tott�k az elpuszt�t�sukra tett
k�s�rletet, viszont sokan estek fogs�gba k�z�l�k,
akiket visszavittek az eredeti sz�l�f�ldjeikre.
A megmaradt Ird�k bizonytalanul keresik a
kapcsolatot Ansalon n�peivel, hogy megtal�lj�k
�s kiszabad�ts�k leig�zott t�rsaikat.

�letst�lus

Az Ird�k sz�rmaz�sa visszany�lik eg�szen az�lmok kor�ig, Igraine-ig. B�szk�k �r�ks�g�kre,
�s becs�lettel, tisztelettel viseltetnek egym�ssal
szemben. Egy kir�ly vagy kir�lyn� uralja a
sziget�ket, �s a nemesek tan�csa mag�ban
foglalja m�g a legegyszer�bb Ird�t is, mely
boldog polg�rokat �s stabil monarchi�t eredm�nyez.

Az Irda lakhelyei ugyan olyan egyszer�ek �s
eleg�nsak, mint a ruh�ik. H�zakat nem �p�tenek,
ink�bb a sima, sz�raz barlangokat r�szes�tik
el�nyben bar�ts�gtalan id�j�r�s idej�n, �s
a kellemes v�lgyeket ny�rid�ben. Lakhelyeiket
sz�raz n�v�nyekkel d�sz�tik, �s �vatosan ker�lik
k�rnyezet�k rong�l�s�t. A term�szettel
megpr�b�lnak harm�ni�ban �lni, elutas�tva
mindenf�le �llati eredet� �lelmet �s ruh�zatot.

Sziget�k, mely a S�rk�ny Szigetek l�ncolat�nak
a r�sze, sz�mos m�gi�val van v�dve. Egy
permanens var�zslat a szigetet megk�l�nb�ztethetetlenn�
teszi a sima v�zt�k�rt�l. M�g
maguk az Ird�k sem k�pesek otthonukra r�lelni,
csak akkor, mikor a Solinari teliholdja fenn
van. Ekkor haj�juk mag�t�l sziget�k fel� veszi
az ir�nyt. De ha nem �rik el otthonukat, miel�tt
Solinari holdja lenyugszik, akkor el�fordulhat,
hogy rem�nytelen�l elt�vednek a tengeren.

Az Ird�k gyakran hivatkoznak misztikus
k�nyv�kre, az Irdanaithra, ami t�rt�nelm�k �s
hit�k hordoz�ja. Csak a nemes ogr�k k�pesek
azt elolvasni, vagy egy�ltal�n �rinteni, m�s fajok m�g l�tez�s�r�l sem tudnak. Az Irdanaith
mellett l�tezik egy sokkal b�vebb �ratlan t�rt�nelm�k is, melyet sz�jr�l sz�jra adnak tov�bb
egym�snak.

Eszk�z�k, Technol�gi�k, �s Fegyverek

Az Irda nem egy technol�gia orient�lt faj.
Leg�tlagosabb fegyver�k a sz�l�t�b�l k�sz�tett
bola, kamp� alak� k�vekkel (Sebz�s 1d4/1d4,
�s az ellenf�l belegabalyodik); az agyagb�l k�sz�tett
labdacsok, melyet m�rgezett t�visek
bor�tanak (Sebz�s 1d2, ment� m�reg ellen vagy
1d4 hp m�reg sebz�d�s); �s a porbomb�k,
melyeket �reges toj�sokb�l k�sz�tenek. (Ez
ut�bbinak h�rom fajt�ja van: az altat� bomb�k:
ment� m�reg ellen vagy az �ldozat �lomba
szender�l; a b�n�t� bomb�k: ment�
paraliz�ci� ellen, vagy a c�lpont 2d4 k�rre
leb�nul; �s a vak�t� bomb�k: ment� m�reg
ellen, vagy az �ldozat 2d4 k�rre megvakul.)

