A haj� hazafel� sz�guldott.

A sz�l fordult egy negyedet, �s a kapit�ny ki�lt�sa sz�llt. A matr�zok felk�sztak az �rbocra, hogy a friss szell� �s a biztons�gban partot �rni akar� ideges kapit�ny k�vetel�seinek megfeleljenek. Viharedzett vitorl�sparancsnok volt: k�zel harminc �ve szolg�lt a kir�lyi flott�n�l, �s tizenh�t �ve ir�ny�totta saj�t haj�j�t. B�r a Kir�lysas a kir�lyi flotta legjobb haj�ja volt, a kapit�ny egy kicsit er�sebb szelet, egy kicsit nagyobb sebess�get szeretett volna, mert nem nyughatott, am�g utasait biztons�gban partra nem tette.

Az els� fed�lzeten �llt a kapit�ny aggodalm�nak oka - h�rom magas f�rfi k�p�ben. Ketten - az egyik sz�ke, a m�sik fekete - a korl�tn�l �llva tr�f�lkoztak �s nagyokat nevettek. Az �tlagn�l j�val magasabbak voltak, �s egy katona vagy vad�sz biztos l�pteivel mozogtak. Lyam, a Szigetkir�lys�g uralkod�ja �s b�tyja, Martin, sokf�le t�m�r�l besz�lgettek: vad�szatokr�l �s lakom�kr�l, utaz�sokr�l �s politik�r�l, h�bor�r�l �s visz�lyokr�l, de n�ha sz�ba ker�lt apjuk, Borric herceg is.

A harmadik f�rfi, aki nem volt olyan magas �s sz�lesv�ll�, mint a m�sik kett�, a t�bbiekt�l nem messze, a korl�tnak t�maszkodva �llt, �s elmer�lt gondolataiban. Arutha, a legifjabb fiv�r is a m�lton merengett, de nem apj�t l�tta maga el�tt, akit a h�bor�ban - a R�s h�bor�j�ban - gyilkoltak meg a tsuranik. Ehelyett ink�bb a fodroz�d� hull�mokat n�zte, �s ahogy a haj� a smaragdz�ld vizet szelte, k�t csillog� z�ld szemet l�tott t�kr�z�dni benne.

A kapit�ny egy pillant�st vetett a magasba, azt�n sz�lt, hogy kurt�ts�k meg a vitorl�kat. K�s�bb megint a h�rom f�rfit figyelte az el�fed�lzeten, �s ism�t csendesen im�dkozott Kilianhoz, a haj�sok istenn�j�hez, hogy b�rcsak l�thatn� m�r Rillanon magas tornyait. Mert az a h�rom f�rfi a Kir�lys�g h�rom leghatalmasabb �s legfontosabb embere volt, �s a parancsnok gondolni sem akart a k�oszra, amely az orsz�got s�jtan�, ha valamilyen balszerencse l�togatn� meg a haj�t.

Arutha halv�nyan hallotta a kapit�ny ki�lt�sait, a tisztek �s a leg�nys�g v�laszait. Kimer�tett�k az elm�lt �v esem�nyei, �gy nemigen figyelt arra, mi t�rt�nik k�r�l�tte. Gondolatait csak egy dolog k�r� tudta �sszpontos�tani: visszat�rt Rillanonba - �s Anit�hoz.

Arutha elmosolyodott mag�ban. �lete els� tizennyolc esztendeje nem t�nt eml�t�sre m�lt�nak. Akkor j�tt a tsurani inv�zi�, �s a vil�g �r�kre megv�ltozott. A Kir�lys�g legjobb hadvez�rei k�z�tt tartj�k sz�mon, Martinban v�ratlanul felfedezte a b�tyj�t, ezer sz�rny�s�get �s csod�t l�tott. De Arutha sz�m�ra mind k�z�l a legcsod�latosabb dolog Anita volt.

Lyam koron�z�sa ut�n v�ltak el egym�st�l. Az�ta - k�zel egy �ve - az orsz�got j�rt�k testv�reivel, k�rbehordozt�k a kir�lyi lobog�t, �s bemutatt�k a keleti uraknak, illetve a szomsz�dos uralkod�knak.

Lyam hangja rezzentette fel Aruth�t az �br�ndoz�sb�l:

- Mit l�tsz a hull�mok fodrai k�z�tt, testv�rk�m?

Amint Arutha feln�zett, Martin elmosolyodott, �s a hajdani crydee-i f�vad�sz, akit valaha egyszer�en csak �j�sz Martinnak h�vtak, �ccse fel� intett:

- Egy�vi ad�ba lefogadom, hogy k�t z�ld szemet �s egy cs�fond�ros mosolyt l�t a habok k�z�tt.

- Nem fogadok, Martin - felelte Lyam. - Mi�ta elhagytuk Rillanont, mind�ssze h�romszor kaptam �zenetet Anit�t�l valami gond vagy m�s �llam�gy miatt. Mindig az�rt �rt, hogy Rillanonban maradhasson, b�r az �desanyja m�r egy h�nappal a t�voz�som ut�n visszat�rt a birtok�ra. Arutha durv�n sz�m�tva heti k�t levelet kapott az eg�sz �t folyam�n. Ez nem lehet v�letlen.

- �n is ideges lenn�k, ha egy ilyen t�zes l�ny v�rn� a visszat�rtemet - helyeselt Martin.

Arutha k�l�n�s egy�nis�g volt: ingerl�keny lett, ha a m�ly �rz�sek felt�r�s�r�l esett sz�, �s k�tszeresen �rz�kenyen �rintette minden Anit�val kapcsolatos dolog. Hihetetlen�l szerette a karcs�, fiatal n�t, megr�szeg�tette, ahogy a l�ny mozgott, ahogy besz�lt, ahogyan r�n�zett. �s b�r val�sz�n�leg eg�sz Midkemi�n csak ez a k�t f�rfi l�tezett, akik el�g k�zel �lltak hozz�, hogy megossza vel�k az �rz�seit, m�r k�ly�kk�nt sem viselte j�l, ha �gy v�lte, tr�fa c�lpontja.

