Kl�nok: Hab�r n�ha gy�v�nak t�nnek, a
mocs�ri t�rp�k sohasem �rulj�k el bar�taikat.
Ha egy m�s fajba tartoz� elnyeri a bizalmukat,
akkor az �j bar�tjukkal mindig j�l b�nnak. Az
ilyen bar�tnak gyakran adnak tan�csot, hogy,
hogyan menek�lj�n meg a vesz�lyek el�l.

Ravaszs�g: Az Agharok intelligenci�j�t az
�gynevezett „�rtelmes fajok” gyakran al�becs�lik.
Ez nem t�lzottan b�ntja a mocs�ri t�rp�ket,
ugyanis al�becs�lts�g�k lehet�v� teszi
sz�mukra azt, hogy ak�rhogyan viselkedjenek,
�s, hogy meglepj�k az ellens�geiket. A mocs�ri
t�rp�k, f�leg a kir�lyok �s a kalandoz�k csak
az�rt teszik a h�ly�t, hogy ezzel manipul�lj�k
az igazi h�ly�ket.

Fal�nks�g: Mivel szeg�nyesen �lnek, ez�rt
akkor �lvezik a j�l�tet, amikor lehet�s�g�k van
r�. Az egyik nap telet�mik magukat, tudva,
hogy m�snap ak�r �hen is maradhatnak. Ez a
kiel�g�thetetlen �tv�gy t�lny�lik az �teleken.
Szeretnek csillog� ruh�kba b�jni, haszontalan
zsin�rokat, b�r�ket, vagy b�rmi m�s �rt�ket
nagy mennyis�gben magukra aggatni.

Mocs�ri besz�d: A r�gi el��t�letekkel ellent�tben,
a mocs�ri t�rp�k nem gyengeelm�j�ek.
Mivel a k�z�s nyelv nem az � anyanyelv�k,
ez�rt tagoltan, �s a mondatok k�z�tt sz�netet
tartva besz�lik. Val�j�ban a mocs�ri besz�d,
ami undor�t�, tekerv�nyes �s �rthetetlen a m�s
faj�ak sz�m�ra, az Agharoknak t�k�letesen
megfelel, ez a mocs�ri t�rp�k nyelve.

A mocs�ri besz�d nem egy merev nyelv, �lland�an
v�ltozik, �s nagy el�szeretettel k�lcs�n�z
innen-onnan kifejez�seket. Egy Aghar, aki
az elfekhez k�zel �l, �gy besz�li a mocs�ri besz�det,
mint az elf nyelv egy cs�nya v�ltozat�t,
hasonl�k�ppen, akik a t�rp�khez �lnek k�zel,
azok a t�rpenyelv egy kifacsart verzi�j�t besz�lik,
.…�s �gy tov�bb.

A mocs�ri t�rp�k szinte az ellent�tei a nyelveket
nem kedvel� n�peknek. Szeretik �j szavakkal
b�v�teni nyelv�ket, a szavaknak �j �rtelmet
adni, vagy tov�bbfejleszteni �ket. A mocs�ri
besz�d olyan gyorsan v�ltozik, hogy a
tud�sok nem tudj�k nyomon k�vetni a v�ltoz�sokat.
M�s faj�ak k�z�l csak egy brili�ns elme
k�pes elsaj�t�tani a mocs�ri besz�det, persze a
m�gia �thidalhatja a nyelvi neh�zs�geket.

Mikor a mocs�ri t�rp�k k�t csoportja tal�lkozik,
p�r nap eltelt�vel a dialektusok �sszekeverednek,
megteremtve ezzel, egy �j hibrid v�ltozat�t
a mocs�ri besz�dnek. A szavak �lland�
�jra�rtelmez�se mellett, a mocs�ri besz�d folyamatosan
v�ltoztatja a nyelvtani alapszab�lyait
is, ez�rt a mocs�ri besz�det lehetetlen
�rott form�ban r�gz�teni: a szimb�lumok jelent�se
a le�r�suk ut�n, ak�r egy h�nappal meg is
sz�nhet!

