Szem�lyis�g

A t�bbi faj a t�rp�ket zsugorinak �s kapzsinak
tartja. A t�rp�k eg�szen m�sk�nt tekintenek
magukra. Hisznek abban, hogy kem�ny
munk�jukkal �s hajt�sukkal ki�rdemlik a gazdags�got.
Akik nem �rtenek ezzel egyet, azok
szerint�k lust�k �s irigyek. A t�rp�k maguk
k�z�tt a kitart� munk�t, �s a f�ny�z� gazdags�got
az �let k�t legnagyobb �r�m�nek tartj�k.
Ezen dolgok ir�nt, na �s az iv�szat, a t�rt�netek,
�s az �nekl�s ir�nt lelkesednek a legink�bb.
Nagyobb n�pek (vagy elfek) el�tt leplezik e
szenved�lyeiket, ez�rt t�nnek rejt�lyesnek,
goromb�nak, de legink�bb z�rk�zottnak.

Szenved�ly: A t�rp�k hangulata l�ngolhat
ak�r egy koh�, vagy f�st�l�ghet ak�r egy par�zs.
Sz�rke ruh�ik �s bor�l�t�suk ellen�re
szenved�lyes n�pek. �letritmusuk intenz�v,
kev�s t�relm�k van a hosszas tervezget�sre,
vagy a t�tlens�gre. Munk�juk �r�mteli, j�t�kaik
komolyak. Felpezsd�tik �ket a nagyszer�
zen�k, melyeket dobok �s m�lyhang� k�rt�k
k�s�rnek. De egy gyeng�d h�rfa, oboa, vagy
furulya is t�rdre tudja �ket k�nyszer�teni. Egy
t�rpe k�rus csatamez�n, vagy r�ten teli torokb�l
sz�l.

K�nyelem: Hab�r a t�rp�k nem kapzsik,
szeretik term�keik k�nyelm�t. „Egy j� sz�k
tov�bb tarthat, mint egy j� bar�t!”, �gy sz�l egy
t�rpe k�zmond�s. Az iparuk �s �gyess�g�k sok
k�nyelmet �s p�nzt takar�tott meg nekik. �s
ez�rt ezt megengedhetik maguknak.

Mivel t�bb �vsz�zadot meg�lnek, a t�rp�kkel
vel�k sz�letett er�ny�k a gy�jt�get�s. Lak�helyeiket
falisz�nyegekkel, farag�sokkal, �s szobrokkal
d�sz�tik. Nem hordanak �kszereket, vagy
kit�ntet�seket (med�lokat).

Kem�ny munka: A t�rpe ifjak m�r gyermekkorukban
megismerik a felel�ss�gtudatot. Az
�nfegyelem jegy�ben t�lt�tt gyakorlat �vekig
tart, akaratlanul is kialak�tva a felel�ss�gtudatot.
A munka �szt�n�ss� v�lik, s ez�rt ritk�n
teljes�tik panaszkodva. A t�rp�k ak�r hetekig,

vagy h�napokig is belefeledkeznek a munk�jukba,
am�g be nem fejezik azt, amit elkezdtek.
Miut�n v�geztek a feladattal, nagy mulats�got
rendeznek, hogy meg�nnepelj�k a sikert. Mikor
dolgoznak, akkor sohasem laz�tanak, vagy
k�slekednek, �lland�an a munka elv�gz�se
lebeg a szem�k el�tt. A t�rp�k sohasem vonulnak
vissza, mikor meg�regszenek, de ekkor
m�r csak egyszer�bb munk�kat v�llalnak el.

Elszigetelts�g: A t�rp�k hajlamosak a saj�tjukon
k�v�l, m�s fajokra gyanakv�an tekinteni,
bele�rtve a t�bbi t�rpe nemzets�get is. Ink�bb
a saj�t kl�njuk, vagy munk�juk fel� fordulnak,
mint kifel� a politika �s a vil�g dolgai fel�.