Ahogy Arutha arckifejez�se els�t�tedett, Lyam megsz�lalt:

- F�lre a duzzog�ssal kis viharfelh�csk�m. �n nemcsak a kir�lyod vagyok, hanem egyben a b�ty�d is, ez�rt f�lt�v�n csaphatlak, ha a sz�ks�g �gy k�v�nja.

Az �desanyjukt�l kapott becen�v haszn�lata �s a val�sz�n�tlen k�p, ahogy a kir�ly f�lt�v�n csapja Krondor nagyherceg�t, halv�ny mosolyt var�zsolt Arutha arc�ra.

- F�lek, hogy f�lre�rtettem �t - felelte pillanatnyi hallgat�s ut�n. - A levelei ugyan melegek, valahogy m�gis hivatalosak, sokszor t�vols�gtart�ak. �s olyan sok fiatal udvaronc van a palot�dban.

- Abban a pillanatban, amikor elmenek�lt�nk Krondorb�l, megpecs�tel�d�tt a sorsod, Arutha - mondta Martin. - Az �v� vagy, ami�ta el�sz�r fogadtad a k�sz�n�s�t. Olyan ez, mint amikor a vad�szt vonzza a szarvas. M�g miel�tt Crydee-ba �rt�nk volna - amikor bujk�ltunk -, � m�r akkor egy bizonyosfajta tekintettel n�zett r�d. Nem, ne legyenek k�ts�geid, v�r t�ged.

- Ezenk�v�l - tette hozz� Lyam - elmondtad neki, hogyan �rzel.

- H�t... nem t�l sokat mondtam. De kifejeztem el�tte szerelmes vonz�d�somat.

Lyam �s Martin �sszen�ztek.

- Arutha - sz�lt Lyam -, nagyj�b�l olyan szenved�lyesen fejezed ki magadat, mint egy �rnok, aki az �v v�gi ad�elsz�mol�sokat k�sz�ti.

Mindh�rman nevettek. A t�bbh�napos utaz�s sor�n volt alkalmuk, hogy �jra�rtelmezhess�k a kapcsolatukat. Kisfi� korukban Martin egyszerre volt bar�tja �s tan�t�ja fiv�reinek, amikor vad�szatra �s fafarag�sra oktatta �ket. De akkor is csak k�zembernek sz�m�tott, hab�r mint f�vad�szmester Borric herceg h�zan�p�nek magas rang� tagja volt. Amikor kider�lt, hogy � apjuk t�rv�nytelen fia, id�sebb f�ltestv�r�k, mindh�rmuknak meg kellett szokniuk az �j helyzetet. Az�ta elszenvedt�k a haszonles�k hamis pajt�skod�s�t, �res bar�ti �g�reteket �s �lh�s�get azokt�l, akik nyeres�gre v�gytak. Ugyanakkor valami nagyszer� dolgot is felfedeztek: k�t olyan bar�tra leltek, akikben megb�zhattak, akikkel k�z�s titkaik lehettek, akik meg�rtett�k, mit jelent hirtelen magas rangra emelkedni, �s akik osztoztak az �jonnan kapott felel�ss�g terheiben.

Arutha mag�ban nevetve megr�zta a fej�t:

- Azt hiszem, �n is az els� alkalom �ta tudom, m�gis k�ts�geim vannak. Hisz olyan fiatal m�g.

- �s any�nk milyen fiatal volt, amikor megesk�dtek �desap�nkkal? - k�rdezte Lyam.

- Te mindenre tudsz v�laszolni? - n�zett Arutha szkeptikusan a b�tyj�ra.

- H�t persze - veregette meg Martin Lyam v�ll�t. Azt�n halkan hozz�tette: - Ez�rt � a kir�ly.

Mikor Lyam szem�ld�k�t tr�f�san felvonva Martinhoz fordult, �gy folytatta:

- Sz�val, ha meg�rkez�nk, k�rd meg a kez�t, kedves �cs�m. Azt�n fel�ll�tjuk a j� �reg Tully aty�t a kandall�ja el�l, mind felkereked�nk, Krondorba megy�nk, �s vid�m lakodalmat �l�nk. Ut�na v�gre befejezhetem ezt az eg�sz sz�rny� utaz�st, �s hazamehetek Crydee-ba.

- F�ld a l�that�ron! - ki�ltotta valaki az �rbockos�rb�l.

- Merre? - k�rdezett vissza a kapit�ny.

- Pont el�tt�nk!

A messzes�gbe meredve Martin gyakorlott cserk�szszeme vette �szre el�sz�r a t�voli partokat. Cs�ndesen testv�rei v�ll�ra tette a kez�t. Kis id� m�lva m�r mindh�rman l�thatt�k az az�rk�k �gen a magas tornyok k�rvonalait.

- Rillanon - sz�lalt meg halkan Arutha.

* * *

K�nny� l�ptek zaja �s a siets�g miatt felh�zott d�szes szoknya suhog�sa t�rsult egy karcs� alak l�tv�ny�hoz, aki c�ltudatosan mas�rozott a hossz� folyos�n. A h�lgy b�jos arcvon�sait - melyeket joggal neveztek az udvar legszebbik�nek - most kev�sb� csinoss� torz�totta az indulat. A folyos�n posztol� �r�k mereven �lltak, de szem�kkel az�rt k�vett�k a n� �tj�t. Sejtett�k a h�lgy k�zismert indulatoss�g�nak val�sz�n� c�lpontj�t, �s magukban mosolyogtak. A dalnok sz� szerint durva �breszt�re sz�m�thatott.

Carline, a kir�ly h�ga, nem t�lzottan h�lgyh�z ill� m�don elsz�guldott egy felriasztott szolga mellett, aki egyszerre pr�b�lt meg f�lreugrani �s meghajolni el�tte. A l�tv�nyos mutatv�ny hat�s�ra a fi� a f�ld�n k�t�tt ki, mik�zben Carline elt�nt a palota vend�gsz�rny�ban.

