Arany kark�t�k cs�r�gtek, amikor sz�mos gy�r�vel �kes�tett kez�vel intett h�trafel�. Szolg�l�n�je azonnal a kez�be nyomta a megt�lt�tt krist�lykup�t, �s ugyanolyan al�zatosan mosolygott, mint a f�rfi. Graendal nem t�r�d�tt vel�k. - Akkor h�t - jelentette ki vid�man - az �letben maradt Kiv�lasztottak majdnem fele ugyanott tart�zkodik. �s egyik�k sem pr�b�lja meg eltenni l�b al�l a t�bbieket. Ki hitte volna, hogy ez lehets�ges, miel�tt a S�t�ts�g Nagyura visszat�rne?! Ishamaelnek egy ideig siker�lt minket visszatartania att�l, hogy egym�s tork�nak ugorjunk, de most...

- Mindig ilyen ny�ltan besz�lsz a szolg�id el�tt? - k�rdezte Sammael, enyhe fintorral az arc�n.

Graendal t�gra ny�lt szemmel n�zett a k�t szolg�ra, mint aki id�k�zben m�r el is feledkezett r�luk.

- Nem fognak fecsegni, hiszen im�dnak, igaz? - Azok ketten t�rdre estek, �s l�zasan bizonygatni kezdt�k odaad� szeretet�ket. �rzelmeik val�dinak t�ntek. T�nyleg szerett�k. Most. Egy pillanatnyi hallgat�s ut�n azonban Graendal elkezdte r�ncolni a homlok�t, mire a szolg�k t�tott sz�jjal elhallgattak. - Egy kicsit t�nyleg sokat besz�lnek. Na mindegy, most m�r nem fognak t�ged zavarni. Igazam van?

Rahvin megr�zta a fej�t. Elfogta a k�v�ncsis�g, vajon ki lehetett ez a k�t k�s�r�. Szolg�i kiv�laszt�sa sor�n Graendal nem �rte be puszt�n a testi sz�ps�ggel, olyanokra tartott ig�nyt, akik nagyhatalm�, befoly�sos szem�lyis�gek voltak. Egy valamikori nagy�r szem�lyes inask�nt, egy egykori nemes kisasszony, hogy elk�sz�tse f�rd�j�t; az ilyesmi nagyon tetszett Graendalnek. Az m�g nem lett volna baj, hogy eff�le dolgokkal m�latja az idej�t, de t�l sok j� nyersanyagot elpocs�kolt vele. Ha �gyesen manipul�lj�k �ket, ez a k�t szolga is rendk�v�l hasznosnak bizonyulhatna, de Graendal olyan m�rt�k� odaad�st k�vetelt meg t�l�k, hogy alig lehettek m�sok, mint puszta d�szlet. Ez a n�mber nem tudott m�rt�ket tartani.

- Sz�m�tsak m�g valakire, Lanfear? - mordult fel. - Tal�n meggy�zted Demandredet arr�l, hogy nem � a S�t�ts�g Nagyur�nak egyed�li �r�k�se?

- Nem hinn�m, hogy ennyire bek�pzelt lenne - v�laszolta Lanfear bizalmasan. - Hiszen l�thatja, mi t�rt�nt Ishamaellel. �s �ppen ez a legfontosabb. Graendal nem is olyan r�gen tett egy nagyon tal�l� megjegyz�st. Valamikor tizenh�rom Kiv�lasztott l�tezett. M�ra n�gyen meghaltak, egy pedig el�rult minket. Ma csak mi n�gyen tal�lkozunk, �s ennek elegend�nek kell lennie.

- Biztos vagy abban, hogy Asmodean val�ban �t�llt? - k�rdezte Sammael. - Hiszen azel�tt rettegett a kock�zatt�l. Honnan vette hirtelen ezt a nagy b�tors�got, hogy felsz�lljon egy s�llyed� haj�ra?

Lanfear halv�ny mosolya mutatta, hogy remek�l sz�rakozik.