A t�rp�k becsben tartj�k saj�t csendes �letst�lusukat,
kedvelik az elm�lt dics� vil�g keser�des
eml�keit. Hab�r saj�t munk�juk felett
nagy ellen�rz�st gyakorolnak, a t�rt�nelem
menet�re �gy tekintenek, mint az ellen�rz�s�k
felett �ll� dologra. A v�logatott csap�sokkal
dacolva, a t�rp�k gyakran mondogatj�k: „Ez
megeshet!”. Ritk�n veszik magukra ezeket a
sorscsap�sokat, s �gy sz�v�s t�l�l�kk� v�ltak. A
t�rp�k �gy tekintenek magukra, mint Reorx
�reire: fenntartj�k a m�ltat a jelenben.

„Faji” K�l�nbs�gek

A dombi t�rp�k �nfej�ek; konoks�guknak
k�sz�nhet�en ink�bb a f�ld felsz�n�n maradnak,
mintsem a hegyekbe z�rva magukat �ssanak.
Durva modoruk, nyers t�rekv�seik �s
szembet�n�s�g�k a nem t�rp�k fel�, bosszantja
a f�ldalatti rokonaikat. �ppen ez�rt, a dombi
t�rp�k egyfajta nyers nemess�ggel �s k�zdelmes
f�ggetlens�ggel b�rnak, melyet a s�padt
b�r� felsz�nlak�k titokban csod�lnak. A dombi
t�rp�k szakadatlan panaszkod�s�r�l �ltal�ban
�gy v�lekednek, mintha valamilyen kellemes �s
nemes term�szetet leplezn�nek.

A hegyi t�rp�knek �pp el�g probl�m�ja van
a f�ld alatt, semhogy kimer�szkedjenek a f�ldalatti
vil�gukon k�v�lre. Az oszt�lyok �s kl�nok
mindegyik k�z�ss�gben vesz�lyesen elszakadnak
egym�st�l, ami esetenk�nt polg�rh�bor�hoz
vezet. Az ilyen fesz�lts�gek �s probl�m�k
k�tik le a t�rp�ket, amikor t�vol vannak a m�helyeikt�l
�s szersz�maikt�l. Hacsak a k�lvil�g
probl�m�ja k�zvetlen�l nem �rinti �ket, akkor
tudom�st sem vesznek r�la. Persze, a nagy
t�rpe term�szet�k enyh�ti ezt a z�rk�zotts�got,
s r�k�nyszer�ti �ket arra, hogy belev�gjanak a
legt�bb valamire val� kalandba.

T�rt�net

Kezdetek: A t�rp�k �gy hiszik, hogy �k voltak
Reorx utols� �s legt�k�letesebb teremtm�nyei,
akiket az Isten a saj�t k�pm�s�ra teremtett.
Reorx, ahogy mondani szokt�k, addig
tanulm�nyozta mindegyik teremtm�nyt, am�g
meg nem alkotta a t�k�leteset – a t�rp�ket.
Hab�r Krynnen egyesek butam�don azt hiszik,
hogy a t�rp�k korcsok, akiket a Sz�rkek� teremtett,
az biztos, hogy ezek a n�pek nem �lnek
t�rpeb�rben. Ha abban �ln�nek, tudn�k,

6

hogy mennyire nyilv�nval� ennek az �ll�t�snak
a hamiss�ga. Az az elv, amely szerint a t�rp�k
a surran�kkal �s gn�mokkal valamilyen rokons�gban
�llnak, abszol�t istenk�roml�s. Az
ilyen ideol�gi�k robbantj�k ki a h�bor�kat.

Az els� nagy t�rpe kir�lys�g ma m�r csak a
legend�kban �l. Kal-Thax, vagy „Hideg Koh�”,
Karthayt�l Istar fenns�kj�ig terjedt. A t�rp�k
elmenek�ltek a Sz�rkek� �ltal keltett k�osz
el�l, �s elkezdt�k ki�sni Kal-Thaxot �e. 3051ben,
s �e. 2900-ra fejezt�k be a v�rost teljesen.
Sz�z �vvel k�s�bb a t�rp�k elhagyt�k a v�rosukat,
�s d�lre v�ndoroltak, �sv�nyokban gazdagabb
ter�letekre. A v�ndorl�s alatt a t�rp�k
sz�tv�ltak, s az elk�vetkezend� �vsz�zad folyam�n
a t�rp�k kis kol�ni�i kutattak minden
k�zeli hegys�gben Ansalonon, megfelel� hely
ut�n.