Egy ajt�hoz �rve a n� meg�llt. Megigaz�totta kibontott s�t�t haj�t, felemelte a kez�t, hogy kopogjon, azt�n habozni kezdett. K�k szeme �sszesz�k�lt. Bosszantotta a gondolat, hogy v�rnia kellene, am�g az ajt� kiny�lik, ez�rt egyszer�en figyelmeztet�s n�lk�l benyitott.

A f�lhom�lyos szob�ban m�g nem h�zt�k f�lre a s�t�t�t�f�gg�ny�ket. A hatalmas �gyban a takar�k alatt kidomborodott egy test, amely felny�g�tt, amikor Carline becsapta az ajt�t maga m�g�tt. A l�ny k�rbetekintett, hova l�pjen a ruh�kkal bor�tott padl�n, odament az ablakhoz, f�lrer�ntotta a f�gg�ny�ket, �s beeresztette a d�li ver�f�nyt. A dudor m�g egyszer felny�g�tt, �s egy arc lesett ki az �gynem� k�z�l v�reres szemekkel.

- Carline - hangzott a sz�raz kr�kog�s -, meg akarsz �lni?

Az �gy mellett �ll� n� felcsattant:

- Ha nem mulatoztad volna �t az eg�sz �jszak�t, �s ott lett�l volna a reggelin�l, amikor v�rtunk, m�r hallhattad volna, hogy a b�ty�im haj�ja l�t�t�vols�gon bel�l van. K�t �ra m�lva a kik�t�ben lesznek.

Laurie, a tyr-sogi trubad�r, utaz�, kor�bban a R�sh�bor� h�se, k�s�bb pedig udvari kobzos �s a hercegn� �lland� partnere, f�radt szem�t d�rg�lve fel�lt.

- Nem mulatoztam. Dolth gr�fja ragaszkodott hozz�, hogy a reperto�rom �sszes dal�t meghallgathassa. Majdnem pirkadatig �nekeltem - hunyorgott, azt�n felmosolygott Carline-ra. Gondozott sz�ke szak�ll�t vakargatva folytatta: - Annak a fick�nak kimer�thetetlen az �ll�k�pess�ge, �s a zenei �zl�se is kiv�l�.

Carline le�lt az �gy sz�l�re, el�rehajolt, �s kurt�n megcs�kolta a f�rfit. F�rg�n kiszabad�totta mag�t az �lelni k�sz�l� karok k�z�l. Kez�t Laurie mellkas�ra t�ve eltolta mag�t�l a f�rfit.

- Ide figyelj, te szerelmes csalog�ny! - mondta. - Lyam, Martin �s Arutha hamarosan itt lesz, �s amint Lyam fogadja az udvart �s elint�z minden formas�got, besz�lni fogok vele a h�zass�gunkr�l.

Laurie �gy n�zett k�r�l, mintha egy sz�gletet keresne, amelyben elb�jhat. Az elm�lt �v folyam�n kapcsolatuk m�lly� �s szenved�lyess� v�lt, de a f�rfi szinte reflexszer�en ker�lte a h�zass�g t�m�j�t.

- Carline, most... - kezdte.

- "Carline, most", de bizony! - szak�totta f�lbe a l�ny, ujj�val megb�kve a f�rfi mellkas�t. - Te poj�ca, keleti hercegek �s a Kir�lys�g nemesifjainak fele hever a l�bam el�tt, �s ki tudja h�nyan k�ny�r�gtek m�r egyszer�en csak az�rt, hogy udvarolhassanak nekem. �s �n mindig elutas�tottam �ket. �s mi�rt? Hogy holmi ostoba muzsikus j�tszadozhasson az �rz�seimmel? Nos, elsz�molnival�nk van egym�ssal.

Laurie elvigyorodott, �s h�trasim�totta k�cos sz�ke haj�t. F�l�lt, �s m�g miel�tt a l�ny megmozdulhatott volna, szenved�lyesen megcs�kolta. Amikor elh�z�dott, megsz�lalt:

- Carline, egyetlen szerelmem, k�rlek. Ezt m�r megbesz�lt�k.

A l�ny cs�k miatt f�lig lehunyt szeme hirtelen elkerekedett.

- �, sz�val m�r megbesz�lt�k? - k�rdezte d�h�sen. - �sszeh�zasodunk, �s k�sz.

Azt�n fel�llt, hogy elker�lje a f�rfi ism�telt �lel�s�t.

- Udvari botr�ny lenne: a nagyhercegn� �s kobzos szeret�je. �s m�g csak nem is eredeti t�rt�net. K�znevets�g t�rgy�v� v�lok. Az �rd�gbe is Laurie, majdnem huszonhat �ves vagyok. Az �n koromban a legt�bb n� m�r nyolc-kilenc �ve h�zas. Azt akarod, hogy v�nl�nyk�nt haljak meg?

- Dehogy, szerelmem - felelte, mag�ban mulatva a dolgon. Carline azon t�l, hogy gy�ny�r� n� volt, �s senkinek sem jutott volna esz�be �t v�nl�nynak nevezni, 10 �vvel fiatalabb volt a f�rfin�l, aki emiatt �retlennek is tekintette �t - �s ebben a meggy�z�d�s�ben �lland�an meg is er�s�tett�k a l�ny gyerekes �rzelemkit�r�sei. Laurie teljesen fel�lt, �s k�ts�gbeesetten sz�tt�rta a karj�t, mik�zben k�zd�tt felt�r� vid�ms�g�val.

- Vagyok, aki vagyok, kedvesem, se t�bb, se kevesebb. T�bb id�t t�lt�ttem itt, mint eddig b�rhol, szabad ember koromban. B�r el kell ismernem, ez sokkal kellemesebb fogs�g, mint a legut�bbi volt.

A f�rfi itt azokr�l az �vekr�l besz�lt, amikor Tsuranif�ld�n, Kelewanon volt rabszolga.

- De sose tudhatod, mikor t�mad kedvem ism�t k�borolni.

