Krynn vil�ga �si m�ltra tekint vissza. Felsz�ne
v�ltozatos, �s egyre v�ltozik, ahogy �regszik,
eg�szen az id�k v�gezet�ig. Krynn eleinte egys�ges
ter�let volt. Legel�sz�r �gi h�bor� form�lta
�t a vil�g felsz�n�t, majd a m�sodik,
harmadik �s negyedik h�bor�. Mindezek ut�n
kialakult Ansalon f�ldje, ugyan�gy ahogy
Krynn d�li f�lteke. Ansalonnak sok megjelen�si
form�ja let�nt a t�rt�nelem folyam�n, de a
hossz� �let� fajok m�g eml�keznek k�t alakj�ra:
az �sszeoml�s el�tti �s �sszeoml�s ut�ni
Ansalonra.

A vil�g, ami volt

Az �sszeoml�s el�tt Ansalon egyetlen nagy
ter�letb�l �llt, a keleti Karthayt�l a nyugati
Ergothig 1500 m�rf�ld sz�les volt. Az utaz�k
egyik h�res mond�sa �gy tartotta, hogy ahhoz,
hogy vil�got l�sson valaki, nincs sz�ks�ge
m�sra, csak egy p�r j� cip�re �s egy p�r j�
szemre. A papok azt mondt�k Ansalon egys�ges
kontinens�r�l, hogy az „az Istenek egys�ges
alkot�s�nak k�b�l �s f�ldb�l val� megnyilv�nul�sa”.
A kalandorok, akiket az Istenek kedveltek,
�gy tartott�k, hogy Ansalon egy „nagy
balek”, aki csak arra v�r, hogy kizsebelj�k.
B�rhonnan n�zz�k is, Ansalon egy egys�gesnagy ter�let volt az �sszeoml�s el�tt.

Csak Sancrist szigete volt k�l�n�ll�. A legenda
szerint akkor v�lt k�l�n Ansalont�l, amikor
a gn�mok el�sz�r robbantott�k fel a puskaport.
Mindezek ellen�re a Sancristi Szoros nem tekinthet�
nagy akad�lynak egy h�d�t� sereg
sz�m�ra, mivel egy j� �sz� k�nnyed�n �t�szik
a kontinensr�l a szigetre.

Hab�r az Istenek egys�gesnek �s b�k�snek
k�pzelt�k el a vil�g n�peit a teremt�s�kkor, ezt
azonban a haland�knak �gy l�tszik elfelejtett�k
megeml�teni. Ansalon fajai egym�st�l meglehet�sen
k�l�nb�z� civiliz�ci�kat alap�tottak,
melyek csak annyira voltak hajland�ak egym�ssal
egy�ttm�k�dni, mint �ltal�ban k�t
testv�r. Ezekben az id�kben tizenegy nagy
nemzet volt a vil�gon: Sancrist, Ergoth, Hylo,
Qualinesti, Thorbardin, Thoradin, Kharolis,
Solamnia, Silvanesti, Balifor �s Istar.

Sancrist: A sziget Ergoth nyugati partjain�l
volt megtal�lhat�, s �ll�t�lag az ide v�ndorl�
gn�mok alap�tott�k az els� bonyolult kiterjed�s�
v�rost, ami �si otthonuk lett. �E. 3050-ben
a Sz�rkek�vet k�vetve �rkeztek Sancristra �s
elhat�rozt�k, hogy itt maradnak. A sziget �szaki
r�sz�n egy szunnyad� vulk�n �llt, melyet a
gn�mok t�k�letes helynek tal�ltak egy hatalmas,
er�d�tett v�ros sz�m�ra. �veken kereszt�l
tart� �s�s, �s k�fejt�s ut�n egy �ri�si v�roskomplexum
j�tt l�tre, mely v�g�l az otthonuk
lett. Azok a gn�mok akik a kinti vil�gban k�boroltak,
mindig s�v�rogtak a meleg, �s p�r�s
csarnokaik ut�n. Az itt tal�lhat� hegy gn�m

elnevez�s�t meglehet�sen bonyolult volt kiejteni,
heveny�szett ford�t�sban pedig �gy hangzott:
„Hatalmas Nagy Halom, Amely Sz�mos Egym�s
F�l�tti Sziklar�tegb�l �ll, Melyek K�z�l Mi Felismert�k
az Obszidi�nt, Gr�nitot, Kvarcot �s
Sok M�s K�zetf�l�t Mostan�ban Kezd�nk Megismerni,
�s Van Egy Bels� F�t�si Rendszere,
Amit Tanulm�nyozunk, hogy Egyszer Majd Mi Is
Alkalmazzuk �s Ami Olyan Forr�ra Meleg�ti a
Szikl�t, hogy Megolvad, s�t Elp�rolog, �s Ez
N�ha Kit�r a Felsz�nre �s Lefolyik a Hatalmas
Nagy Magas Halom Oldal�n…”. Ez�rt sz�letett
egy r�videbb elnevez�se – R�ser�nts Hegy -,
melyet egy solamniai parancsnok adott neki,
amikor elk�vette azt a szarvashib�t, hogy megk�rdezte
a gn�mokt�l, hogy h�vj�k a hegy�ket.