T�rt�net

A mocs�ri t�rp�knek terjedelmes ismereteik
vannak az eredet�kr�l �s t�rt�nelm�kr�l, noha
meglehet, hogy ezek nem pont a val�s�got fedik,
mivel sz�jr�l sz�jra �r�kl�dtek, s �gy a
val�s�g valahogy az id�k folyam�n feled�sbe
mer�lt k�reikben. Ezt bizony�tja az is, hogy k�t
mocs�ri t�rpe kl�n t�rt�nelme sohasem egyezik,
t�rt�neteik sz�nes elbesz�l�se mindig �nmagukn�l
v�gz�dik. A mocs�ri t�rp�k ebb�l
kifoly�lag nagyon komolyan veszik �nmagukat.
Az Agharok igazi eredete a k�vetkez�.

A mocs�ri t�rp�k a kitasz�tott t�rp�k �s emberek
keresztez�d�s�b�l alakultak ki. A Sz�rkek�
idej�ben t�ntek fel el�sz�r a sz�nen. Ez a
hibrid faj sajn�latos m�don n�lk�l�zi a „sz�l�
fajok” legjobb tulajdons�gait.

Ezekb�l a hi�nyoss�gokb�l kifoly�lag az emberek
�s a t�rp�k vegyes h�zass�ga tiltott�
v�lt. Ezek a keresztez�sek ahhoz vezettek, hogy
a mocs�ri t�rp�k egyik fajhoz sem tartoznak. A
t�rp�k kifejezetten m�telyk�nt tekintenek r�juk.
Ez az �j faj Agharnak, „a szenved�knek”
nevezt�k magukat, �s megtanultak �lni a civiliz�lt
n�pek szemet�n. Az emberek keresztelt�k
el �ket mocs�ri t�rp�knek, nyomor�s�gos helyzet�kre utalva. A mocs�ri t�rp�k a mai napig
�rzik, hogy cserbenhagyt�k �ket az �seik, ez�rt
kev�s szimp�ti�val viseltetnek az emberek,
illetve a t�rp�k fel�.

Az �sszeoml�s, mely a vil�gnak katasztrof�lis
volt, a mocs�ri t�rp�k sz�m�ra a megmenek�l�st
jelentette. Ansalon civiliz�ci�inak pusztul�sa
tucatnyi romv�rost hagyott maga m�g�tt,
melyeket azt�n a mocs�ri t�rp�k sz�lltak
meg. Hamarosan az olyan �si, �s hatalmas
v�rosok, mint Xak Tsaroth mocs�ri t�rp�kt�l
ny�zs�gtek. Mivel megpr�b�ltat�saik viszonylag
v�get �rtek, az Agharok megteremtett�k
saj�t kult�r�jukat (olyat, amilyet).

�letst�lus

A mocs�ri t�rp�k nyers �s primit�v t�rsadalomban
�lnek. Visk�kban �s roskatag kunyh�kban
teng�dnek, szennyv�zcsatorn�k, szem�ttelepek,
v�zmos�sok, foly�k �s mocsarak
k�zel�ben. Csal�dokba t�m�r�lnek, egy adott
ter�let csak egy kis csal�d sz�m�ra biztos�tja a
t�l�l�shez sz�ks�ges felt�teleket. Ez�rt is van
az, hogy nem tal�lni, vagy csak elv�tve nagyobb
l�leksz�m� mocs�ri t�rpe „birodalmat”.
A gyerekek saj�t k�rukon, vagy sz�leik szigor�
nevel�se (ver�se) �ltal tanulj�k meg az �let dol-
gait.

Vall�s

Az Agharok eleinte Reorxban, minden t�rpe
v�d�isten�ben hittek, de magukra hagyta �ket.
Ez�rt a mocs�ri t�rp�k az elhunyt �s�k szellemeihez
fordultak, hogy azok megv�dj�k �ket a
b�ntalmakt�l, �s biztos�ts�k a t�l�l�s�ket.
Hisznek benne, hogy a k�l�nleges t�rgyakban
az �s�k szellemei lakoznak. S ezen t�rgyak tulajdonosainak a birtok�ba ker�l a szellem
ereje.

11

A leghatalmasabbak azok a t�rgyak, a legb�lcsebb
mocs�ri t�rp�k szerint, melyek l�tsz�lag
a leg�rt�ktelenebb dolgok: r�gi csontok,
gy�m�lcs�k, botok, sz�nes k�vek, .…stb. A
mocs�ri t�rp�k sok�ig vizsg�lj�k ezeket a t�rgyakat,
miel�tt szentnek nyilv�n�tan�k, mivel
nem minden csontban, botban, �s k�ben lakoznak
az �s�k szellemei. M�s fajok ezt a mocs�ri
t�rp�k m�rhetetlen ostobas�g�nak tulajdon�tj�k.
Az Agharok ezt a hit�k meger�s�t�s�nek
tekintik.