A f�rfi l�tta, hogy am�g besz�l, a l�ny egyre d�h�sebb lesz, �s k�nytelen volt bevallani mag�nak, hogy gyakran bizony �ppen � hozza ki bel�le a legrosszabbat. Gyorsan taktik�t v�ltoztatott.

- Ezenk�v�l nem is tudom, j� lenn�k-e... b�rhogyan is h�vj�k a kir�ly h�g�nak a f�rj�t.

- Nos, jobb lesz, ha hozz�szoksz a gondolathoz. Most pedig kelj fel, �s �lt�zz!

Laurie megragadta a nadr�got, amelyet a l�ny odadobott az �gyra, �s gyorsan beleb�jt. Amikor befejezte az �lt�zk�d�st, oda�llt a n� el�, �s karjait a dereka k�r� fonta.

- Az�ta a nap �ta, amikor el�sz�r tal�lkoztunk, im�dlak, Carline. Soha senkit nem szerettem, �s nem is fogok annyira szeretni, mint t�ged, de...

- Tudom. H�napok �ta m�st sem hallok. Mindig is k�borolt�l - cs�fol�dott. - Mindig is szabad volt�l. Nem tudod, hogyan viseln�d, ha egy helyhez lenn�l k�tve - b�r �gy vettem �szre, siker�lt valahogy kib�rnod, hogy itt kellett laknod a kir�lyi palot�ban.

- De ez mind igaz - emelte a f�rfi az �gre tekintet�t.

- H�t persze, szerelmem; ezek a kifog�sok biztosan megteszik a maguk�t, amikor valami szeg�ny kocsm�ros l�ny�nak intesz b�cs�t, de most nem seg�tenek rajtad. Majd megl�tjuk, mit sz�l hozz� Lyam. �gy eml�kszem, van valami r�gi t�rv�ny vagy ilyesmi a lev�lt�rban, amelyik a k�zembereknek a nemess�gbe kevered�s�vel foglalkozik.

- Van - kacagott Laurie. - Az ap�m k�vetelhet egy aranytall�rt, egy p�r �szv�rt �s egy kis birtokot az�rt, mert te haszn�lsz engem.

Carline is kuncogni kezdett, v�g�l sehogy sem siker�lt elfojtania, kit�rt bel�le a kacag�s.

- Te csib�sz!

Szorosan �t�lelte a f�rfit, a v�ll�ra hajtotta a fej�t, �s fels�hajtott:

- Sosem tudok sok�ig d�h�s lenni r�d.

Laurie gyeng�den dajk�lta karjai k�z�tt a l�nyt:

- Mindig okot is adok r�, hogy d�h�s l�gy - felelte halkan.

- �gy igaz.

- Persze az�rt nem olyan gyakran.

- Na ide figyelj! - mondta a n�. - A b�ty�im, am�g mi itt besz�lget�nk, k�zelednek a kik�t�h�z, te pedig itt �llsz, �s alkudozol. Persze ezt megteheted velem, de lehet, hogy a kir�ly s�t�tebben fogja l�tni a dolgokat.

- Sz�val f�lnem kell - agg�dott Laurie.

Carline hirtelen ell�gyult. Arckifejez�se bizonytalans�got t�kr�z�tt.

- Lyam b�rmit megtesz, amire k�rem. Kiskorom �ta nem tudott nekem nemet mondani, ha igaz�n akartam valamit. De ez nem Crydee. Tudja, hogy itt m�s a helyzet, �s hogy �n sem vagyok m�r gyerek.

- Vettem �szre.

- Gazfick�! N�zd, Laurie. Nem vagy egyszer� paraszt vagy foltoz�varga. T�bb nyelven besz�lsz, mint b�rmelyik "m�velt" nemes, akit ismerek. Tudsz �rni �s olvasni. Mindenfel� j�rt�l, m�g Tsuranif�ld�n is. Okos vagy �s tehets�ges. Sokkal ink�bb alkalmas vagy a korm�nyz�sra, mint sokan azok k�z�l, akik belesz�letnek. Azonk�v�l, ha lehet egy b�ty�m, aki vad�sz volt, miel�tt herceg lett volna, mi�rt ne lehetne a f�rjem dalnok?

- Kifog�stalan a logik�d. Egyszer�en nem tal�lok megfelel� v�laszt. Mindenn�l jobban szeretlek, de a t�bbi...

- Az a bajod, hogy k�pes lenn�l az ir�ny�t�sra, de egyszer�en nem akarod a felel�ss�get. Lusta vagy.

- Ez�rt dobott ki az ap�m tizenh�rom �vesen - kacagott fel a dalnok. - Azt mondta, sose lesz bel�lem tisztess�ges parasztember.

A l�ny gy�ng�den eltolta mag�t�l a f�rfit, hangja komolly� v�lt:

- A dolgok v�ltoznak, Laurie. J�l megfontoltam a dolgot. M�r kor�bban is el�fordult, hogy azt gondoltam, szerelmes vagyok - k�tszer is -, de te vagy az egyetlen, aki el tudja feledtetni velem, hogy ki vagyok, �gy, hogy nem is sz�gyellem a dolgot. Amikor veled vagyok, semmi sem sz�m�t, �s ez �gy is van j�l. Ilyenkor nem t�r�d�m azzal, hogy van-e �rtelme annak, ahogyan �rzek. De most t�r�dn�m kell vele. �gyhogy jobb, ha d�ntesz, m�gpedig min�l hamarabb. Az �kszereimet teszem r�, hogy a testv�reim m�g egy napja sem lesznek a palot�ban, amikor Arutha �s Anita majd bejelentik az eljegyz�s�ket. Ez pedig azt jelenti, hogy valamennyien Krondorba megy�nk az esk�v�j�kre. Ha �sszeh�zasodtak, visszaj�v�k ide Lyammel. Neked kell eld�ntened, hogy visszaj�ssz-e vel�nk, Laurie.

A l�ny le sem vette a tekintet�t szerelm�r�l.