�E. 2500-ban a gn�m civiliz�ci� Ergoth Birodalm�nak
az al�rendeltje lett. Ez a politikai
st�tusz azonban keveset jelentett a nyughatatlan
gn�mok sz�m�ra: a Sancristi Szoros, valamint
a gn�mok h�rhedt (valami csoda folyt�n)
hal�los tal�lm�nyai is t�vol tartott�k a szigett�l
a birodalom egy�bk�nt messzire ny�l� kez�t.
�E. 1750-ben a birodalom buk�sa ut�n negyven
�vvel a gn�mok r�j�ttek, hogy az ergothiak
val�sz�n�leg nem fognak visszaj�nni, �gy h�t
kinyilv�n�tott�k teljes f�ggetlens�g�ket.

Ergoth: �E. 2600 k�rny�k�n Ackal Ergot egy
hadj�ratban egyes�tette a barb�r t�rzseket
nyugat Ansalonon. Az ezt k�vet�en megsz�let�
civiliz�ci� �r�k�lte a nev�t, valamint a h�bor�
�s a t�rv�nyek ir�nti elk�telezetts�g�t. A birodalom
m�rete, a f�v�rosb�l, Daltigoth-b�l kiindul�
v�res hadj�ratok sor�n fokozatosan n�vekedet.
J� n�h�ny h�bor� �s uralkod� ut�n
Ergoth Birodalma a nyugati Turbidus �ce�nt�l
a keleti Silvanesti erd�s�gekig terjedt ki. �E.
2200-ra Ergoth lett a legkiterjedtebb civiliz�ci�,
mely Ansalonon valaha is l�tezett.

De Ergoth m�g mindig barb�r �lam volt. A
birodalom keveset t�r�d�tt a sz�ps�ggel, a
m�v�szettel �s az igazs�ggal, melyek az elfek
kult�r�j�nak az alappill�reit alkott�k. B�r ez a
katonai szellem hatalmat jelentett Daltigoth
sz�m�ra, azonban mindez a hat�rvid�keken
zsarnoks�g form�j�ban nyilv�nult meg. �E.
1801-ben az Ergothi Birodalom legtehets�gesebb
katonai vezet�je, Vinas Solamnus, mik�zben
a keleti hat�rvid�keken l�zong�k lever�s�re
kapott parancsot a cs�sz�rt�l, megpr�b�lta
kider�teni a l�zad�sok ok�t. R�j�tt, hogy az ok
igen egyszer�: a Birodalom elnyom�s�t �s igazs�gtalans�g�t
megel�gelt�k az ezeken a ter�leteken
�l�k. Elhat�rozta, hogy felszabad�tja a
keleti tartom�nyokat a Birodalom zsarnoki
uralma al�l, ez�rt sereg�t a l�zad�k lever�se
helyett, Daltigoth ellen vezette.

Daltigoth ostroma azzal z�rult, hogy a v�ros
l�zong� polg�rainak nyom�s�ra a cs�sz�r b�k�t
k�rt. Az �jonnan alap�tott Solamnia

1


2


megfelezte Ergoth-ot azzal, hogy Palanthast�l
�s Xak Tsaroth-t�l keletre fekv� �sszes ter�let
ett�l kezdve Vinas Solamnus �s �jdons�lt n�pe
fennhat�s�ga al� tartozott. Azonban Ergoth
m�g �gy sem tanulta meg tisztelni a sz�ps�get
�s az igazs�got. A hatalmas Ergothi Birodalom,
mely egykor a vil�g k�zpontja volt lassan hanyatl�snak
indult, mint egy elcs�kev�nyesedett
v�gtag, mely minden szerep�t elvesztette.

Hylo: A surran�k orsz�ga, amit �E. 2600ban
alap�tottak. Val�j�ban a nemzet sz�let�se
egy v�letlennek k�sz�nhet�; mikor egy surran�
kl�n az els� rep�l� er�dben tett kir�ndul�sa
alkalm�val, valami csod�nak k�sz�nhet�en
k�lcs�nvette azt jogos tulajdonosait�l, s mivel
ir�ny�tani nem tudt�k �gy lezuhantak vele az
�rszem Hegys�gben (Sentinel Mountains). A lezuhant
er�d elegend� csod�t tartogatott m�g
ahhoz, hogy a kl�n t�bbs�ge a k�zel�ben telepedjen
le. �E 2500-ban, mikor az er�d�t m�r
visszah�d�totta mag�nak a term�szet, m�g �pp
el�g surran� maradt itt ahhoz, hogy �p�tsenek
maguknak egy saj�t v�rost. A v�rost Hylonak
nevezt�k el, mivel az er�d �rny�k�ban fek�dt,
mely egykor magas volt, mostanra azonban
m�r alacsony (surran� sz�j�t�k). A k�rnyez�
ter�letek is ezt a nevet kapt�k, b�r m�s megfontol�sb�l,
mivel a nyugatra lev� hegyek magasak,
m�g a keletre fekv�k alacsonyak voltak.
�s ahogy az v�rhat� volt, Hylo a surran�knak
f�leg b�lcs�k�nt �s temet�k�nt szolg�lt: a fiatal
surran�k itt �ltek mindaddig m�g a kalandv�gyuk
t�voli vid�kekre nem vitte �ket, �s az
�regek itt pihentek meg miut�n a vil�g „elhordta”
�ket.