A t�rp�k k�vetkez� nagy kir�lys�ga
Thoradinban vir�gzott fel, melynek jelent�se„�j Rem�ny” volt. Thoradint �e. 2800-t�l �e.
2750-ig �st�k, s k�s�bb is folyamatosan alak�tott�k.
Ahogy alag�tjaik m�ly�ltek, a b�ny�szok
egyszer csak r�bukkantak a m�gikus
S�rk�nyk�vekre. Gondatlanul megszabadultak
ezekt�l a k�vekt�l, melynek k�vetkezt�ben �e.
2692-ben kit�rt a M�sodik S�rk�nyh�bor�.
�e. 2640-ben a t�rp�k tett�k miatti sz�gyen�kben
bez�rt�k Thoradin kapuit.

Thorbardin: Az „�j Nagyobb Rem�ny”, vagyis
Thorbardin, a Kharolis hegys�g m�ly�n vir�gzott
ki. A v�rost �e. 2150-t�l kezd�d�en �e.
2000-ig �st�k ki, s akkorra a kiterjed�se �ri�si
m�reteket �lt�tt. Befoly�sa �szak fel� terjedt ki,
eg�szen addig, m�g �ssze nem �tk�z�tt ErgothBirodalm�nak d�li ir�ny� terjeszked�s�vel �e.
2129-ben. A t�rp�k �s Ergoth k�z�tti fesz�lts�g
a Hegyek H�bor�j�hoz vezetett, mely eg�szen
�e. 2128-t�l �e. 2073-ig tartott.

Silvanesti elfjeivel v�vott, hossz�ra ny�lt
Testv�rgyilkos H�bor�t�l kimer�lve, Ergotht�rgyal�ssal el�rte a b�k�t. �e. 2073-ban al��rt
Kardh�vely Tekercs szerint �tk�z� �llam ker�lt
Ergoth �s Thorbardin k�z�, azzal, hogy megalap�tott�k
Qualinesti birodalm�t az el�gedetlenked�
Silvanesti elfek sz�m�ra. A t�rp�k �e.
2072-ben elk�sz�tett�k Kharas p�r�ly�t, melyet
Ergothnak adtak aj�nd�kk�nt, hogy meger�s�ts�k
a Kardh�vely Tekercsben foglaltakat.

Legt�bbek nagy meglepet�s�re, a Qualinesti
elfek szoros sz�vets�get k�t�ttek
Thorbardinnal. Az elfek, emberek �s t�rp�k
k�z�tti b�ke jelk�pek�nt, a h�rom faj fel�p�tette
Pax Tharkas er�dj�t, a Thorbardin �s
Qualinesti k�z�tti hegyszorosban.

K�t �vsz�zaddal k�s�bb a t�rp�k kir�lys�ga
elford�totta figyelm�t a felsz�ni vil�g probl�m�it�l,
s mag�ba z�rk�zott. Ez az elszigetelts�g
rengeteg szenved�st okozott a t�rp�knek az�sszeoml�s ut�n. Thorbardint majdnem feld�lt�k.

�sszeoml�s: Thorbardin neh�z helyzetbe ker�lt,
mivel �lelem tekintet�ben Abanasini�t�l,
Pax Tharkast�l, Qualinestit�l �s Xak Tsarotht�l
f�gg�tt. R�ad�sul a sz�mos f�ld alatti hegyi

t�rpe v�roson k�v�l, Thorbardinnak m�g kapukon
k�v�l es�, felsz�nen l�v� dombi t�rpe telep�l�seket
is el kellet l�tnia �lelemmel.