- Csod�latos id�szakot t�lt�ttem veled. Olyan �rz�seket ismertem meg, amelyeket el sem tudtam k�pzelni, amikor kisl�nyk�nt Pugr�l, azt�n Rolandr�l �lmodoztam. De most m�r v�lasztanod kell. Te vagy az els� szeret�m, �s �r�kre te leszel a legkedvesebb szerelmem, de amikor visszat�rek ide, akkor vagy a f�rjem leszel, vagy csak egy eml�k.

Miel�tt m�g a f�rfi v�laszolhatott volna, odament az ajt�hoz.

- De mindenk�ppen szeretlek, gazfick�. Az id� r�vid. - Egy pillanatnyi sz�net ut�n folytatta - Most pedig gyer�nk, seg�ts nekem fogadni a kir�lyt!

A f�rfi el�rel�pett, �s kinyitotta Carline el�tt az ajt�t. Odasiettek, a kocsikhoz, melyek arra v�rtak, hogy a dokkokhoz vihess�k a fogad�bizotts�got. Laurie, a tyr-sogi trubad�r, utaz�, kor�bban a R�sh�bor� h�se egyre ink�bb ig�nyelte az oldal�n l�pked� h�lgy t�rsas�g�t, �s nem tudta, hogyan �rezn� mag�t, ha az �r�kre elutas�tan�.

* * *

Rillanon, a Szigetkir�lys�g f�v�rosa v�rt, hogy �dv�z�lhesse a hazat�r� kir�lyt. Az �p�leteket �nnepi lobog�kkal �s melegh�zi vir�gokkal d�sz�tett�k fel. Mutat�s z�szl�k r�pk�dtek a sz�lben, �s felt�n� sz�n� szalagokat er�s�tettek a h�zak k�z� azokon az utc�kon, ahol a kir�ly elhalad majd. Rillanon, a Kir�lys�g �kk�ve lank�s hegyoldalban fek�dt. Kecses tornyok, l�gies �rk�dok �s pomp�s �v� hidak jellemezt�k ezt a csod�latos helyet. A legut�bbi kir�ly, Rodric belefogott a v�ros rendbehozatal�ba: csinos m�rv�ny �s kvarck� burkolatot tettek a palotak�rny�ki h�zakra, amit�l a d�lut�ni naps�t�s szikr�z� mesevil�gg� v�ltoztatta a v�rost.

A Kir�lysas meg�rkezett az uralkod� kik�t�j�be, ahol a fogad�bizotts�g v�rakozott. A t�volban, azokban a h�zakban �s domboldali utc�kban, ahonnan j�l lehetett l�tni a dokkot, polg�rok t�megei �ljenezt�k meg visszat�r� ifj� kir�lyukat. Sok �vig nehezedett Rodric kir�ly �r�lts�g�nek s�t�t felh�je Rillanonra, s b�r Lyam a v�rosiak t�bbs�g�nek idegen volt, m�gis rajongtak �rte, hiszen fiatal volt �s j�k�p�, mindenki tudott a R�sh�bor�ban tan�s�tott b�tors�g�r�l - �s megismert�k nagylelk�s�g�t is, amikor cs�kkentette az ad�kat.

A r�vkalauz a szak�rt� k�nnyeds�g�vel vezette a kir�ly haj�j�t a kijel�lt helyre. Gyorsan kik�t�ttek, �s partra tett�k a haj�pall�t. Arutha figyelte, ahogy Lyam els�k�nt kisz�llt. Amint azt a hagyom�nyok megk�vetelt�k, t�rdre ereszkedett, �s megcs�kolta haz�ja f�ldj�t. Arutha tekintete Anit�t keresve p�szt�zta a t�meget, de a Lyamot �dv�z�lni akar� nemesek tolong�s�ban nyom�t sem l�tta a l�nynak. A k�ts�g jeges t�rd�f�se j�rta �t a sz�v�t.

Martin gyeng�den megb�kte gondolataiba mer�lt �ccs�t, akinek a protokoll szerint m�sodikk�nt kellett partrasz�llnia. Arutha lesietett a pall�n, Martin egy l�p�ssel m�g�tte haladt. Figyelm�ket h�guk l�tv�nya vonzotta mag�ra, aki otthagyta a mellette �ll� dalnokot, el�reszaladt, �s vadul meg�lelte Lyamot. B�r a fogad�bizotts�g t�bbi tagja nem b�nt olyan szabadon a formas�gokkal, mint Carline, a kir�ly kedv�t keres� udvaroncokb�l �s test�r�kb�l spont�n �dvrivalg�s t�rt ki. Azut�n Carline karjai Arutha nyaka k�r� fon�dtak: �t is meg�lelte �s megcs�kolta.

- Jaj, �gy hi�nyoltam m�r a savany� k�pedet - �dv�z�lte boldogan.

Arutha morcosan n�zett, mint mindig, amikor felriasztott�k a gondolataib�l.

- Milyen savany� k�pet? - k�rdezte.

Carline b�tyja szem�be n�zve �rtatlan mosollyal felelte:

- Pont �gy n�zel ki, mint aki lenyelt valamit, �s csak azt�n j�tt r�, hogy az a valami m�g mozog.

Martin hangosan f�lkacagott, de most rajta volt az �lel�s sora. A f�rfi egy pillanatra megdermedt, mert egyel�re m�g k�nyelmetlenebb�l �rezte mag�t egy h�ggal, mint k�t �ccsel, de azt�n elengedte mag�t, �s viszonozta a szor�t�st.

- M�r nagyon unatkoztam n�lk�letek - mondta a l�ny.

Martin, mivel kicsivel arr�bb megl�tta Laurie-t, megr�zta a fej�t:

- Nekem nem �gy t�nik.

- Nincs olyan t�rv�ny, amely kimondan�, hogy csak a f�rfiak sz�rakozhatnak - felelte Carline pajkosan. - Mindazon�ltal � a legaranyosabb ember a testv�reimen k�v�l, akivel valaha is tal�lkoztam.

Martin csak mosolygott, Arutha pedig tov�bb kereste Anit�t.