�E. 2450-ben Ergoth „megh�d�totta” a surran�kat:
az ember seregek k�rbevett�k Hylot,
�s kijelentett�k, hogy ett�l a pillanatt�l kezdve
ez a ter�let Ergoth Birodalm�nak tartom�nya.
A surran�k erre v�llat vontak, �s mentek tov�bb
a dolguk ut�n. Mikor az Ergothiak bevezettek
egy igen szigor� ad�t: vagyis hogy minden
kereskedelmi �gyletet 20% ad� terhel, a
felh�borodott surran�k tiltakozni kezdtek.
Mivel az elk�vetkezend� �tven �vben az ad�
f�leg lekerek�tett kavicsokb�l �s foszforeszk�l�
moh�kb�l �llt, a Birodalom felhagyott az ad�behajt�ssal
ebben a tartom�nyban. �E. 1791ben,
az Ergothi Birodalom buk�s�val Hylo
„felszabadult”, b�r a surran�k ezt alig vett�k
�szre.

Qualinesti: Az elfek nemzete teljesen k�l�nb�z�tt
a t�l�k �szakra fekv� emberi birodalomt�l.
Ergoth h�bor�val alap�tott�k, Qualinestit
b�k�vel. Ergothot a zsarnoki uralom,
Qualinestit a h�bor�t megel�gelt silvanesti
elfek b�kev�gya emelte fel. Ergothot a hatalom
�ltette, m�g Qualinestit a sz�ps�g.

A Testv�rgyilkos H�bor� felbor�totta a
Silvanesti nyugati r�sz�n �l� elfek harm�ni�j�t.
Megel�gelt�k a trad�ci�kon alapul� kasztrendszert,
ezen t�lmen�en �gy �rezt�k hogy kev�s
k�z�s von�s van benn�k �s a keleti r�szen �l�
fajt�rsaikban. 40 �v el�gedetlenked�s ut�n
kiki�ltott�k a f�ggetlens�g�ket. V�g�l, 27 �vnyi

ellens�gesked�s ut�n, Kith-Kanan megszervezte
a Kardh�vely Tekercs b�keszerz�d�s l�trej�tt�t,
mely garant�lta a nyugati elfek f�ggetlens�g�t,
s �j b�k�t teremtett Silvanesti,
Thorbardin �s Ergoth k�z�tt.

�E. 2050-ben a Nagy Menetel�s megkezd�d�tt.
A nyugati Silvanesti elfek lassan, majdnem
20 �v alatt kereszt�lvonultak Solamnia
mezein, hogy el�rjenek �j erdei otthonukba,
mely Thorbardin �s Ergoth k�z�tt helyezkedett
el. Thorbardin t�rp�i �r�mmel l�tt�k
szomsz�daikk�nt a b�keszeret� elfeket, az agressz�v
Ergoth helyett, b�zva abban, hogy ezzel
v�get vethetnek Ergoth d�li terjeszked�s�nek. A
b�ke jelek�nt a h�rom faj egy�ttes er�vel fel�p�tette
Pax Tharkas er�dj�t Qualinesti �s
Thorbardin hat�r�n. Az elfek is letelepedtek, �s
meg�p�tett�k �j f�v�rosukat, Qualinostot, mely
legal�bb olyan sz�ps�ges, mint maga Silvanost,
�s legal�bb olyan j�l v�dhet�, mint maga Pax
Tharkas.

Thoradin �s Thorbardin: �E. 3051-ben a
t�rp�k elkezdt�k �p�teni els� kir�lys�gukat,
Kal-Thaxot, a „Hideg Koh�” kir�lys�g�t, amely
a f�ld al� �p�lt, hogy a Sz�rkek� �ltal keltett
k�oszt�l �s a vil�g intoleranci�j�t�l meg�vja az
�jdons�lt fajt. Ez a f�ldalatti kir�lys�g, melyet
a k�lvil�g kirekeszt�se v�gett �p�tettek, csak
egyre terhesebb� v�lt az �vek m�l�s�val. Hab�r
a m�szk� barlangok m�g �ltek: a sztalagmitok
�s sztalaktitok m�g gyarapodtak, azonban nem
�llt a t�rp�k rendelkez�s�re kell� min�s�g�, �s
mennyis�g� vas�rc, ami pedig n�lk�l�zhetetlenvolt sz�mukra. �E. 2800-ban Kal-Thax sz�ve
k�v� fagyott, azaz a b�ny�i teljesen kimer�ltek,
�gy a v�rost a pusztul�s �s a hal�l lehelete
kezdte belengeni.

A fiatal t�rp�k k�z�l j� p�ran, akik nem
akart�k, hogy Kal-Thax legyen a s�rboltjuk,
elindultak a Khalkist hegys�gbe, hogy �j otthont
keressenek maguknak, mely b�velkedik
vas�rcben. A b�nya, melyet �E. 2800-ban
kezdtek el kifejteni, lassan v�ross�, majd �j
kir�lys�gg� alakult, melyet Thoradinnak, azaz„�j Rem�nynek” neveztek. �E. 2750-ben a
frissen alap�tott nemzet k�veteket k�ld�tt viszsza
az anyaf�ldre, hogy az �j nemzet h�r�t elvigy�k
Kal-Thax t�rp�inek, de a v�ros teljesen
eln�ptelenedett. Kapuin�l vad�llatok �s sz�rnyetegek
k�boroltak, csarnokai s�t�tek �s �resek
voltak – egyes forr�sok szerint a szolgasorba
hajtott minotauruszok l�zadtak fel, �s v�geztek
az ott maradt t�rp�kkel. Huszon�t �vvel
k�s�bb, amikor egy csapat visszaindult, hogy
�jra megnyissa �si otthonukat, m�r annak
kapuit sem tal�lt�k meg.

