Szem�lyis�g

F�ggetlen�l �letkorukt�l, szinte minden surran�
ugyanazzal a gyermeki szem�lyis�ggel b�r:
k�v�ncsiak, rettenthetetlenek, elfojthatatlanok,
f�ggetlenek, lust�k, g�nyol�d�k �s felel�tlenek
m�s tulajdona ir�nt.

K�v�ncsis�g: A surran�knak t�nyleg minden
dolog felcsig�zza a k�v�ncsis�gukat. Sz�letett
felfedez�k. Nem jelenthet akad�lyt sem a lez�rt
faliszekr�ny, sem a m�ly barlang. Ahogy egy
sz�l�s tartja: „Ahov� egy patk�ny bef�r, oda k�t
surran� is”. Kev�s dolog ker�li el egy surran�
figyelm�t. A surran�k egy szoba miden r�szlet�t
alaposan megfigyelik, ak�rh�nyszor is j�rtak
m�r ott.

Ez a k�v�ncsis�g k�l�n�sen a szokatlan dolgokra
ir�nyul. A surran�k rajonganak a m�gikus
t�rgyak�rt �s a ritka teremtm�nyek�rt (a
lista �l�n a kim�r�k, kentaurok, unikornisok �s
s�rk�nyok �llnak). A k�l�nf�le szerkenty�k is
�rdeklik �ket, f�leg ha azt gn�mok k�sz�tett�k.
A surran�k mindenben a sz�pet keresik: el�fordul,
hogy jobban megragadja a figyelm�ket
egy megfakult r�gi, mint egy �jonnan vert f�nyl�
�rme, mivel a megfakult az egyedi.

Rettenthetetlens�g: A surran�k szinte sohasem
�reznek f�lelmet. Nem b�rj�k felfogni
saj�t haland�s�gukat, s ebb�l kifoly�lag n�ha
sebezhetetlennek gondolj�k magukat. Ez a
rettenthetetlens�g a surran�k csod�latos term�szet�vel
p�rosulva, szinte mindenf�le f�lelmet
(�s j�zans�got) t�vol tart t�l�k, m�r ha �reznek
ilyet egy�ltal�n. Azonban ez a f�lelmet nem
ismer�s nem egyenl� az �r�lts�ggel. A vesz�ly
pillanataiban, m�g m�sok fedez�k ut�n kutatnak,
a surran�k b�tran harcolnak. �s eme
rettenthetetlens�g�k k�vetkezm�nye az is,
hogy ritk�n fordul el� olyan, hogy senki m�st,
csak magukat sodorj�k vesz�lybe.

L�tezik n�h�ny t�rt�net, amely szerint fordult
m�r el� olyan, hogy egy surran� f�lt, s�t,
meg lehet kock�ztatni, hogy tal�n meg is ijedt,
de ez igen extr�m helyzetben, katasztrof�lis
helyzetekben k�vetkezett be. �s �ltal�ban ekkor
sem magukat f�ltett�k, hanem a vil�got,
vagy a t�rsaikat.

Elfojthatatlans�g: Csak igen kevesek k�pesek
arra szerte Ansalonon, hogy egy surran�ba
belefojts�k a sz�t, vagy lefogj�k �t. Egy �leter�s
surran� legf�bb mozgat�rug�ja az izgalom- �s
sz�rakoz�s keres�se. P�ld�ul lehet izgalmas
egy szorgalmas hangya akad�lyokon val� �tm�sz�s�nak figyel�se, de az se semmi, ha az
ember (surran�) egy olyan csapathoz csatlakozik,
amelynek k�ldet�se szinte biztosan a hal�lba
vezet. M�g a csapat m�s tagjai elkeseredetten
indulnak �tnak egy majdnem biztosan
hal�losnak �g�rkez�, neh�z kalandnak, addig a
surran�k „csak a hecc kedv��rt” csatlakoznak
a kalandoz�khoz.

F�ggetlens�g: A surran�k hisznek az egy�n
jogaiban �s szabads�g�ban, tal�n pont ez�rt
nincs is nekik vezet�j�k, ink�bb �lvezik az
anarchia szabads�g�t. Amit meg akarnak tenni,
azt meg is teszik, a megk�t�seket, a parancsolgat�st rosszul viselik. A vel�k val� k�vetel�dz�s
csak veszeked�shez, hangos sz�v�lt�shoz,
esetleg hisztihez, g�nyol�d�shoz is vezethet.
Mindezek ellen�re a surran�k mindaddig,
m�g az adott feladat �rdekesnek mutatkozik,
�nk�nt jelentkeznek az elv�gz�s�re, m�g ha a
feladat jelleg�b�l kifoly�lag, nem is pont �k r� a
legalkalmasabbak.