- El�g b�tor volt ahhoz, hogy csapd�t �ll�tson. Ha ez siker�lt volna, akkor a siker mindannyiunk f�l� emelhette volna. Amikor pedig v�lasztani k�nyszer�lt, hogy meghaljon vagy ink�bb csatlakozzon egy eleve buk�sra �t�lt �gyh�z, nos akkor m�r nem is kellett olyan nagyon b�tornak lennie, hogy az ut�bbit v�lassza.

- �s t�l sokat t�prengenie sem kellett a d�nt�s el�tt, azt lefogadom - a hossz� sebhely miatt Sammael vigyora m�g gonoszabbnak t�nt. - Ha el�g k�zel volt�l ahhoz, hogy mindent ilyen j�l megfigyelhess�l, akkor mi�rt nem v�gezt�l vele? Meg�lhetted volna, miel�tt egy�ltal�n �szrevette volna, hogy ott vagy.

- �n nem osztom a hal�lt olyan b�kez�en, mint te. T�lzottan v�gleges, nem hagy m�s kiutat �s �ltal�ban akad helyette nagyobb hasznot hoz� megold�s is. Ezenfel�l, csak hogy a te szakkifejez�seid egyik�t alkalmazzam, nem akartam front�lis t�mad�st ind�tani t�ler�ben l�v� ellens�g ellen.

- T�nyleg annyira er�s? - tudakolta halkan Rahvin. - Ez a Rand al'Thor? K�pes lett volna legy�rni t�ged egy ny�lt �sszecsap�sban? - nem mintha � maga vagy Sammael ne lett volna erre k�pes, de egy ny�lt t�mad�s eset�n Graendal val�sz�n�leg Lanfear oldal�ra �llt volna. Ami azt illeti, a k�t n�t bizony�ra majdnem csordult�ig megt�lt�tte az Egyetlen Hatalom, �s fesz�lten figyelve k�szen �lltak arra, hogy a legkisebb figyelmeztet� jelre lecsapjanak a f�rfiak valamelyik�re. Vagy �ppen egym�sra. De hogy ez a benga parasztleg�ny! Egy kik�pzetlen p�sztorleg�ny. M�r ha Asmodean nem �llt neki a kitan�t�s�nak.

- � az �jj�sz�letett Lews Therin Telamon - felelte Lanfear ugyanolyan halkan. - �s Lews Therin �ppen ilyen er�s volt. - Sammael �ntudatlanul is d�rzs�lgetni kezdte �ll�n a sebhelyet. Lews Therinnek k�sz�nhette a s�r�l�st. H�romezer esztend�vel ezel�tt t�rt�nt, a Vil�gt�r�st megel�z�en, miel�tt t�ml�cbe vetett�k volna a S�t�ts�g Nagyur�t, rettenetesen r�gen, de Sammael nem felejtett. Ilyesmit soha.

- H�t m�g ilyet - jelentette ki Graendal. - �s ezzel r� is t�rt�nk arra a t�m�ra, ami miatt ma �sszej�tt�nk itt.

Rahvin enyhe haraggal �sszerezzent. A k�t szolga m�g mindig k�v� dermedve �llt. Vagy tal�n m�r megint? Sammael mag�ban mormogott valamit.

- Ha ez a Rand al'Thor val�ban az �jj�sz�letett Lews Therin Telamon - folytatta Graendal, mik�zben letelepedett a m�g�tte m�g mindig n�gyk�zl�b �ll� f�rfi h�t�ra, mintha az csak egy pad lett volna -, akkor nem �rtem, mi�rt nem pr�b�ltad meg az �gyadba cs�b�tani, Lanfear? Vagy tal�n ez nem is lenne annyira egyszer�? Ha j�l eml�kszem r�, Lews Therin vezetett t�ged az orrodn�l fogva, nem pedig te �t. Nem t�r�d�tt a kis d�hkit�r�seiddel, hanem egyszer�en elzavart maga mell�l. �gy is �rtelmezhetj�k az esem�nyeket, ha akarjuk - Boros kup�j�t a t�lc�ra helyezte, amelyet m�g mindig ott tartott, a szem�t mereven a padl�ra szegez� szolg�l�n�je. - Annyira odavolt�l �rte, hogy azonnal hanyatt dobtad volna magadat a k�v�n, ha � csak annyit mond, hogy �gyel�!