Azonban Thoradin sz�v�ben is rosszra fordultak
a dolgok. �E. 2710-ben a t�rp�k v�letlen�l
felfedezt�k az �t m�gikus S�rk�nyk�vet, s a
m�gi�t�l val� f�lelm�kben elt�vol�tott�k ezeket
az erekly�ket Thoradinb�l. Szerencs�tlens�g�kre
a k�vek rossz kezekbe ker�ltek, s emiattt�rt ki a M�sodik S�rk�nyh�bor� �E. 2692ben.
L�tv�n, hogy gondatlans�guk mekkorabajt okozott, a t�rp�k �E. 2640-ben elz�rt�k

3


Thoradint a k�lvil�gt�l. Az ezut�n k�vetkez�
500 �v alatt Thoradin egyre s�t�tebb� �s komorabb�
v�lt.

�E. 2510-ben fiatal dombi t�rp�k egy kl�nja
elhagyta Thoradint, s t�le 400 m�rf�ldre a
Kharolis hegys�gben elkezdtek egy �j birodalmat
ki�sni, melynek a Thorbardin nevet adt�k,
aminek a jelent�se „�j Nagyobb Rem�ny”.
Thorbardin lett a legnagyobb �s legjelent�sebb
t�rpe kir�lys�g a t�rt�nelem folyam�n. 22 m�rf�ld
hossz� �s 14 m�rf�ld sz�les volt. Mag�ba
foglalt h�t nagyobb v�rost, h�rom gazdas�gi
telepet, k�t hatalmi ter�letet �s er�d�t a k�t
kapun�l. El�deivel ellent�tben Thorbardin
l�p�st tudott tartani a k�lvil�ggal. Falai m�g az�sszeoml�s idej�n is kitartottak, m�g sok m�s
fejlett civiliz�ci� romba d�lt akkor, vagy az azt
k�vet� s�t�t �vekben.

Kharolis: Ez a tundrai ter�let csak n�vleg
volt nemzet. Val�j�ban a rozm�remberek �s a
jegesmedv�k sz�mbelileg j�val fel�lm�lt�k az
itt �l� embereket. Ebb�l kifoly�lag, a civiliz�ci�nak
csak egy �kk�ve �llt itt, Tarsis, mely tud�sok,
di�kok, zsoldosok �s keresked�k otthona
volt. Irha- �s hideg v�zi halkereskedelemb�l
tartotta fent mag�t, mik�zben szinte �lland�
harcban �llt a barb�rokkal �s kal�zokkal.
Tarsis er�s v�ros volt, falakkal �s nagy �rtornyokkal.

Solamnia: Ez a hatalmas nemzet alkotta
Ansalon kontinens�nek fel�t. Hab�r minden
adotts�ga megvolt hozz�, m�gsem lett akkora
birodalom, mint Ergoth. Solamnia tartom�nyai
nemcsak katonai er�ben b�velkedtek, hanem
szabads�gtiszteletben is, hiszen mindannyian
j�l eml�keztek m�g Ergoth elnyom�s�ra. Miut�n
Vinas Solamnus �E. 1791-ben megostromolta
Daltigoth v�ros�t, k�z�p Ansalon n�pe
�z�nl�tt z�szlaja al�, �s kiki�ltott�k uralkod�juknak
a megszabad�t�jukat.

Solamnia nem volt katonai diktat�ra, azonban
ez nem jelenti azt, hogy gyenge lett volna.
Az Ergothi megsz�ll�s alatt a cs�sz�r sok er�d�tm�nyt
�p�tetett a v�rosokba �s a falvakba.
Mikor kiki�ltott�k a f�ggetlens�get, az er�d�k
Solamnia kez�re ker�ltek, �gy az emberek j�
c�lokra haszn�lt�k �ket.

Solamnia f� ereje azonban szellemis�g�ben
rejlett. A nemzet eg�sze folyamatosan azon
munk�lkodott, hogy k�vesse Solamnia alap�t�j�t
a becs�let �s az igazs�g �sv�ny�n. Sajnos
azonban voltak olyanok, akik nem voltak k�pesek
megfelelni ezeknek az elveknek, �s let�rtek
a k�vetend� �tr�l. Azonban az vitathatatlan,
hogy m�g a legelvetem�ltebb solamniai is rendelkezett
valamilyen becs�let k�dex-szel, �s ez
az emberi civiliz�ci�t egy �j szintre fejlesztette.

Solamnia f� �kk�ve hatalmas kik�t�v�rosa,
Palanthas volt, amely a Hatalom Kor�ban v�lt
legend�ss�. Hab�r val�j�ban t�rp�k tervezt�k
�s �p�tett�k, a v�ros m�gis az emberis�g egyik
legf�bb �p�tm�nye lett. A kereskedelmi flott�k
�s a vir�gz� piacokon k�v�l m�g otthont adott
Paladine Templom�nak, az �sm�gia Legend�s

Torny�nak, a Nagy K�nyvt�rnak, Palanthas
ura kast�ly�nak �s a Palanthasi egyetemnek is.

De Solamnia igazi f�v�rosa m�gis Vingaard
v�ra volt, egy meger�s�tett er�d, mely a
Vingaard foly� �s az egyik mell�kfoly�j�nak
�sszefoly�s�n�l �p�lt. Ez a volt Ergothi hely�rs�g
f�lelmetes falaival �s remek�l kik�pzett,
f�lelmet nem ismer� katon�ival v�dte, �s m�g
ma is v�di Solamnia sz�v�t.