Hab�r t�nyleg f�ggetlenek, az�rt n�ha le�llnak
megvizsg�lni cselekedeteik k�vetkezm�nyeit,
legt�bbsz�r bajt�rsaik �rdek�ben, s legt�bbsz�r
a baj bek�vetkezte ut�n. Ilyesmire
lehet p�lda az, mikor a surran� a k�vetkez�t
k�rdi a t�rsait�l: „Azt hiszem, t�nyleg nem
kellett volna kinyitnom azt az ajt�t, amin az a
figyelmeztet�s volt, igaz?” Egy m�sik, Ansalon
szerte rettegett kifejez�s egy surran� sz�j�b�l:
„Hoppsz!”

Egy�tt�rz�s: A surran�k bar�ts�ga egy �letre
sz�l. P�ld�tlan (b�r kiss� �r�lt) odaad�st �s
�nfel�ldoz�st tan�s�tanak bar�taik ir�ny�ba.
Mindig szeretnek olyanokon seg�teni, akiket
b�nt�d�s �rt, �s boldogan megosztj�k kev�ske
javaikat azokkal, akik kev�sb� szerencs�sek,
mint �k. Egy j� bar�t megsebes�l�se olyan
hatalmas szomor�s�g rohamot id�z el� n�luk,
ami m�g a legkem�nyebb sz�vet is megl�gy�tja.

M�sok ir�nti j�sz�v�s�g�knek k�sz�nhet�en,
a surran�kat k�nnyen meg lehet b�ntani k�z�nnyel
vagy a bar�taikra tett megjegyz�sekkel.
Viszont hamar felejtenek �s megbocs�tanak, �s
ez a kedves szok�s nagyon megnehez�ti azoknak
a dolg�t, akik azt �ll�tj�k, hogy nem szeretik
a csapatukban l�v� surran�t.

�br�ndoz� lustas�g: A t�rp�k v�ltig azt �ll�tj�k:
hogy „a surran�k semmire kell�, lusta
fakilincsek”. Igaz, hogy egy dolgoz� surran�
l�tv�nya olyan term�szetellenesen hat, mint
egy t�ncol� hobgoblin�. Azonban ak�rhogy is
v�lekednek a t�rp�k, azt �k sem tagadhatj�k,
hogy ha egy surran� �rdekl�dik egy feladat
ir�nt, izgalmat tal�l benne, akkor � a vil�g
legszorgalmasabb munkaereje. B�r csak a
munka kedv��rt dolgozni rettent�en unalmas,
egyhang� �s neh�z is. Viszont p�ld�ul a rohang�l�
m�kusok szorgoskod�sa teljesen m�s t�szta, azt biztos sz�rakoztat� lehet csin�lni.
Sz�val a surran�k igazi �lmodoz�k, jobban
szeretik az �lmokat, mint a val�s�got, �s mi
lehetne szebb a nappali �lmokn�l?

Az �lmodoz�son k�v�l im�dj�k m�g a mes�ket,
t�rt�neteket is, mind hallgatni, mind mes�lni
�ket, �gy is mondhatjuk, hogy ezeken
n�nek fel. Az igaz t�rt�neteket, m�r csak megszok�sb�l is l�tv�nyos, meggy�z�, �s elragad�
t�rt�netekk� form�lj�k �t, �s folyamatosan
fejlesztik �ket. B�r j�maguk sz�vesen meghallgatnak
mindenf�le t�rt�netet, ak�rmennyire
szeg�nyes (val�s�gnak megfelel�) is az el�ad�sm�dja.

A t�ncot �s a zen�t is szeretik. Harangocsk�k,
csengetty�k, �s s�pok a kedvelt zeneszersz�maik.
A surran�k a kedvenc dalaikat szinte
mindig �neklik, f�ggetlen�l att�l, hogy egy
sz�get vernek be �ppen egy cs�r tetej�be, vagy
egy fekete s�rk�nnyal �llnak szemk�zt.