Lanfear s�t�t szeme egy pillanatra fenyeget�en felizzott, de azonnal �sszeszedte mag�t.

- Lehet, hogy � az �jj�sz�letett Lews Therin Telamon, de akkor sem Lews Therin maga.

- H�t ezt meg honnan tudod? - k�rdezte Graendal mosolyogva, mintha csak tr�f�lkozna. - El�fordulhat az, amiben olyan sokan hisznek, hogy mindenki sz�letik �s �jj�sz�letik, ahogy a Ker�k sz�, de arr�l sehol sem olvastam, hogy ehhez hasonl� dolog b�rmikor is megt�rt�nt volna. Egy meghat�rozott szem�ly �jj�sz�letik, ahogy azt egy pr�f�cia megj�solja. Ki tudja, mi is � val�j�ban?

Lanfear megvet�en elmosolyodott.

- Alaposan megvizsg�ltam. Nem t�bb ann�l a p�sztorfi�n�l, aki mindig is volt. R�ad�sul egy naiv teremt�s - a megvet� mosolya hirtelen semmiv� foszlott, �s komolyan folytatta. - De most ott van vele Asmodean, b�rmilyen gyenge sz�vets�ges is legyen. �s miel�tt megt�rt�nt volna az az incidens Asmodeannal, m�r n�gy Kiv�lasztott is meghalt, amikor szembesz�lltak vele.

- Csak hadd nyesegesse tov�bbra is a korhadt �gakat - v�laszolta Sammael rosszkedv�en. Fonatokat sz�tt a Leveg�b�l, �s odah�zott mag�hoz egy karossz�ket. K�nyelmesen elhelyezkedett benne, egyik l�b�t �tvetette a kart�ml�n, kez�t pedig hanyagul lel�gatta h�tul. Bolonds�g lett volna azonban azt hinni, hogy k�zben valamicsk�t is enyh�lt volna figyelme. Sammael mindig is azzal csapta be ellenfeleit, hogy elhitette vel�k, �t azt�n igaz�n nem lesz neh�z meglepni. - �gy majd mi, �letben marad�k a visszat�r�s napj�n ann�l t�bbet fogunk kapni. Vagy esetleg azt hiszed, a leg�ny k�pes lenne megnyerni Tarmon Gai'dont, Lanfear? M�g ha Asmodean meg is ac�lozza az izmait, most egyed�l lesz, nem �ll ki mell� sz�z bar�t! Egyed�l vagy Asmodeannal, a S�t�ts�g Nagyura kioltja, mint egy t�r�tt sar-l�mp�st.

Lanfear pillant�sa val�s�ggal cs�p�g�tt a megvet�st�l.

- �s h�nyan lesz�nk, mire v�gleg kiszabadul a S�t�ts�g Nagyura? N�gyen m�r elt�voztak k�z�l�nk. Lehet, hogy legk�zelebb t�ged v�laszt ki mag�nak, Sammael? Ez azt�n tetszene neked. Ha legy�zn�d, akkor v�gre megszabadulhatn�l ett�l a sebhelyt�l. De el is felejtettem: h�ny alkalommal �llt�l szembe vele a csatamez�n? Tudt�l valamikor is gy�zni? Valahogy nem eml�kszem a diadalaidra. - An�lk�l, hogy egy pillanatnyi sz�netet tartott volna, most Greadallal folytatta. - Vagy tal�n te k�vetkezel. Valamilyen okn�l fogva � ugyan nem b�ntja a n�ket, de te m�g Asmodeant se tudn�d ut�nozni. M�g csak annyira sem tudn�d megtan�tani, mint egyik k� a m�sikat. Ha csak �gy nem d�nt, hogy megtart kis, �des j�t�kszernek. Ez jelenten� az igazi v�ltozatoss�got, igaz? Ahelyett, hogy azon t�prengen�l, csinos kis j�tsz�t�rsaid k�z�l melyik is tetszik a legjobban, neked kellene a kegyei�rt esedezni.