Silvanesti: Az �si f�ld az elf nemzets�gf�r�l,
Silvanosr�l kapta a nev�t, aki ki�zte a s�rk�nyokat
�s �E. 3350-ben letelepedett itt. A t�rp�kt�l
elt�r�en, kiknek otthona �lettelen k�, ez
elfek a v�rosaikat �l� dolgokb�l �p�tett�k –
�gymint f�kb�l �s eleven gr�nitb�l. Az emberek
is csak v�rosaik alapanyagak�nt tekintettek a
f�kra, nem �gy, mint az elfek, akik ink�bb
�tform�zt�k azokat, szebb �s hasznosabb form�ba.
Silvanesti f�v�rosa, Silvanost az elfek �s
a term�szet k�z�s munk�ja volt. Ez a harm�nia
a term�szettel tette lehet�v�, hogy Silvanost
legyen a leg�sibb lakott v�ros Ansalonon.

Azt�n elj�tt az ideje Silvanesti igazi megm�rettet�s�nek.
�E. 2192-ben sz�rny� h�bor�
t�rt ki az elfek �s emberek k�z�tt. A f�lelfek k�t
t�z k�z� ker�ltek. A mintegy 100 �vnyi h�bor�skod�snak
a Kardh�vely Tekercs vetett v�get,
de az elfek s�lyos sebeket szenvedtek. Egy
r�sz�k �j otthont alap�tott, mely a Qualinesti
nevet kapta. Megrettenve a vesztes�gekt�l, az
elfek egy s�v�nyker�t�st hoztak l�tre Silvanesti
erdeje k�r�l, hogy t�vol tarts�k a k�v�l�ll�kat.
Lassan, az �vek m�l�s�val Silvanesti elfjei
egyre jobban elt�volodtak szomsz�daikt�l.

Balifor: �E. 3051-ben a Sz�rkek� megalkotott
n�h�ny �j fajt, k�zt�k a surran�kat. Az
�jonnan (valami v�letlen folyt�n) szint�n surran�v�
alakult elf, Balif, aki Silvanos r�gi bizalmas
bar�tja, �s Silvanesti m�sodik legnagyobb h�z�nak
fia volt, maga mell� gy�jt�tte azokat,
akik hozz� hasonl�v� alakultak, hab�r azok a
gn�mokb�l alakultak �t. Balif a k�borl�k nemzets�g�nek
nevezte �ket, azaz surran�knak. J�
kapcsolatuknak k�sz�nhet�en, Silvanestit�l
kaptak egy kis ter�letet Silvanesti keleti r�sz�n.
Ez a kis erd� lett az otthonuk, ahol is
�E. 3043-ban letelepedtek. A v�rosukat �s
nemzet�ket Balifornak nevezt�k el, Balif dics�s�g�re,
aki egyes�tette �ket. Kalandv�gyuk
ellen�re, a legt�bb surran�, miut�n bej�rta a
messzi, t�voli vid�keket, id�vel visszat�rt a
sz�l�f�ldj�re �s t�nyleg letelepedett. V�g�l is,
tov�bbi h�rom kisebb v�rosuk n�tte ki mag�t
ezen az erd�s vid�ken, b�r a neveik id�vel elfelejt�dtek.

400 �vvel k�s�bb egy surran� kl�n megl�tta
az els� rep�l� er�d�t. K�v�ncsis�guknak �s
�vatlans�guknak k�sz�nhet�en a rep�l� er�d
az eg�sz kl�nnal egy�tt felsz�llt. A lesz�ll�s
azonban m�r nem volt ilyen egyszer�. V�g�l az
elt�r�tett er�d az �rszem Hegys�gben (Sentinel
Mountains) zuhant le. Ennek k�sz�nhet�, hogy
megsz�letett a surran�k �j nemzete, Hylo.

Istar: Majd egy �vezredig csup�n egy barb�r
ter�let volt az Ergothi Birodalom egy t�voli

4


szeglet�ben. A vil�gt�l elz�rva helyezkedett el,
sivataggal �s pusztas�ggal hat�rolva. �E.
1799-ben, mikor Vinas Solamnus vezet�s�vel
Solamnia fell�zadt, �s a birodalom elbukott, a
helyi barb�rok felismert�k a bek�vetkezett
v�ltoz�sokat. T�rzsi �llamok emelkedtek fel,
felv�ltva a vad�sz� �letm�dot folytat� kl�nokat.
Kialakultak a falvak, melyekb�l k�s�bb v�rosok
lettek. K�t �vsz�zadnyi fejl�d�s ut�n az
elk�l�n�l� t�rzsek �sszefogtak, �s l�trehozt�k
a v�ros�llamok sz�vets�g�t. �E. 1480-ra Istar,
a tengerpart f�v�rosa ellen�rizte kelet Ansalon
kereskedelm�t. A kereskedelem ellen�rz�se
gazdagg� tette a v�rost, ami vonz�v� tette azt a
tud�sok �s a mesteremberek szem�ben. Istar
�ltal �E. 1100 k�rny�k�n megalkotott kereskedelmi
szab�lyzat lassan elterjedt eg�szAnsalonon. �E. 800-ra teljesen kez�ben tartotta
az �ruk mozg�s�t, �s mindenhol az �ltala
magalkotott kereskedelmi szab�lyokat k�vett�k.
Az Istarban vert p�nzeket Ansalon minden
sark�ban elfogadt�k.