Eszk�z�k, Technol�gi�k, �s Fegyverek

A mocs�ri t�rp�k felszerel�se �ltal�ban �szszeguber�lt
vagy �sszet�kolt t�rgyak. Az
Agharokban nincs meg a gn�mok �s m�s t�rp�k
azon k�szs�ge, hogy hasznos t�rgyakat
k�sz�tsenek. Ennek ellen�re meg tudj�k jav�tani,
vagy foltozni a t�r�tt, vagy lyukas t�rgyakat
(�gy, ahogy).

Az improviz�ci� nagymesterei, mert szinte
b�rmit k�pesek „megjav�tani”, �s rendeltet�s�vel
ak�r teljesen ellent�tes dologra is felhaszn�lni:
egy t�r�tt faz�kb�l haszn�lhat� sisak
lesz, egy sz�g �s p�r deszka patk�nycsapd�v�
alakul, vagy f�m hullad�kb�l �s rug�kb�l riaszt�
lesz.

A mocs�ri t�rp�k „utcai harcosok”, �tnek,
r�gnak, harapnak, cs�pnek, karmolnak, �s
bevetnek mindenf�le piszkos tr�kk�t a gy�zelem
�rdek�ben. Hagyom�nyosan kedvelik a
hus�ngokat, a t�r�ket, a k�seket, a k�zibalt�kat,
�s a f�gyk�s�ket, n�h�nyan m�g a parittya
haszn�lat�ra is k�pesek.

J�t�k Adatok

A mocs�ri t�rpe karaktereket nem a hagyom�nyos
m�dszerek szerint kell kidobni, ez�rt
az al�bbi t�bl�zat tartalmaz egy speci�lis m�dszert.
Az Ansalonon �l� mocs�ri t�rp�knek
minden speci�lis k�pess�ge megvan, amelyek a
m�sodik kiad�s� J�t�kosok K�zik�nyv�ben
(2nd Edition Player’s Handbook), a t�rpe fajn�l fel vannak sorolva.

Tulajdons�g Dob�sk�d Min/Max
Er��gyess�g
4d4+2
4d4+2
6/18
6/18
Eg�szs�g 3d4 3/12
Intelligencia 2d4+1 3/9
B�lcsess�g 2d4+1 3/9
Karizma 2d4+1 3/9

K�pzetts�gek: A mocs�ri t�rp�k kev�s olyan
k�pzets�ggel rendelkeznek, melyek nem sz�ks�gesek
a romok k�zti �lethez. �ltal�nos k�pzets�gnek
sz�m�t k�reikben a Hal�szat, a Vad�szat,
a Fut�s, a Csapda�ll�t�s, a T�l�l�s, �s
a Sz�v�s. N�h�nyuk �rt a B�rk�sz�t�shez is. A
mocs�ri t�rp�k remek m�sz�k �s „ugr�k” (ink�bb
„kit�r�k, vagy kicselez�k”) h�r�ben �llnak (+1 b�nuszt kapnak az �gyess�g�kh�z m�sz�sn�l, �s
kit�r�sn�l).

Az Agharok nem k�pesek f�kusz�lni a
ment�lis energi�ikat, mely n�lk�l�zhetetlen a
m�giahaszn�lathoz. De a papi m�gia �z�s�hez
sz�ks�ges hit megvan benn�k. Babon�sak �s
elb�v�lik �ket a l�tv�nyos var�zslatok, viszont
a hatalmas m�gi�k megr�m�tik �ket. Tart�zkodnak
a m�gikus t�rgyakt�l, mivel az �ld�z�ik
haszn�lj�k ellen�k �ket.

A mocs�ri t�rp�k jobb tolvajok, mint a profi
bet�r�k. Nem �sszel vagy er�vel rabolnak ki
m�sokat, hanem band�kban �tnek rajta a
mag�nyos utaz�kon, �s �gy csapj�k le �ket.