Az �sszeoml�s megtizedelte Thorbardin kereskedelmi
�tjait, �s �lelem forr�sait. Duncan,
Thorbardin kir�lya ellen�rizte a magt�rakat �s
az �lelemtartal�kokat. A kir�lys�gnak rem�nytelen
volt minden t�rp�j�t etetni. Ez�rt arra
hivatkozva, hogy a felsz�nen �l�k meg tudnak
�lni a f�ldb�l, n�v�nyek termeszt�s�vel, m�g a
hegy m�ly�n �l�knek nincs erre lehet�s�g�k,
Duncan vonakodva b�r, de bez�ratta
Thorbardin kapuit kirekesztve a k�lvil�got. A
dombi t�rp�k magukra maradtak.

Az �sszeoml�s ut�n a dombi t�rp�k �sszegy�ltek,
�s Thorbardinhoz fordultak v�delem�rt.
De a kapuk z�rva voltak. Senki sem figyelt
k�relmeikre. �gy k�vetkezett be a Nagy
Cserbenhagy�s, mely �r�kre elt�vol�totta a
Neidar �s Hylar kl�nt egym�st�l, fellobbantotta
a gy�l�let szikr�j�t a dombi �s hegyi t�rp�k
k�z�tt. A Klarok, azok a dombi t�rp�k, akikcsapd�ba estek az �sszeoml�s idej�n a f�ldalatti
j�ratokban, szinte teljesen meg�r�ltek,
mire ki�st�k magukat a beomlott j�ratokb�l.
�u. 39-ben, a Neidar kl�n sz�vetkezett az emberekkel,
hogy visszafoglalja Thorbardint. Ez
volt a T�rpekapu H�bor�, mely a dombi t�rp�k
sz�m�ra kudarccal v�gz�d�tt.

A hegyi t�rp�k az embereket okolt�k az �szszeoml�s
miatt, �s szinte minden kapcsolatot
megsz�ntettek a k�lvil�ggal. Ez az elszigetelts�g
fokozta a bels� fesz�lts�get Thorbardinban.
Az �sszeoml�s ut�rezg�sei olyan f�bb utakat
omlasztottak be, melyek v�rosokat k�t�ttek
�ssze egym�ssal. A t�rpe csal�dok elszigetel�dtek
egym�st�l az oszt�lyok �n�rzete miatt. A
k�z�ns�ges b�ny�szok �s munk�sok kit�rtek
az elit oszt�lyba tartoz� �p�t�szek �s m�rn�k�k
befoly�sa al�l, �s s�t�t �s gy�l�letes tettekre
vetemedtek. Thorbardin hamarosan egy megosztott
v�ros lett, ahol a jelenlegi civiliz�ci�
csak �rny�ka az egykori nagy kult�r�nak.

A legt�bb t�rpe kir�lys�g elszigetelt maradt a
k�lvil�gt�l mind a mai napig. A dombi t�rp�k
�s a hegyi t�rp�k k�z�tti gy�l�ls�g m�g mindig
�ri�si.

A Korm�ny �s a Kl�n

A t�rp�k mindig is k�l�nb�z� kl�nokra oszlottak.
Mindegyik kl�nt egy th�n vezeti – � a
kl�n ura �s k�pvisel�je a Th�nok Tan�cs�ban.
A Th�nok Tan�csa k�pviseli, �s ir�ny�tja az
ansaloni t�rp�ket. Tradicion�lisan a tan�csot
kilenc th�n alkotja, de jelenleg csak hat poz�ci�
van bet�ltve: Hornfel, a Hylarok th�nja;
Realgar, a Theiwarok th�nja; Rance, a
Daergarok th�nja; Gneiss, a Daewarok th�nja;
Tufa, a Klarok th�nja; �s Highbulp, az
Agharok th�nja. A Neidar th�n tr�nja az �u.
39-es T�rpekapu H�bor� �ta �resen �ll. A
nyolcadik tr�n a Hal�l Kir�lys�g�hoz tartozik –
a r�gm�lt h�s�k nemzete. Ez a tr�n mindig
�resen �ll. A kilencedik tr�n pedig a t�rp�k Nagy Kir�ly��. Duncan hal�la �ta szint�n bet�ltetlen.
A Zakharnak nevezett, rejt�lyes t�rpe
kl�nnak sohasem volt helye a Th�nok Tan�cs�ban.

7