Ezzel egy id�ben a papok is meger�s�tett�k a
hatalmukat. A J� Istenek hit�nek hitbuzg�
terjeszt�s�vel kiv�vott megbecs�l�s m�g
Solamnia dics�s�g�t is fel�lm�lta.

Istar birodalma a terjeszked�s�vel �ssze�tk�z�sbe
ker�lt Balifor surran�ival �s Silvanesti
elfjeivel. Id�vel, a diplom�ciai er�fesz�t�seknek
�s t�rgyal�soknak k�sz�nhet�en szerz�d�sek
j�ttek l�tre az istariak �s a szomsz�daik k�z�tt

– majd Ansalon t�bbi nemzete k�z�tt is. �gy�E. 460-t�l �E. 280-ig b�ke uralkodott a vil�gban.
�E. 280-ban Istar felkente els� Papkir�ly�t,
aki politikai �s szellemi uralkod� is volt egy
szem�lyben. A Papkir�ly els� ki�ltv�nya a Vil�g
Tiszt�talans�g�r�l, Istart Ansalon �njel�lt erk�lcsi
k�zpontj�v� tette. A k�vetkez� sz�zadban
a paps�g hatalma folyamatosan n�t, eg�szen
a Leplezetlen Er�ny ki�ltv�ny�ig. Ebben
voltak felsorolva a gonosznak min�s�l� cselekedetek,
�s azok szigor� b�ntet�sei. Ezzel Istar
kegyetlen hadj�ratot ind�tott a „gonosz tev�k”
ellen. �E. 6-ban a paps�g m�g ink�bb fanatikuss�
v�lt, melynek k�vetkezm�nyk�nt kiadt�k
az Agykontrol rendeletet, mivel a gonosz gondolatokat
ugyan olyan s�lyos b�nnek tartott�k,
mint a gonosz tetteket, mondv�n: hogy a
gondolat sz�li a tettet. A harag olyan b�ntet�st
vont maga ut�n, mint a gyilkoss�g, m�g a v�gy
a h�zass�gt�r�ssel egyen�rt�k� f� b�nn� v�lt.
A rendelet betart�s�t a paps�g reneg�t var�zsl�k
bevon�s�val biztos�totta.

Az �vek m�l�s�val a Papkir�ly hatalma diktat�rikus
jelleget �lt�tt, s ereje megr�m�tette,
majd feld�h�tette az Isteneket. Az Istenek, l�tva
a Papkir�ly vesz�lyes �s iszonyatos erej�t, egyl�ngol� hegyet dobtak le a vil�gra. �gy el�rkezett
Ansalon t�rt�nelm�nek „nulladik” �r�ja. Az
Istenek �tform�lt�k a vil�got. Bek�vetkezett az�sszeoml�s.

Az �sszeoml�s el�tti �ghajlat

A kulcs Ansalon �sszeoml�s el�tti �s ut�ni
�ghajlat�nak meg�rt�s�hez, az a felismer�s,
hogy Ansalon Krynn vil�g�nak d�li f�ltek�n
fekszik. �gy min�l d�lebbre megy�nk ann�l
hidegebb, �s min�l �szakabbra ann�l melegebb
lesz a kl�ma.

Az �sszeoml�s el�tt Ansalon sokkal kellemesebb
id�j�r�ssal rendelkezett. Term�szetesen
Kharolis d�li ter�leteit (kb. 700 m�rf�ldre a d�li
sarkt�l) akkor is v�szj�sl� tundr�k, m�g Istar
k�rny�k�t (2000 m�rf�lddel d�lre az egyenl�t�t�l)
forr� es�erd�k bor�tott�k. A k�zb�ls� f�ldek
azonban kellemes �ghajlattal rendelkeztek. Az
egyszer�s�g kedv��rt az �ghajlatok ismertet�s�n�l
az Ergothban haszn�latos h�napneveket
haszn�ljuk. (A h�napnevek „Ansalon Napt�r�n�l”
vannak felsorolva.)

A legelviselhet�bb �ghajlati �vekben sz�lettek
a legnagyobb civiliz�ci�k: Ergoth,
Solamnia, Thoradin, Silvanesti. Itt a ny�r Corij
hav�nak elej�n kezd�d�tt, �s eg�szen
Reorxmont hav�nak v�g�ig tartott. Azonban a
h�m�rs�klet m�g ekkor is csak ritk�n �rte el az
izzaszt� meleget. Egy enyhe �szt k�vet�en a t�l
Phoenix hav�ban k�sz�nt�tt be a vid�kre, �s
csak Mishamont hav�ig kellet v�rni a tavaszra.
A t�li h�m�rs�klet gyakran megk�zel�tette a
fagypontot. Az id�j�r�snak k�sz�nhet�en ezeket
a ter�leteket d�s z�ld n�v�nytakar� bor�totta.
A civiliz�ci� minden szempontb�l �lvezte
a kellemes kl�ma el�nyeit: a mez�gazdas�g, az
�llatteny�szt�s, az �p�t�szet, a kereskedelem, a
had�szat, �s a k�zigazgat�s is vir�gzott.