ELFEK „Els�sz�l�ttek”

Megjelen�s

Ansalon elfjei magas, kecses, eleg�ns teremtm�nyek,
hegyes f�lekkel, v�kony v�gtagokkal
�s kecses j�r�ssal. Kb. 5 l�b (a f�rfiak
1d10+55 inch, a n�k 1d10+50 inch) magasak,
hab�r j�val magasabbnak t�nnek. A legt�bb elf
s�lya 90 �s 100 font (a f�rfiak 3d10+90, a n�k
3d10+70) k�z�tt mozog. Arcsz�rzetet nem viselnek.

A feln�ttkort 80 �ves korukra �rik el. Kb. 550
�vesen hagyj�k el a vil�got, b�r n�melyik�k
t�bb, mint 700 �vesen vesz csak b�cs�t. (Az
elfek maxim�lis �letkora, melyet Ansalonon meg�lnek
350+4d100 �v).

A Silvanesti elfek b�re vil�gos. Hajuk sz�ne a
vil�gos-barn�t�l a sz�k�s-feh�rig terjed, szem�k
mogyor�barna sz�n�. B� ruh�kat, leoml�
k�penyeket, �s hull�mos pal�stokat hordanak.
Ruh�ik sz�nezete a z�ld �s a barna v�ltozatos
�rnyalatait t�kr�zi. Dallamos t�nusban besz�lnek,
s term�szetes eleganci�val mozognak.

A Qualinesti elfek alacsonyabbak �s s�t�tebb
b�r�ek, mint a Silvanesti rokonaik. Szem�k
k�k vagy barna, a hajuk sz�ne a m�zbarn�t�l
a sz�k�ig terjed. Nem annyira felt�n�
megjelen�s�ek, mint Silvanesti testv�reik. A
f�ldsz�n� ruh�kat kedvelik. Hangjuk er�s �s
kellemes t�nus�, viselked�s�k ny�lt �s bar�ts�gos. A n�k ink�bb a hossz� ruh�kat, a f�rfiak
ink�bb a sz�tt nadr�gokat, ujjatlan zek�ket
�s mell�nyeket kedvelik.

12

A Kagonesti elfek k�r�lbel�l megegyez� magass�g�ak
a Qualinesti �s Silvanesti elfekkel,
de azokn�l j�val er�sebb testalkattal rendelkeznek.
S�t�tbarna b�r�ket agyag, festett, vagy
tetov�lt mint�k tark�tj�k. Legt�bbj�knek s�t�t
haja van, mely a vil�gosbarn�t�l az �jfeket�ig
terjedhet, az id�sebbeknek ezzel szemben ez�st�s-
feh�r sz�n� a haja. A szem�k mogyor�barna
sz�n�. A Kagonesti elfek rojtokkal d�sz�tett,
szegett b�rruh�kat viselnek, melyeket tollakkal
�kes�tenek. El�szeretettel hordanak �kszer
gyan�nt ez�st �s t�rkiz nyakl�ncokat �s karpereceket.

A Dargonesti, �s Dimernesti elfek a tengeri
elfek, vad v�zi teremtm�nyek, akiknek a megjelen�se
meglehet�sen k�l�nb�zik a sz�razf�ldi
testv�reik�t�l. Gumiszer�, k�kes sz�n� b�r�k,
hatalmas, keskeny pupill�val p�rosul� szem�k,
�sz�h�rty�s kezeik �s l�baik vannak.
Hab�r elf alakban is kit�n�en �sznak, k�pesek
vidra (Dimernesti) �s delfin (Dargonesti) alakot
�lteni.

A S�t�t elfek az elf t�rsadalmak kitasz�tottjai,
a birodalmakon k�v�l, �s az elfekt�l elk�l�n�lten
�lnek. Mag�nyosak, �s az elfek t�rsadalm�n
k�v�l �llnak, f�ggetlen�l a sz�rmaz�sukt�l.
Csak az elf t�rsadalom megbocs�t�s�nak
eredm�nyek�nt t�rhetnek vissza �jra a
fajt�rsaik k�z�.

A F�lelfek kifejezetten hasonl�tanak az elf
�s�kre, de a f�rfiak emberi �r�ks�g�kb�l kifoly�lag
n�veszthetnek arcsz�rzetet. Valamivel
magasabbak �s z�m�kebbek, mint a legt�bbelf. �ltal�noss�gban v�ve sz�pnek mondhat�ak,
de hi�nyzik bel�l�k az elf �seik kecsess�ge.