G�nyol�d�s: A surran�k, mint ahogy az embergyerekek is, birtok�ban vannak a felb�sz�t�s
k�pess�g�nek. Hat�rtalan k�v�ncsis�guknak
k�sz�nhet�en sok mindent megtudnak a
teremtm�nyek mag�n�let�r�l, ugyanis sz�mukra
nem jelent sokat az „intim szf�ra” fogalma. S
d�h�s pillanataikban, a surran�k kez�ben ez
f�lelmetes fegyverr� v�lhat. G�nyol�d�sukkal
hihetetlen dolgokra k�pesek r�venni az „�ldozataikat”. Az azt k�vet� elkeseredett megtorl�s
k�zben bek�vetkez� hib�k, gyakran oda vezetnek,
hogy a surran� hal�los �t�st m�r a „szerencs�tlen”
�ldozatra.

Elcsen�s: A surran�k hajlamosak megfeledkezni
a mag�ntulajdon fogalm�r�l is. Ha sz�ks�g�k
van egy dologra, amit szerint�k a m�sik
szem�ly �gyse haszn�l, h�t gyorsan „k�lcs�nk�rik”
t�le �s haszn�latba veszik azt. A k�zelebbi
tanulm�nyoz�s miatt felvett dolgok is
s�r�n n�luk maradnak, mivel feled�kenys�g�kben
elfelejtik visszatenni azokat.

Hab�r a t�rp�k nem sok k�l�nbs�get l�tnak
a tolvajl�s �s a csen�s k�z�tt, m�gis hatalmas
szakad�k t�tong a k�t fogalom k�z�tt. El�sz�r
is a tolvajok a szem�lyes nyeres�gv�gyb�l lopnak,
m�g a surran� handlerek*, k�v�ncsis�gb�l
vagy feled�kenys�g�kb�l fakad�an. Mikor a
handler �rdekl�d�s�t egy �j dolog kelti fel,
gyakran elveszti azt a t�rgyat, vagy dolgot, amit
az el�z�ekben „tal�lt”. M�sodszor a tolvaj mindig
a leg�rt�kesebb dolgot szerzi meg, m�g a
surran� a sz�m�ra leg�rdekesebbet. A
handlereket jobban �rdeklik a csillog� �vegdarabok,
mit egy zs�knyi matt ez�st�rme. Legv�g�l
pedig a tolvajok tudatosan lopnak, tudv�n,
hogy ezzel megszegik a t�rv�nyt, m�g a Surran�k
nincsenek tudat�ban a tulajdonjognak,
mint fogalomnak, s ez�rt a tetteiket nem lehet
sz�nd�kosnak nevezni.

Hab�r a surran� handlerek rendelkeznek
tolvajk�pess�gekkel, m�gsem sorolhat�k be a
tolvaj kasztba. *Meg is s�rt�dnek, ha tolvajnak nevezik �ket. M�g ha lop�s k�zben kapj�k el
�ket, egy igazi handlernek akkor is van a tarsoly�ban
egy-k�t frapp�ns v�dekez�s, amiben
r�ad�sul hisz is:

„Azt hiszem tal�ltam valahol.”

„Bizony�ra elejtetted.”

„Elfelejtettem, hogy n�lam van.”

„Meg�riztem neked.”

„Azt mondtad, hogy neked m�r nem kell.”

„Ez pont �gy n�z ki, mint a tied, nem?”

„Tal�n beleesett a zsebembe.”

*Ez angolul kifejez�bb, mintha valamilyen magyar megfelel�t pr�b�ln�nk
meg r�h�zni.

24

T�rt�net

A t�rt�nelem tan�t�sai a surran�kr�l, biztos
l�bakon �llnak: a surran�k akkor keletkeztek,
amikor Gargath Sz�rkek�v�nek er�s �s f�ktelen
m�gi�ja a gn�mokat �talak�totta. Minden
�rott t�rt�net megegyezik erre a t�nyre vonatkoz�an.

M�g �gy is, Palanthusban, tud�sok t�red�ke
megk�rd�jelezi, hogy a surran�k t�nyleg a
gn�mokt�l sz�rmaznak-e. Rengeteg k�l�nbs�gre
h�vj�k fel a figyelmet a gn�mok, vagy ak�r a
t�rp�k �s a surran�k k�z�tt. P�ld�nak ok��rt,
a surran�k nem szorgalmasak, nem bark�csolnak,
nem izmosak, nem z�m�k testalkat�ak,
nem �lnek a f�ld alatt, �s nem kerek a f�l�k.