Graendal arcvon�sai eltorzultak, Rahvin pedig felk�sz�lt arra, hogy kiv�djen mindent, amit a k�t n� bevethet egym�s ellen. Arra is k�szen �llt, hogy gyorsan megnyisson egy v�szkij�ratot vagy hogy kil�j�n r�juk egy kis �r�kt�zet. Azt�n meg�rezte, amint Sammaelt �tj�rja az Egyetlen hatalom. �rezte azt is, hogy a m�sik f�rfi t�madni k�sz�l. Sammael ut�lag azt mondan�, hogy kihaszn�lta a taktikai el�nyt. Vill�mgyorsan el�rehajolt, �s megragadta a m�sik karj�t. Sammael d�h�sen ler�zta mag�r�l a kez�t, de a kedvez� pillanat m�r el is m�lt. Most a k�t asszonyon volt a sor, hogy gyanakodva n�zz�k �ket. Ugyan semmit sem �rthettek meg, de arra r�j�ttek, hogy valami t�rt�nt a f�rfiak k�z�tt, �s ez�rt azonnal gyanakodni kezdtek.

- Szeretn�m meghallgatni Lanfear mondanival�j�t - b�r Rahvin ezt Sammaelnek mondta, az�rt nem n�zett r�. - Bizony�ra t�bbet akar ann�l, mint hogy ostoba m�don megk�s�reljen megf�leml�teni minket.

Sammael v�llat vont, ami ugyan�gy jelenthette a beleegyez�s�t, mint a t�relmetlens�g�t. Mindegy, most ezzel kellett be�rni.

- M�g sz�p, b�r egy kis f�lelem igaz�n nem �rtana - Lanfear s�t�t szem�ben m�g mindig ott csillogott egy csipetnyi bizalmatlans�g, de hangja ism�t tiszt�n csengett, mint a hegyi patak zubog� vize. - Ishamael megk�s�relte az akarata al� hajtani, de elbukott. Amikor ezek ut�n megpr�b�lta meg�lni, ism�t csak vesz�tett. Ishamael abban hib�zott, hogy er�szakkal �s megf�leml�t�ssel pr�b�lkozott. Rand al'Thorra nem hat a megf�leml�t�s.

- Ishamael m�r am�gy is f�l�r�lt volt - mordult fel Sammael. - Embernek m�r f�lig sem lehetett tekinteni.

- Mi tal�n azok vagyunk? - h�zta fel szem�ld�k�t Graendal. - Egyszer�en csak emberek? Ann�l az�rt csak t�bbet �r�nk. �k itt az emberek! - Egy ujjal v�gigsim�totta a mellette t�rdel� n� arc�t. - Az emberek k�nytelenek lesznek megalkotni egy �j fogalmat, ha minket akarnak le�rni.

- B�rmik is legy�nk - vette �t a sz�t Lanfear -, nek�nk siker�lhet az, amin Ishamael elv�rzett.

Enyh�n el�rehajolt, mintha ezzel is nyomat�kot k�v�nt volna adni szavainak. Lanfear nem szokta kimutatni az �rzelmeit. Mire akkor most ez a nagy felbolydul�s?

- Mi�rt csak mi n�gyen? - tudakolta Rahvin. A m�sik k�rd�s�vel m�g v�rnia kell.

- Mi�rt kellene m�g valaki? - k�rdezett vissza Lanfear. - Ha siker�l a V�gs� Visszat�r�s napj�n �tny�jtani a t�rdre k�nyszer�tett �jj�sz�letett S�rk�nyt a S�t�ts�g Nagyur�nak, akkor mi�rt kellene a dics�s�get - �s a jutalmat - m�sokkal is megosztanunk? Ha ez nem felt�tlen�l sz�ks�ges? �s tal�n a fi�t arra is fel lehetne haszn�lni, hogy - mit is mondt�l az el�bb, Sammael? - hogy lenyesegesse sz�munkra az elkorhadt �gakat...