Caldric, Rillanon udvarnagya, a kir�ly els� tan�csad�ja, �s Lyam nagyatyj�nak testv�re sz�lesen elmosolyodott, amikor kezet r�zott a kir�llyal. Lyamnek csaknem kiab�lnia kellett a k�zelben �ll�k �ljenz�se miatt.

- B�csik�m, hogy �ll a kir�lys�gunk?

- Most, hogy visszat�rt�l, j�l, kir�lyom.

L�tva Arutha egyre b�natosabb arc�t, Carline megsz�lalt:

- Ne l�gasd az orrod, Arutha. A keleti kertben van, �s r�d v�r.

Arutha megpuszilta a h�g�t, azt�n sietve t�volodott t�le �s a nevet� Martint�l. Amint elrobogott Lyam mellett, odaki�ltott neki:

- Ha fels�ged megengedi...

Lyam az els� meglepet�s ut�n elmosolyodott, csak Caldric �s a t�bbi udvaronc csod�lkozott Krondor nagyherceg�nek viselked�s�n.

- Anita - s�gta oda a kir�ly az udvarnagynak.

Caldric r�ncos arc�n ragyog� mosoly ter�lt el, ahogy meg�rt�en kuncogott.

- Akkor �n hamarosan ism�t elutazik, ez�ttal Krondorba, az �ccse esk�v�j�re, nemde?

- Itt hamarabb megtarthatn�nk, de a hagyom�ny azt dikt�lja, hogy a nagyherceg a saj�t v�ros�ban esk�dj�n, �s nek�nk meg kell hajolnunk a szok�sok el�tt. De addig m�g eltelik n�h�ny h�t. Ezek a dolgok id�ig�nyesek, �s addig is van egy orsz�gunk, amelyet korm�nyoznunk kell. B�r �gy t�nik, �n meglehet�sen j�l helyettes�tett a t�voll�t�nkben.

- Tal�n igen, fels�g, de most, hogy megint van kir�ly Rillanonban, a sok f�gg�ben maradt �gy az �n d�nt�s�re v�r. Azok a k�relmek �s egy�b iratok, amelyeket �nh�z tov�bb�tottam az utaz�sa idej�n, csak a tizedr�sz�t teszik ki azoknak, amelyeket most fog l�tni.

Lyam tettetett k�ts�gbees�ssel felny�g�tt:

- �gy hissz�k, sz�lnunk kellene a kapit�nynak, hogy mindj�rt �jra tengerre sz�llunk.

Caldric elmosolyodott.

- J�jj�n, fels�g! A f�v�ros l�tni k�v�nja a kir�ly�t.

* * *

A keleti kert egyvalakit�l eltekintve �res volt. A l�ny a gondozott �gy�sok k�z�tt merengett. A vir�gok t�bbs�ge m�g nem bontotta ki a szirmait, de a b�trabbak m�r kezdt�k fel�lteni a ragyog� tavaszi sz�nt, �s a ker�t�sk�nt szolg�l� s�v�ny egy r�sze is �r�kz�ld volt. Az�rt a kert m�g ink�bb a t�l csupaszs�g�t id�zte, mint a n�h�ny h�ten bel�l megmutatkoz� tavasz frissess�g�t.

Anita az alant elter�l� Rillanont n�zte. A palota egy domb tetej�n tr�nolt. Valaha hatalmas er�d ter�lt el ott, amely ma is az �p�let sz�ve. H�t karcs�, magas h�d �velte �t a foly�t, amely k�gy�z� �gaival k�r�lvette a palot�t. H�v�s esti sz�l f�jt, ez�rt Anita �sszevonta v�ll�n a sz�p selyemkend�t.

Ajk�ra mosolyt var�zsolt az eml�kez�s. Z�ld szeme kiss� elhom�lyosult, amikor halott apj�ra gondolt, �s mindarra, ami az elm�lt �vben �s az�ta t�rt�nt: arra, hogyan �rkezett Guy du Bas-Tyra Krondorba, hogyan k�s�relte meg �t �rdekh�zass�gba k�nyszer�teni, �s hogyan j�tt Arutha inkognit�ban a v�rosba. Mindketten a Cs�fol�d�k - Krondor tolvajkl�nja - v�delm�ben bujk�ltak t�bb, mint egy h�napig, m�g v�gre siker�lt Crydee-ba sz�kni�k. A R�sh�bor� v�g�n Rillanonba utazott Lyam koron�z�s�ra. Ezekben a h�napokban � is teljes sz�v�b�l beleszeretett a kir�ly �ccs�be. �s Arutha most visszat�rt Rillanonba.

A macskak�veken felhangz� cip�kopog�s hallat�n a l�ny megfordult. Egy szolg�t vagy �rt v�rt, aki az�rt j�tt, hogy sz�ljon, a kir�ly meg�rkezett a kik�t�be. Ehelyett egy f�radtnak l�tsz�, �rt�kes, de gy�r�tt utaz�ruh�t visel� f�rfi keresztezte az �sv�nyt. Barna haj�t �sszek�colta a sz�l, barna szem�t s�t�t karik�k keretezt�k. Majdnem sov�ny arca f�lig- meddig morcos kifejez�st �lt�tt, mint mindig, amikor valami komoly dologra gondolt, �s ezt Anita olyan aranyosnak tal�lta. Amint k�zeledett, a l�ny megcsod�lta ruganyos, szinte macskaszer�en gyors �s gazdas�gos j�r�s�t. Ahogy oda�rt hozz�, a f�rfi k�s�rletk�ppen sz�gyenl�sen elmosolyodott. Anita pedig - m�g miel�tt �sszeszedhette volna az �vek sor�n az udvarban tanult tart�s�t - azon vette �szre mag�t, hogy k�nnyek tolakodnak a szem�be. Hirtelen a f�rfi karjaiba omlott, �s szorosan hozz�simult. Csak annyit mondott:

- Arutha!