Ak�rhogy is, az Ird�k ezeket a fegyvereket csak nagyon szorult helyzetben haszn�lj�k. Ink�bb vel�k sz�letett alakv�lt� k�pess�g�ket,
�s kiv�teles m�gikus tud�sukat r�szes�tik
el�nyben. M�gikus tud�suk p�ratlan, m�g az
�sm�gia Legend�s Tornyaiban �rz�tt ismeretek
is elt�rp�lnek mellette. A nemes ogr�k term�szetesnek
veszik a m�gia alkalmaz�s�t, s a
legt�bbj�k t�bbkaszt� var�zsl�. A m�gi�t tekintik
a legjobb eszk�znek.

J�t�k Adatok

Az Ird�k, b�r csod�latosak, kecsesek, �s
gy�ny�r�ek, nem viselik t�l j�l a megpr�b�ltat�sokat.
Sokat vesz�tettek az ogre t�rzsek vad
sz�v�s jellemz�ib�l. Az Irda karakterek –3-at
kapnak az Eg�szs�g�kre, de +1 adhatnak hozz�
az �gyess�g�kh�z, az Intelligenci�jukhoz �s
a Karizm�jukhoz.

Tulajdons�g Min/Max Tulajdons�g Min/Max

Er� 12/18 Intelligencia 5/19�gyess�g 8/19 B�lcsess�g 10/18
Eg�szs�g 12/15 Karizma 15/19

Speci�lis K�pess�gek

Alakv�lt�s: N�h�ny �ves gyakorl�s ut�n
minden Irda k�pes lesz k�l�nb�z� alakokat
felvenni. Magass�gukat 2 l�bbal tudj�k megv�ltoztatni
mindk�t ir�nyba, �s felvehetik b�rmilyen
humanoid faj alakj�t. El�nyben r�szes�tik
az elf, f�lelf, ember alakokat, �s ezekben a legmeggy�z�bbek is egyben. Az alakv�lt�s el�g
sok gyakorl�st k�v�n meg, �s �ltal�ban egy r�vid id�re igencsak kimer�ti az Ird�kat. �ltal�ban
n�h�ny speci�lis alak felv�tel�t gyakorolj�k,
melyeket kisebb kellemetlens�gek �r�n fel,
�s levethetnek. �ltal�ban ritk�n haszn�lnak
ezekt�l elt�r� alakokat.

Hab�r Ird�k egy ismer�s alakot 1 k�r leforg�sa
alatt k�pesek felvenni, 5 k�rt (5 percet)
pihen�ssel kell t�lteni�k, hogy „magukhoz
igaz�ts�k” az �j alakot. Ezut�n m�g 2 k�r erej�ig
–2 levon�st kell elszenvednie minden cselekedet�re,
m�g meg nem szokja �j test�t. Idegen, szokatlan alak felv�tele eset�ben a pihen�s
1d6+6 k�rt tesz ki, �s a –2 b�ntet�s 4 k�rig �ll
fent. Az Irda alakv�lt�st �s a felvett alakot nem
lehet hat�stalan�tani, mivel azok szil�rd testek,
�s ugyan�gy sebz�dnek, mint ahogy azt m�s
testek is teszik.

34

M�gia: Mivel nagyon k�zeli kapcsolatban
vannak a m�gi�val, az Irda var�zstud�k egy
tov�bbi var�zslatot kapnak a legmagasabb
var�zslat szintj�kre, amelyr�l k�pesek var�zslatokat
elmondani. Ez a b�nusz csak a legmagasabb
szinthez ad�dik hozz�, az alacsonyabb
szint�ekhez nem j�r.

Paladine GileanTakhisis Chaos

Krynn Fajainak Eredete

S�rk�nyok F�msz�nuek S�rk�nyfattyak
Sz� nesek

�llatok
M�gikus L�nyek
�llatok
Ogr�k
Ird�k
�ri�sok
Goblinok Goblinok
�ri�sok
Minotauruszok
Thanoik
Hobgoblinok
Bugbearok
Emberek
Ogr�k
Gn�mok
Emberek
T�rp�k
Gn�mok
Surran�k
Szir�nek
�rny Emberek
QualinestikSilvanestik
Dimernestik
Dargonestik
Kagonestik
Sz�rkek�
Trollok
Pegazusok
Griffek

Koboldok

Theiwarok
Hylarok
Daewarok
Daegarok
Neidarok
Klarok
Agharok

F�lelfek

Elfek

35