Ez volt az a fajta v�lasz, amit Rahvin szeretett hallani. Nem mintha egy cseppnyit is b�zott volna a n�ben vagy b�rmelyik�kben, de j�l tudta, mi is az a becsv�gy. A Kiv�lasztottak elkeseredetten �sk�l�dtak eg�szen addig a napig, m�g Lews Therin a S�t�ts�g Nagyur�val egy�tt be nem b�rt�n�zte �ket. A kiszabadul�suk pillanat�ban azonnal �jrakezdt�k a r�gi j�t�kot. Azonban m�g meg kellett gy�z�dnie arr�l, hogy Lanfear j�t�ka nem keresztezi az � terveit.

- Folytasd h�t! - sz�l�totta fel.

- El�sz�r is; valaki m�s is megpr�b�lta a maga oldal�ra �ll�tani. Lehet, csak az�rt, hogy azt�n v�gezzen vele. Moghedienre vagy Demandredre gyanakszom. Moghedien mindig is az �rny�kb�l szeretett lecsapni, Demandred pedig iszony�an gy�l�li Lews Therint.

Sammael elmosolyodott, b�r lehet, hogy csak elh�zta a sz�j�t. A saj�t gy�l�lete elhalv�nyult Demandred� mellett, pedig kett�j�k k�z�l neki volt nyom�sabb oka.

- Honnan tudod, hogy nem k�z�l�nk val� az a valaki? - k�rdezte hirtelen Graendal.

Lanfear ugyanolyan sz�les mosollyal v�laszolt, ahogy a m�sik n�, �s az � arckifejez�se is ugyanolyan kev�s melegs�get sug�rzott.

- Mivel ti h�rman el�sz�r is megszervezt�tek a h�torsz�gotokat, kialak�tott�tok a saj�t fellegv�ratokat, mik�zben a t�bbiek azonnal egym�snak estek. M�s okom is van persze. Hiszen mondtam, hogy szemmel tartom Rand al'Thort.

Amit a t�bbiekr�l mondott, az mind igaz volt. Rahvin maga is t�bbre tartotta a diplom�ci�t �s a csendes manipul�ci�t, mint a nyers er� alkalmaz�s�t, b�r att�l sem riadt vissza, ha arra ker�lt a sor. Sammael viszont mindig is seregekkel szeretett h�d�tani. Egy l�p�snyit sem menne Lews Therin ir�ny�ba, m�g ha az csak egy p�sztorfi� is, ha nem lenne teljes m�rt�kben bizonyos a gy�zelemben. Graendal is a h�d�t�sok h�ve volt, b�r az � m�dszereinek semmi k�ze sem volt a had�szathoz. B�r ideje nagy r�sz�ben kedves, kis emberi j�t�kszereivel foglalkozott, m�gis szakadatlanul haladt el�re a maga �tj�n. Teljes ny�lts�ggal, legal�bb is azzal, amit a Kiv�lasztottak ny�lts�gnak tartottak. Mindezek ellen�re nem mer�szkedett t�ls�gosan el�re.

- Tudj�tok j�l, �n k�pes vagyok arra, hogy felt�n�s n�lk�l szemmel tartsam - folytatta Lanfear. - �m nektek t�vol kell tartanotok magatokat t�le, hogy ne kock�ztassuk meg a felfedez�st. Vissza kell �t hoznunk...

Graendal �rdekl�dve el�rehajolt, Sammael pedig b�logatni kezdett, amikor a n� tov�bb besz�lt. Rahvin egyel�re megtartotta mag�nak a v�lem�ny�t. A terv ak�r siker�lhet is. Ha nem, csak egy-k�t dolgot kell m�dos�tania ahhoz, hogy hasznot h�zhasson az esem�nyekb�l. M�g a v�g�n sikeresen alakulnak majd a dolgok.