D�lre ett�l a s�vt�l az �tmeneti �ghajlati �v
h�z�dott. Itt is kialakult egy-k�t nagyobb civiliz�ci�:
Thorbardin, Qualinesti, �s Silvanesti
nyugati r�sze. Azonban azok a nemzetek, akik
ezeket a birodalmakat megalap�tott�k, a m�rs�kelt
�ghajlati �vb�l �rkeztek ezekre a ter�letekre.
Ebben a s�vban a ny�r Corij hav�nak
v�g�n vette kezdet�t, �s csak Reorxmont hav�nak
elej�ig tartott, valamint ritk�n v�lt k�nyelmetlen�l
melegg� a h�m�rs�klet. Egy r�vid
�s viharos �szt k�vet�en a t�l H’rarmont hav�ban
vette kezdet�t, �s Chislmont hav�nak k�zep�ig
tartott. A h�m�rs�klet �ltal�ban eg�szen
a fagypont al� s�llyedt, �s a vid�ket gyakran
bor�totta h�takar�.

Ansalon d�li f�lszigete metsz� hideg �ghajlati
�vben fekszik. A Kharolis menti tundra�vezetben
a ny�r Argon hava k�rny�k�n mind�ssze
�t-hat h�tig tart. Azonban a nap m�g ebben az
id�szakban is alacsonyan �ll az �szaki horizont
f�l�tt, �s a h�m�rs�klet is csak kicsivel melegebb,
mint m�skor. A ny�r meglehet�sen hideg,
kiv�ve a Kharolis keleti partjain�l, ahol a
meleg �ramlatok kicsit enyh�tik ezt a hideget.
R�vid �s viharos tavasz el�zi meg a nyarat, �s
hasonl�an r�vid �sz ut�n bek�sz�nt a vid�kre
a zord t�l. T�len a nap, mint egy nagy v�r�s
labda g�rd�l v�gig a horizonton keletr�l nyugatra.
A leveg� olyan hideg, hogy a k�pet megfagy,
miel�tt le�rne a f�ldre.

5


Csak a legelsz�ntabbak �s a leger�sebbek maradhatnak
�letben, ami az id�j�r�son k�v�l a
nagysz�m� jegesmedv�nek �s rozm�rembernek
is k�sz�nhet�. A n�v�nyzet teljesen elsatnyult -
r�vid f� a jeges l�pokon, csenev�sz bokrok,
sz�v�s zuzm�k a jellemz�k.

A m�rs�kelt �v m�sik oldal�n sivatagos ter�let
fekszik, mely Thoradin �szaki hegyvonulat�t�l
az Istari �b�lig tart. Nyaranta nappal rekken�
h�s�g, �jjel kegyetlen hideg keser�ti meg
az itteniek �let�t. Csak a Hiddumont hav�nak
v�ge fel� bek�sz�nt��sz enyh�ti a tikkaszt�
h�s�get. Azonban az �sz �szrev�tlen�l megy �t
a tavaszba, �s Bran hav�ban kezd�dik �jra a
ny�r. Es�t ritk�n l�t a vid�k: a Khalkist Hegys�g
f�l�tt minden nedvess�g kicsap�dik a leveg�b�l,
miel�tt el�rn� a sz�les Istari medenc�t.
Amikor elkezd esni, akkor viszont mintha d�zs�b�l
�nten�k. P�r �ra leforg�sa alatt a k�k
eget ellepik a felh�k, �s heves vill�ml�s �s �gzeng�s
k�s�ret�ben kit�r a vihar. A r�vid �s vad
zivatart kihaszn�lva a sivatagi csenev�sz n�v�nyek
r�gt�n vir�gba borulnak. Egy h�t m�lva
az eg�sznek m�r nyoma sincs, a perzsel� nap
�jra kisz�r�tja a vir�gokat.

Istar felf�ldj�n, a sivatagt�l �szakra hatalmas
f�ves puszta fekszik – a szavanna. A sivatag
perem�n elk�l�n�lt csom�kban n� a vastag
sz�l� f�, mely m�r j� n�h�ny utaz� �let�t mentette
meg, mivel gy�kereiken v�zt�rol� gum�k
n�nek. �szakabbra a f�szigetek v�gel�thatatlan
f�tengerr� olvadnak �ssze, melyet n�h�ny
mag�nyos majomkeny�rfa �s f�gefa tark�t. M�g
�szakabbra ezek a f�k m�r ligeteket alkotnak,
�s a f� embermagass�g�ra n� k�z�tt�k.

Ennek a hatalmas f�ves ter�letnek l�te
egyetlen dologt�l f�gg: a v�zt�l. A tr�pusi nyu

gati szelek nedves leveg�t f�jnak az �szakiCourrain �ce�n fel�l a s�ks�g f�l�, mely egy
teljes �vszakon �t tart� es�z�ssel g�tolja meg a
sivatag el�ret�r�s�t. A f�vek a csapad�k minden
cseppj�t elrakt�rozz�k a gy�kereikben a
sz�razabb id�szakokra. A n�v�nyeknek az id�szakos
v�zhi�nyon k�v�l m�g a nagy napi h�ingadoz�ssal
is meg kell k�zdeni�k. Ansalon
t�bbi r�sz�t�l elt�r�en a szavann�n csak k�t
�vszak van: sz�raz �vszak Chislmontt�l
Aelmontig, �s es�s �vszak az �v fennmarad�
r�sz�ben. Az �vszakok azonban kev�sb� sz�ls�s�gesek
Istar k�zel�ben; ez tett� lehet�v�, hogy
a kis mez�gazdas�gi telepek a vil�g f�v�ros�v�
fejl�dhessenek.