A tud�sok, akik ezeket a meg�llap�t�sokat
hozt�k, m�g arra is r�mutattak, hogy a surran�k
sokban hasonl�tanak az elfekre. J�kedv�en
szeml�lik az �letet, nem t�r�dnek a munk�val
�s az id�vel, szeretik az erd�s�geket �s a
term�szetet, mindenben a sz�pet keresik, hegyes
f�leik vannak, �s nem n�veszthetnek
szak�lt, vagy bajszot. Valamint egyik legels�
h�s�k, Balif, k�zeli bar�tja volt Silvanosnak,
m�r j�val az els� Sinthal-Elish el�tt, sok sz�z
�vvel a Sz�rkek� megalkot�s�t megel�z�en.

Ezeket az �rveket felsorakoztat� tud�sok,
�gy v�lik, hogy a surran�k �gy keletkeztek,
hogy a Sz�rkek� �talak�totta az elfeket, �s nem
pedig a gn�mokat. Viszont ezt nem olyan k�nyny�
bizony�tani, mivel ez az �ll�t�s ellent mond
minden �rott t�rt�nelemnek, �s k�l�n�sen
Astinus Iconochronos�nak. Ez�rt a legt�bb
tud�s m�g mindig �gy fogadja el a t�rt�nelmet,
ahogy az vagyon, de n�melyik�k a mai napig
fenntart�ssal viseltetik ir�nta.

M�gis mindk�t oldal megegyezik abban, hogy
az els� ismert surran� h�s Balif volt, Silvanos
kebelbar�tja. Balif harcolt az Els� S�rk�nyh�bor�ban,
majd megalap�totta az els� surran�
�llamot, Balifort. �e. 2750-ben halt meg.

A m�sodik surran� �llam Ansalon �szaknyugati
fel�n alakult meg �e. 2600-ban. Egy eg�sz
surran� kl�n esett csapd�ba az els� rep�l�
er�dben, mely �szaknyugati ir�nyba sodr�dott,
�s a �rszem Hegys�g (Sentinel Mountains) gerinc�nek �tk�zve lezuhant. A surran�k �j f�ldj�ket
Hylonak nevezt�k el. �e. 2200-ban Ergoth
bekebelezte Hylot. A f�ggetlens�g�t az �e.
1799-ben kirobbant R�zsa L�zad�s adta vissza, melynek k�vetkezm�nyek�nt Ergoth birodalma
�sszeomlott.

Hylot megviselte az �sszeoml�s. Az �b�l
menti telep�l�seket el�rasztotta a f�ldmozg�sok
k�vetkezt�ben bez�dul� tenger, �s Hylo
v�ros�b�l kik�t�v�ros lett. Hylo keleti fele el-
t�nt, a nyugati fele pedig az �jonnan kialakult
�szak Ergoth sziget�nek a r�sze lett.

Az �sszeoml�s Balifor f�ldj�t is alaposan
megv�ltoztatta. J� r�sze sivatagi puszt�v� alakult
�t, melyet a surran�k a vad sivatagi nom�doknak
hagytak, m�g �k �szakra v�ndoroltak.
Egy kis erdei v�rost alap�tottak az emberi
�p�letek romjainak sz�l�n (amit ma csak egyszer�en
„a Romok”-nak h�vnak). N�h�ny surran� �gy
tartja, hogy a Romok az �sm�gia Legend�s
Tornyai egyik�nek a maradv�nyai.

Az �sszeoml�s ut�n sok surran� v�lasztotta
ink�bb a v�ndorl�st, mint sem, hogy visszat�rjen
a civiliz�ci�ba. Nemr�g, a D�rdah�bor�
folyam�n a surran�kat �jra egyes�tette egy h�s
surran�: Kronin Thistleknot. Ez a karizmatikus
vezet�, egy hatalmas vad�szb�l lett h�s harcoss�.
� szervezte meg a surran�k ellen�ll�s�t
a s�rk�nyseregek ellen.