Egy ideig csak �lltak, �s sz�tlanul �t�lelt�k egym�st. Azt�n a f�rfi lassan felemelte a l�ny �ll�t, �s megcs�kolta. Szavak n�lk�l besz�lt rajong�s�r�l �s v�gyakoz�s�r�l, Anita pedig ugyan�gy v�laszolt. Arutha tengerz�ld szemekbe n�zett, �s l�tta a halv�ny szepl�kkel aranyosan p�tty�z�tt orrot, amely kedvesen hatott t�k�letlens�g�vel az egy�bk�nt hib�tlan b�r�n.

- Visszaj�ttem - mondta f�radt mosollyal, azt�n elnevette mag�t saj�t nyilv�nval� megjegyz�s�n. A l�ny vele kacagott. Arutha boldognak �rezte mag�t, hogy a karj�ban tarthatja a karcs� fiatal n�t, �s �rezheti a l�gy illatot, amely s�t�tv�r�s haj�b�l �rad. (V�r�s haja mostans�g az udvarn�l is n�pszer� �ltal�nos divatot teremtett.) A f�rfi �lvezte, hogy megint Anit�val lehet.

A l�ny h�tral�pett, de tov�bbra sem engedte el Arutha kez�t.

- Olyan sok�ig tartott - suttogta. - Eredetileg csak egy h�napnak indult... azt�n m�g egy �s m�g egy. T�bb, mint f�l �ve ment�l el. Nem b�rtam r�sz�nni magamat, hogy kimenjek a kik�t�be. Tudtam, hogy els�rom magamat, amikor megl�tlak.

Az arca maszatos volt a k�nnyekt�l. Azt�n elmosolyodott, �s let�r�lte �ket.

Arutha megszor�totta a kez�t.

- Lyam folyton �jabb �s �jabb nemeseket tal�lt, akiket m�g fel kellett keresnie. Az �llam�gyek... - mondta bossz�san fintorogva.

Mi�ta Anit�val tal�lkozott, az�ta k�ptelen volt megfogalmazni az �rz�seit. Az els� pillanatt�l fogva er�sen vonz�dott hozz�, �s miut�n elmenek�ltek Krondorb�l, folyton �nmag�val tusakodott. Hisz �ppen csak feln�ttnek tekintette a l�nyt, alig t�bbnek, mint gyereknek. Viszont megnyugtat� hat�ssal volt r�, �gy ismerte a hangulatv�ltoz�sait, mint senki m�s, meg�rezte, hogyan enyh�thet gondjain, hogyan csillap�thatja d�h�t, �s hogyan terelheti el �t az �nmarcangol�s s�t�tj�b�l. Azonk�v�l kezdte megszeretni a l�ny szel�d c�ltudatoss�g�t.

Annak idej�n Arutha eg�szen a Lyammel val� elutaz�suk el�est�j�ig nem sz�lt. Akkor is itt a kertben s�t�lgattak, �s k�s� �jszak�ig besz�lgettek. Hab�r semmi komolyr�l nem esett sz�, a f�rfinak az az �rz�se t�madt, hogy valamif�le megegyez�s sz�v�d�tt k�z�tt�k. Ezek ut�n a l�ny leveleinek k�nnyed, n�ha szinte hivatalos st�lusa megijesztette �t: f�lt, hogy f�lre�rtette azon az �jszak�n. Most azonban Anit�ra pillantva m�r tudta, hogy nem t�vedett.

- Mi�ta elment�nk, folyton csak r�d gondoltam - sz�lalt meg minden el�zetes bevezet�s n�lk�l.

- �s �n r�d - felelte a l�ny ism�telten k�nnybe l�badt szemmel.

- Szeretlek, Anita. B�rcsak mindig mellettem lehetn�l! Feles�g�l j�ssz hozz�m?

- Igen - mondta a l�ny, �s megszor�totta a f�rfi kez�t, azt�n ism�t �t�lelte �t.

Arutha szinte megsz�d�lt az �r�mt�l.

- Te vagy a boldogs�gom, a sz�vemben �gsz - suttogta szorosan �t�lelve menyasszony�t.

Kis ideig csak �lltak ott: a magas, ny�l�nk herceg �s a karcs� hercegn�. A n� feje a f�rfi mell�n pihent. Halkan besz�lgettek, mik�zben megsz�nt k�r�l�tt�k az id� - semmi sem t�nt sz�mukra fontosnak a m�sik jelenl�t�n k�v�l. Nem sokkal k�s�bb egy tapintatos torokk�sz�r�l�s z�kkentette ki �ket az �lmodoz�sb�l. Megfordultak, �s egy palota�rt l�ttak a kertkapun�l.

- �fels�ge elindult, fens�gek - mondta. - N�h�ny percen bel�l meg�rkezik a tr�nterembe.

- Azonnal ott lesz�nk - felelte Arutha, azt�n karj�t ny�jtotta a l�nynak. Els�t�ltak az �r mellett, aki tisztelettud�an k�vette �ket. Ha a p�r h�tran�zett volna, l�thatta volna, hogy a sokat tapasztalt hadfi kem�nyen k�zd, hogy komolys�got er�ltessen az arc�ra.

* * *

Arutha m�g egyszer utolj�ra megszor�totta Anita kez�t, azt�n amikor Lyam bel�pett a tr�nterembe, elhelyezkedett az ajt� mellett. Amint a kir�ly az emelv�nyhez indult, amelyen a tr�nja �llt, az udvaroncok m�lyen meghajoltak el�tte. Az udvari cerem�niamester koppantott vasalt v�g� szertart�si botj�val a padl�n. Egy herold elki�ltotta mag�t:

- Figyelmezzetek r�m! Hadd �radjanak szabadon a szavak! Az istenek kegyelm�b�l t�rv�nyes uralkod�nk, Lyam, els� e n�ven, visszat�rt hozz�nk, �s ism�t elfoglalja tr�nj�t. �ljen a kir�ly!

- �ljen a kir�ly! - felelt�k a hatalmas csarnokban �sszesereglett emberek.

Lyam homlok�n egyszer�, hivatal�t jelk�pez� aranyp�ntot, v�ll�n bord� pal�stot viselt.

- �r�l�nk, hogy itthon vagyunk - mondta, miut�n le�lt.