Szem�lyis�g

A civiliz�lt elfek, mint a Silvanestik �s a
Qualinestik, k�zel hasonl� �letfelfog�ssal �s
filoz�fi�val rendelkeznek. B�r a ter�leti vit�k
m�g mindig zord ellenfelekk� tehetik �ket, amit
a Qualinestik kiv�ndorl�sa is bizony�t. A
Kagonesti, Dimernesti �s Dargonesti elfek vadak,
gyakran ker�lnek �ssze�tk�z�sbe azokkal,
akik nem a saj�t t�rzs�kb�l sz�rmaznak.
A k�l�nb�z�s�geik ellen�re az elfek alapj�ban
v�ve hasonl� filoz�fi�t vallanak:

A term�szet form�l�sa: Az elfek hisznek a
term�szet t�k�letess�g�ben; s �gy tartj�k, hogy
ha form�lj�k a vil�got, akkor csak tov�bb t�k�letes�tik azt. Term�szetesen abban is hisznek,
hogy a vil�g megform�l�s�ban �k a legtehets�gesebbek.
Ansalont hatalmas gondozand�
kertnek tekintik, magukat pedig a kert�szeknek.
Ebb�l, a f�ldjeikhez k�t�d� er�teljes kapcsolatb�l
ered az a vads�g, mellyel a ter�leteiket
v�delmezik. V�dekez�sk�ppen, az elfek
gyakran lez�rj�k a kir�lys�gaikat az idegenek
el�tt. A legt�bb elfen keser� honv�gy vesz er�t,
ha el kell hagynia a birodalmuk ter�let�t.

El�rel�t�s: Az elfek �vsz�zadokig �lnek, �s
eszerint terveznek. Ink�bb a j�v�be tekintgetnek,
mintsem hogy a m�ltat dics��ten�k, vagy
fejtegetn�k. A hossz� �lettartamuk �s a c�ljaik
beteges hajszol�sa miatt, n�ha, a r�vid �let�
fajok szem�ben hidegnek, sz�m�t�nak �s arrog�nsnak
t�nhetnek. Ez�rt az elfek tudatosan
tartj�k a t�vols�got m�s fajokkal szemben,
elker�lv�n ezzel azt az elker�lhetetlen szomor�s�got,
mely a haland�k gener�ci�inak hal�l�nak
l�tv�ny�b�l sz�rmazna.

B�szkes�g: Az elfek, fajuk k�pess�geinek
tudat�ban, k�nnyebben viselik a kellemetlens�geket.
Kev�s faj �rt�keli az elfek civiliz�ci�j�nak
tehets�g�t, azt, ahogyan az Istenek kiv�lasztottjainak
szerep�ben tetszelegnek, vagy a
tiszta kultur�lis fels�bbs�g�ket. Az elfek nem
vetik meg a m�s faj�akat, de f�jdalmasan tudat�ban
vannak azok r�vid �let�nek.

Az elfek �gy tekintenek m�s fajok m�v�szet�re,
mint nyers �s �tmeneti pr�b�lkoz�sokra.
Mivel az elf k�zm�ves mesters�gek a hossz�
�vek alatt magas szintet �rtek el, ez�rt b�rmikor
is tal�lkoznak hitv�ny kivitelez�s� munk�val,
azonnal kisz�rj�k. M�s fajok �ltal k�sz�tett
szersz�mok �s ruh�k nem szolg�lj�k v�gig egy
elf �let�t.

Hedonizmus: Az elfek ritk�n r�g�dnak a
m�lton, vagy tagadj�k meg a v�gyaikat. Hab�r
k�pesek �nz� �rdekeket k�vetni, �s �ldozatokat
hozni, kem�nyen dolgozni hossz� �s f�raszt�
napokon �t, mint a t�rp�k, m�gis vonakodnak
ezekt�l a dolgokt�l. Ha neh�z munka ad�dik,
az elfek vid�man v�gnak bele. Hossz� �let�k
ellen�re, vagy �ppen ez�rt, az elfek minden
napot kiv�teles aj�nd�knak tekintenek.

Az elfek igenis tudnak szomorkodni, sajn�lkozni,
�s �t�rzik a vesztes�get – tal�n mindenkin�l
jobban -, de nem t�r�dnek ezekkel az
�rz�sekkel. �let�ket az elk�vetkezend� nap,
tr�fa, �s a k�vetkez� �j bar�t v�r�s�nak szentelik.
Az � szemsz�g�kb�l n�zve, m�g az elfek
�lete is r�vid a l�lek�l� munk�hoz.

13