�letst�lus

A surran�k egyszer�, p�sztor falvakban, �s
v�rosokban �lnek Krynn erdeiben. Term�szetesen
ez az�rt van �gy, hogy tudjanak f�ra m�szni,
fa�gakon f�ggeszkedni, vagy csak az �rny�kban
lust�lkodni. Otthonaik t�k�letlen
�p�tm�nyek vari�ci�i: fa-h�zak, teraszos fed�lzetek,
terjedelmes visk�k, kellemes, kicsi lyukak
�s fa�regek. Mindegyik h�z gy�ny�r�en
illeszkedik az �ket k�r�lvev� term�szethez. Egy
surran� v�rost szeml�lve, az �gy t�nik, mintha
egy egyszer� erd�s�g lenne, t�li t�k�kkel, sz�l�vel
�s m�ln�val, valamint roskadoz� gy�m�lcsf�kkal.
K�zelebbr�l azonban kibontakozik
maga a v�ros. A kapu egyszer� �tj�r� egy patakon,
k�t �rszemk�nt figyel� t�lgy k�z�tt.
S�v�nyek �s v�zmos�sok k�pezik a v�ros v�delmi
vonalait, a h�zakat pedig sz�l�oszlopok
v�dik a szemek el�l. Tekerv�nyes l�pcs�k, k�t�lh�gcs�k, k�t�lp�ly�k k�tik �ssze a tet�ket
egym�ssal �s a f�lddel.

A surran�knak kis csal�djaik vannak k�th�rom
gyermekkel, b�r a hangzavarb�l �s felhajt�sb�l
�t�lve olyan, mintha tucatnyian lenn�nek.
A legt�bb surran� szeret otthon lenni,
mert �gy k�zel vannak a t�bbi j�tsz�t�rshoz, de
�gy h�sz �ves koruk k�r�l lek�zdhetetlen
k�sztet�st �reznek arra, hogy felkerekedjenek,
�s vil�got l�ssanak. T�bb �ves k�borl�s, soksok
kaland �s vesz�ly ut�n, mikor kalandv�gyuk
elm�lik, letelepednek valahol. N�h�nyuk
feljegyz�st vagy t�rk�pet vezet kalandjair�l, b�r
ezek megb�zhat�s�ga igen k�ts�ges, mivel sokszor
�tdolgozz�k. Miut�n letelepednek valahol,
ott t�nyleg gy�keret vernek, �s addig maradnak
ott, m�g meg nem halnak.

A fiatal �s �reg surran�k otthon�l� term�szete
miatt, sokfel� tal�lkozhatunk kisebb nagyobb surran� k�z�ss�ggel. A surran� t�rsadalom
omnigarchia elv�re �p�l, azaz a mindenki
�ltal uralkod�s elve �rv�nyes�l: mindenki azt
tehet, amit akar, am�g tette nem �tk�zik vagy
s�rti m�s szabads�g�t. Nem �reznek k�sztet�st
arra, hogy n�zeteiket m�sokra er�ltess�k, �s
b�r a szervezetts�g, mint olyan nem nagyon
l�tezik k�z�tt�k, az�rt ha a helyzet �gy k�v�nja,
k�nnyen fel�ll�thatnak egy igen �t�k�pes hadsereget.

25

N�melykor uralkod�t v�lasztanak maguknak,
aki igen �rdekes szem�ly kell, hogy legyen.
Voltak m�r kir�lyaik, k�njaik, hadvez�reik,
korm�nyz�ik, b�r�ik �s f�papjaik, de ezek sosem
„uralkodtak” egy h�napn�l hosszabb ideig.

Vall�s

Az �sszeoml�s el�tt n�h�ny surran� k�pes
volt olyan csodat�telre, mint az istenek papjai.
Ezek a papok sosem �p�tettek templomot vagy
szent�lyt, ink�bb a szabad �gbolt alatt tartott�k
az istentiszteleteket.

Azt�n az �sszeoml�s ut�n �k is elt�ntek,
csak�gy, mint a t�bbi igaz pap. K�s�bb a D�rdah�bor�
alatt egy surran� l�nyka tal�lkozott
egy igaz pappal �s megkapta t�le saj�t Szent
Szimb�lum�t. Cser�be tanult �s k�vet�ket gy�jt�tt
maga k�r�. Az�ta �jra felemelked�ben van
a surran� paps�g.

Hab�r az �sszes istent tisztelik (csak �gy, mint
n�h�ny term�szeti szellemet, h�tborzongat� l�nyt, �s
tart�s�tott n�v�nyt), n�gy istent tartanak a legnagyobb
becsben: Branchal�t, Chislevet,
Mishakalt, �s Gileant. Reorxra �gy tekintenek,
mint morg�, de j� akarat� nagyap�ra, b�r nem
nagyon dics��tik �t. A tengerpartokhoz k�zel
�l� surran�k m�g Habbakukot is nagyra tartj�k.