A cerem�niamester ism�t koppantott. A herold Arutha nev�t ki�ltotta. Arutha bel�pett az ajt�n, m�g�tte Carline �s Anita, v�g�l pedig Martin �rkezett - ahogy a protokoll megk�v�nta. Sorban mindegyik�ket bejelentett�k. Amikor m�r mindannyian a hely�k�n - Lyam oldal�n - �lltak, a kir�ly intett Aruth�nak. A nagyherceg k�zelebb l�pett, �s lehajolt hozz�.

- Megk�rdezted? - suttogta a kir�ly.

Arutha egy f�lmosollyal reag�lt.

- Mit k�rdeztem meg?

- Hogy hozz�d megy-e feles�g�l, te gazfick� - mosolyodott el Lyam. - H�t persze hogy megk�rdezted, �s az �rzelg�s vigyorodb�l �t�lve igent is mondott. Most menj a helyedre, egy pillanat alatt elint�zem a fogad�st.

Arutha visszament Anita mell�, Lyam pedig intett a t�loldalon �ll� Caldric hercegnek.

- F�radtak vagyunk, lordkancell�rom. �r�ln�nk, ha r�vidre fogn�d a napi �gyeket.

- K�t �gyben k�rn�m fels�ged figyelm�t a mai napon. A t�bbi v�rhat.

Lyam jelezte Caldricnak, hogy folytassa.

- Teh�t el�sz�r is: a Hat�rb�r�s�gokb�l �s Yabon korm�nyz�j�t�l, Vandros hercegt�l, a Nyugati Birodalom ter�let�n fell�p� szokatlan m�rt�k� man�tev�kenys�gr�l kaptunk jelent�st.

Arutha figyelme a h�r hallat�n elszakadt Anit�t�l. A Nyugati Birodalom az � ir�ny�t�sa al� tartozott. Lyam r�pillantott, azt�n Martinra: �gy jelezte, hogy figyelni�k kell.

- �s mi a helyzet Crydee-val? - sz�lalt meg Martin.

- Nincs h�r a T�voli Partokr�l, nagym�lt�s�g� uram - felelte Caldric. - Jelenleg csak a keleti Magosv�r �s a nyugaton fekv� Mennyboltt� k�z�tti ter�letekr�l vannak �rtes�l�seink. Gyakran l�tnak mostan�ban �szakra tart� man�hord�kat, �s persze porty�kr�l is tudunk, ahol falvakon haladtak �t.

- �szakra? - n�zett Martin Aruth�ra.

- Megengedi fels�ged? - k�rdezte Arutha.

Lyam b�lintott.

- Martin, gondolod, hogy a man�k csatlakozni akarnak a S�t�t �sv�ny Testv�ris�g�hez?

Martin elgondolkodott.

- Ezt a lehet�s�get sem hagyhatjuk sz�m�t�son k�v�l. A man�k sok�ig szolg�lt�k a mordeleket. B�r val�sz�n�bbnek tartom, hogy a S�t�t Testv�rek viszont d�lnek indultak, hogy hazat�rjenek a Sz�rke Tornyok hegyei k�z�.

A t�nd�k s�t�t rokonait ugyanis a R�sh�bor� idej�n a Sz�rke Tornyokb�l �szakra k�nyszer�tett�k a betolakod�k.

- Kancell�r �r, �rkeztek jelent�sek a S�t�t Testv�ris�gr�l? - k�rdezte Martin.

- Semmi k�l�n�s, hercegem - r�zta meg a fej�t Caldric. - Csak a szok�sos megfigyel�sek a Vil�g Fogsora ment�n. �szak�re, Vasszurdok �s Magosv�r urai csak a szok�sos jelent�seket k�ldt�k, �s semmi olyat, ami a Testv�ris�gre vonatkozna.

- Arutha, r�d �s Martinra b�zzuk a jelent�sek �ttekint�s�t, �s annak meghat�roz�s�t, hogy milyen int�zked�sekre lesz sz�ks�g Nyugaton - mondta Lyam, azt�n Caldricra n�zett. - Van m�g valami, kancell�r uram?

- Egy �zenet a Nagy Kesh Birodalom cs�sz�rn�j�t�l, fels�g.

- Teh�t, mit �zen Kesh a Szigeteknek?

- A cs�sz�rn� t�rgyal�sok c�lj�b�l a Szigetekre rendelte nagyk�vet�t - bizonyos Abdur Rachman Memo Hazara-Khant -, hogy v�get vessen minden Kesh �s a Szigetek k�z�tt fenn�ll� esetleges n�zetelt�r�snek.

- Ez a h�r �r�mmel t�lt el minket, uram - jegyezte meg Lyam. - Az �lmok V�lgy�nek helyzete r�g�ta megakad�lyozza Kir�lys�gunkat �s a Nagy Kesh Birodalmat abban, hogy igazs�gosan kezelj�k az egym�s orsz�g�val kapcsolatos �gyeket. K�tszeresen is el�ny�snek bizonyulna nemzeteink sz�m�ra, ha egyszer s mindenkorra megnyugtat�an rendezhetn�nk ezt a dolgot. - Lyam fel�llt. - �s �zenj�k �excellenci�j�nak, hogy felt�tlen�l l�togasson meg benn�nket Krondorban, ahol lakodalmat �l�nk.

- H�lgyeim �s uraim, k�l�n�s �r�m sz�munkra, hogy bejelenthetj�k Arutha �cs�nk hamarosan bek�vetkez� h�zass�gk�t�s�t Anita nagyhercegn�vel.

Ezzel a kir�ly Aruth�hoz �s Anit�hoz fordult, k�zen fogta �s a bejelent�st megtapsol� gy�lekezet el� vezette a p�rt. A b�tyjai mellett �ll� Carline s�t�t pillant�st vetett Laurie-ra, azt�n odament Anit�hoz, �s arcon cs�kolta.

- A mai munka v�get �rt - jegyezte meg Lyam a csarnokot bet�lt� �ljenz�s zsivaj�ban.