Eszk�z�k, Technol�gi�k, �s Fegyverek

A legt�bb surran� eszk�z fegyverk�nt, zeneszersz�mk�nt
vagy egy�b seg�t�k�nt is funkcion�l.
A surran�k szeretik minden egyes t�rgyaikba
szem�lyes von�saikat is belevinni, mint
p�ld�ul csengetty�kkel, rov�tk�kkal l�tj�k el
�ket.

Minden surran� rendelkezik z�rnyit� szersz�mokkal,
dr�tokkal, reszel�kkel, �reg kulcsokkal,
kem�ny�tett b�rlapokkal �s m�hviaszszal.

P�nc�lk�nt a legt�bb surran� csak kis pajzsot,
pr�met, nemez- (Padded armor) vagy b�rv�rtet
(Leather armor) haszn�l, de fordult m�r
el� olyan, ugyan el�g ritk�n, hogy n�h�nyuk
felvett gy�r�p�nc�lt (Ring mail), szegecselt b�rp�nc�lt (Studded-leather armor) vagy l�ncinget
(Chain mail), de t�rsaik elmond�sa szerint ezekben
nem igaz�n �rezt�k j�l magukat.

Surran� Fegyverek

A surran�k �szt�n�sen �s kecsesen harcolnak.
Olyan fegyvereket haszn�lnak, amik szersz�mk�nt
�s hangszerk�nt is j�l haszn�lhat�k,

�s a surran� kezekben hal�losak (+2 t�mad�s),
de m�s faj nem k�pes olyan j�l kezelni �ket (-2
t�mad�s).

A surran� eszk�z�k legt�bbje a kit�n�en hajl�that�
f�mf�b�l k�sz�l, b�r-, b�lh�r-, �s f�md�sz�t�sekkel.
A neh�z „-pak” �s „-ak” t�rgyak
(Polpak, Battak) legink�bb f�rfiak �ltal haszn�latosak,
m�g a k�nnyebb „-pik” �s „-ik” (Whippik,
Bollik) a n�k kedvelt eszk�zei. Az Abroncsbotok
(Hoopak) �s a Whippik a leghaszn�latosabbak a
surran�k k�reiben.

Battak: (Sebz�s 1d8/1d8, Sebess�g 7, T�pus
�t�) A Battak (�tlegel�) egy j�r�bot, ami hossza
ment�n k�l�nf�le t�rgyakkal van �kes�tve. A
fiatal surran�k kedvenc j�t�kszere. Legink�bb
egy kism�ret� hus�ngnak t�nik, aminek a v�ge
hegyes peng�ben v�gz�dik, m�g a kisz�lesed�
test maga gombszer� kin�v�sekkel van tark�tva.
A peng�t egy lecsavarhat� „dug�” r�gz�ti a
testhez, �gy az k�nnyen levehet�, �s r�vid t�rpengek�nt
haszn�lhat�. A hus�ngban tal�lhat�
�reg pedig parittyal�ved�kek hely��l szolg�l,
amiket a hus�nggal lehet el�tni (Sebz�s
1d4+2/1d6+2).

Csengetty�k, harangocsk�k �s s�pok is bor�thatj�k
a hus�ngot, melyek f�lelmetes hangokat
produk�lnak csata k�zben. Tipikus alkalmaz�sai:

• L�ved�kek ellenf�l fel� �t�s�re,
• A peng�vel val� felfesz�t�sre,
• A peng�vel val� ny�rsal�sra,
• A fegyver talajba val� be�kel�s�vel m�sz�sra,
• „Pattog�s” muzsika produk�l�s�ra.
Bollik: (Sebz�s 1d4+2/1d3+2, Sebess�g 6,
T�pus �t�) A Bollik (Bola �v) egy h�l�zott k�t�l
�v, amit der�kon viselnek egy csattal ell�tott
b�rsz�jon. A Bollik gyorsan kioldhat� hurkok
sor�b�l �ll. Egyik v�g�n h�rom s�lyozott b�rgoly�
l�g egy k�t�lfon�llal, bol�t alkotva. Mikor a
Bollikot viselik, a h�rom b�rgoly�t a nagy f�mcsatra
r�gz�tik. A Bollik egy gyors mozdulattal
k�nnyen kiszabad�that�, �s k�t k�r�n bel�l
�jb�l felf�zhet�. Tipikus alkalmaz�sai:

• Ellenf�l cs�pel�s�re,
• Bol�nak haszn�lva (-2 a sebz�sre),
• Gabona cs�pel�s�re,
• Falra kapaszkod�sra,
• Ellenf�l elg�ncsol�s�ra,
• K�t�lh�gcs�k�nt haszn�lni m�sz�sra,
• T�rgyak t�rol�s�ra a b�rsz�jon l�v�
zsebekben,
• Zeneszersz�mk�nt, ak�r egy sz�ldob.
Chapak: (Sebz�s 1d6+1/1d4+1, Sebess�g 4,
T�pus �t�/v�g�) A Chapak (Fogas balta) egy k�zi
fejsze �s egy cs�zli �tv�zete. Az egy�l� baltafej
egy lyukacsos vasfa ny�len helyezkedik el. A
baltafej h�ts� fel�n l�v� k�t fog k�z�tt egy b�lh�rra egy b�rsz�j van er�s�tve, mely a cs�zli
l�ved�kek kil�v�s�t szolg�lja (Sebz�s 1d4/1d4).
A lyukakat a ny�len az �jjaknak tal�lt�k ki,
mikor is a fegyver furulyak�nt funkcion�l, ha
elt�vol�tj�k a v�g�b�l a dug�t. Tipikus alkalmaz�sai:

• Fav�g�sra,
• Cs�zlinak haszn�lva,
• A vastagabb fel�vel val� feszeget�sre,
• Furuly�z�sra,
• V�z alatti l�gz�sre (ha a lyukak be vannak
dugaszolva),
• K�p� cs�nek haszn�lva (ha a lyukak be
vannak dugaszolva) (Sebz�s 1/1, alv�st
okoz),
• Dolgok megcs�kly�z�s�ra (p�kselyem
k�t�l seg�ts�g�vel).
Hachak: (Sebz�s 2d4+1/2d6+1, Sebess�g 8,
T�pus sz�r�/v�g�) A Hachak (Csatab�rd) a legnehezebb
surran� szersz�m, �s fav�g�sra
haszn�lj�k. A 6’ hossz� metszett r�d v�g�n egy
kalap�cs, t�ske, �s egy sz�r�kamp� nyugszik.
A m�sik v�gen pedig egy sz�les b�rd tal�lhat�
kalap�csfejjel �s f�r�szpeng�vel. A nyelet f�mgy�r�k
osztj�k fel 1’ hosszank�nt, �s maga a
ny�l h�rom k�l�n�ll� r�szre bonthat�. Pont a
b�rd alatt egy birkab�r szolg�l rejtek��l hat
dob�t�nek. A kalap�cs �s a sz�r�kamp� fegyverk�nt
is haszn�lhat� (Sebz�s 2d4/1d6). A
dob�t�k a norm�l dob�nyilak�val megegyez�
l�t�vval rendelkeznek, �s m�rs�kelt sebz�st
okoznak (Sebz�s 1d4/1d4). Tipikus alkalmaz�sai:

• Fav�g�sra �s kett�has�t�sra,
• Szegek bever�s�re,
• L�trak�nt m�sz�sra,
• Fametsz�sre,
• Fagyalul�sra,
• Dob�t�k hajig�l�s�ra,
• Harangnak haszn�lva a peng�k kalap�l�s�val.
Abroncsbot (Hoopak): (Sebz�s 1d6+2/1d4+2,
Sebess�g 2, T�pus sz�r�/�t�) Az Abroncsbot
(Parittya-bot) a leggyakoribb surran� szersz�m.
Ez az 5’ hossz� vasfabot egy r�vid heggyel rendelkezik
a v�g�re er�s�tve, �gy l�ndzsak�nt vagy
kem�nyfa botk�nt funkcion�l, �s a fent megjel�lt
sebz�st okozza. A m�sik v�g�n egy k�t�g�
vill�ra er�s�tett h�rtya tal�lhat�, �gy a fegyver
f�ldbe sz�rva, vagy botparittyak�nt meglengetve,
k�vek �s egy�b l�ved�kek kil�v�s�re t�k�letesen
alkalmas. A fej felett forgatva �bl�s,
m�ly, vijjog� hangot ad ki, mely egyre magasabbra
k�szik, hogy v�g�l f�lelmetes sikolt�
vis�t�sban haljon el. Tipikus alkalmaz�sai:

• D�rdak�nt val� eldob�sra,
• Botk�nt val� �t�sre,
• K�vek kil�v�s�re,
• Hegy�vel val� feszeget�sre,
• Alm�k szed�s�re a h�rty�val,
• T�lvil�gi hang hallat�s�ra.
Polpak: (Sebz�s 1d8/1d10, Sebess�g 6, T�pus
sz�r�/v�g�) A Polpak (Kardbot) egy 8’ hoszsz�
r�d, amely egy r�vidkard m�ret� peng�ben
v�gz�dik. Megnyomva egy apr� kis reteszt a
penge annyira kiszabadul hely�r�l, hogy r�vidkardk�nt
is lehet haszn�lni. A penge egyik �le
fogazott, ami f�r�szk�nt vagy metsz�k�nt
funkcion�lhat. A kard k�tszeres keresztvasa
hajl�tott, f�lhold alak�. A nyelet 1 l�b t�vols�gokban
vasgy�r�k keresztezik, ezzel seg�tve a
fog�st �s a m�sz�st. Tipikus alkalmaz�sai:

• Fametsz�s�re,
• Szigonyk�nt haszn�lva hal�szatra,
• A penge r�vidkardk�nt val� haszn�lata,
• F�r�szel�sre a fogazott fel�lettel,
• L�trak�nt m�sz�sra,
• Botk�nt �t�sre,
• Reszel�s hang� zen�l�sre.
Sashik: (Sebz�s 1d8+1/1d10+1, Sebess�g 5,
T�pus �t�/v�g�) A Sashik (�vkorb�cs) egy sz�les,
gy�ngy�kkel d�sz�tett s�lyos �v, k�t�lb�l k�sz�tve.
Egyik v�llon �tvetve viselik, a Sashik egyik
v�g�n s�lyos ersz�nyek vannak. K�t tucat nagy
fagy�ngy van r�f�zve a Sashik egyik hosszanti
oldal�ra, amit k�nny�szerrel le lehet t�pni, �s
elhaj�tani. Az �v sz�v�se durva �s h�l�szer�.
Tipikus alkalmaz�sai:

• Ellenf�l cs�pel�s�re,
• Apr� kamp�csk�k feler�s�t�s�vel
korb�csol�sra,
• Ellenf�l elg�ncsol�s�ra,
• K�t�lh�gcs�k�nt m�sz�sra haszn�lva,
• Fagy�ngy�k eldob�s�ra (Ellenf�l felbuktat�sa
c�lj�b�l),
• Hal�szh�l�k�nt haszn�lva,
• Xilofonk�nt (facimbalom) j�tszani rajta.
Sithak: (Sebz�s 2d4/2d6, Sebess�g 3, T�pus
sz�r�/v�g�) a Sithak (Kard�j) eredetileg v�llon
hordott iga volt, ami v�zzel teli v�dr�k sz�ll�t�s�ra
szolg�lt. Mostanra azonban mindk�t v�g�n
k�t penge van, emiatt �gy funkcion�l, ak�r
egy dupla kasza. Egy hajl�tott kamp� nyugszik
minden egyes penge alatt. Az ig�n kereszt�l
egy �jh�r h�z�dik, ami lehet�v� teszi r�vidt�vra
hat� nyilak kil�v�s�t, az iga nyel�n l�v� lukon
kereszt�l. Tipikus alkalmaz�sai:

• Igak�nt v�dr�k sz�ll�t�s�ra,
• Term�s learat�s�ra,
• A f�ld felsz�nt�s�ra,
• Az ellenf�l vagdal�s�ra,
• Nyilak kil�v�s�re (Sebz�s
1d4+2/1d4+1),
• Penget�s hangszerk�nt zen�l�sre.
Whippik: (Sebz�s 1d2+2/2, Sebess�g 4, T�pus
sz�r�/v�g�) A Whippik (Ostor-�j) egy v�kony
vasfa bot, aminek a v�g�n egy r�vid b�lh�rb�l
k�sz�lt hurok tal�lhat�. Ink�bb lovagl�ostorra
eml�keztet. A Whippik a legn�pszer�bb eszk�z
a n�i surran�k k�r�ben. R�vid dob�t�k is kil�het�k
eme fegyver �ltal, �s tov�bbi kamp�k �s
vasak hozz�ad�s�val sz�mos funkci�t ell�that:

• Dob�t�k kil�v�s�re (Sebz�s
1d4+1/1d6+1),
• Ellenf�l korb�csol�s�ra, vagy ostoroz�s�ra,
• „Hurkos j�t�kokra”,
• B�n�s�k felakaszt�s�ra,
• Hal�szatra,
• Penget�s hangszerk�nt zen�l�sre.

26