Ansalon leg�szakibb r�sz�n tr�pusi es�erd�
burj�nzik. A h�m�rs�klet sosem cs�kken 20oC
al�, �s a n�v�nyzet buj�n teny�szik. Az egzotikus
f�k �s p�fr�nyok olyan d�san n�nek a
Karthay k�rny�ki hegyvid�ki erd�s�gekben,
hogy ak�r 100 m�rf�ldet is lehet gyalogolni
an�lk�l, hogy f�ldre vagy szikl�ra l�pn�nk. Az
es�s id�szak, amely a szavann�n h�rom h�napig
tart, itt ak�r h�romsz�z napot is kitehet. A
n�v�nyzet teljesen k�l�n�s �s n�ha hal�los is,
ak�rcsak az �llatvil�g. N�h�ny felfedez� g�rnyedt,
emberszer� l�nyekr�l is besz�mol, melyeknek
a test�t teljes eg�sz�ben narancss�rga
sz�r bor�tja.

Az �sszeoml�s

B�r vil�gszerte �sszeoml�sk�nt ismerik a
„nulladik �ra” esem�nyeit, ezek val�j�ban nem
elpuszt�tott�k Krynnt, hanem megmentett�k
azt. M�g a legb�lcsebbek k�z�l is csak kevesen
ismert�k fel, hogy az istari Papkir�ly hatalma

6


sokkal puszt�t�bb� v�lhatott volna, mint amilyen
a L�ngol� Hegy volt.

A l�ngol� hegy vil�gm�ret� trag�di�t okozott.
A becsap�d�s k�zpontja Istar v�rosa volt, s az
elszabadult er�k nemcsak Istart, hanem a
k�rnyez� ter�letet is elmost�k. A nemzet keleti
r�sze hat kis szigetre szakadt sz�t. Balifor t�pett
f�lszigett� alakult �t. A sz�k Balifor �b�l
sz�les szoross� v�lt egy �j tengerrel, ami el�rte
�szakot is. Nyugaton a Khalkist hegys�g teljesen
�tj�rhatatlan lett. �szakon Thoradin �b�l
f�ldje felszakadozott, ez�rt �rhull�m s�p�rt
v�gig az �j f�ldeken.

Messzebb nyugaton, a f�ldeken mintha egy
ostor v�gott volna kereszt�l. Ergoth f�ldjeit v�z
�nt�tte el, majd tov�bbhaladva f�lbev�gta
Qualinestit, ezzel elz�rva minden utat Sanction
fel�, a Khalkist hegys�gbe. Az a ter�let, mely
megs�llyed�s�vel kett�v�gta Qualinestit,
Ergothot �szaki �s d�li szigett� szak�totta sz�t.
A becsap�d�s ut�hat�sa vulkanikus aktivit�st
okozott, megdupl�zva Sancrist sziget�nek m�ret�t.
Szerencs�re a R�ser�nts Hegy nem pusztult
el. D�len a f�ldeket j�g �lelte k�r�l. V�g�l,
Ansalon f�ldje, ami egykor kerek eg�sz volt,
feldarabol�dott.

A k�vetkez� oldalakon r�szletes le�r�sok �s
illusztr�ci�k vannak Ansalonr�l, az �sszeoml�s
ut�ni �llapot�r�l, �s a D�rdah�bor� ut�nir�l.

A nyelvekn�l tal�lhat� csillag (*) a t�ls�lyban
lev�, az adott ter�leten mindenhol el�fordul�,
v�ltozatos dialektusokban besz�lt nyelveket
jelzi, m�g a plusz (+) jel�li a ritka nyelveket,
melyeket csak bizonyos fajok, csoportok besz�lnek.
Karakter kasztok r�vid�t�sei: Bar =
Barb�r, Brd = B�rd, Drd = Druida, Ezm = Ezermesterek,
Har = Harcos, Kal = Kalandor, K�z = K�zember,
Lov = Lovag, M�g = M�gus, Pap = Pap, Sol =
Solamniai Lovag, Szr = Szerzetes, T�r = T�rzsi Harcosok,
Ten = Tenger�szek, V�n = V�ndor, Var = Var�zsl�,
Vit = Vit�zek,

A vil�g, ami van

Abanasinia �s a F�rk�sz f�ldek
(Abanasinia and Seeker Lands)

F�v�ros: Nincs. Que-Shu �s m�s s�kf�ldi
t�rzseknek van sz�mos falujuk; Vigasz (Solace),
Mened�k (Haven), �s a F�rk�sz F�ldek, egy�tt
alkotnak egy teokr�ci�t.

F� popul�ci�: S�kf�ldi barb�rok, m�s emberek,
dombi t�rp�k, kentaurok, goblinok

Nyelvek: Abanasiniai*, Goblin*, K�z�s, Jelbesz�d,
S�kf�ldi barb�r, Dombi t�rpe+,
Qualinesti+, Kentaur+

Nemzeti jellem: Semleges J�
Hatalmi szervek: F�ggetlen t�rzsek �s v�rosok

Tantalloni Lord Curston (Ember Har13, VF 16, hp 100,
jel. TJ) Jellemz�: Szomor�
Zaradane-i Lord Hristol (Ember Har11, VF 17, hp 94,
jel. SJ) Jellemz�: Gyanakv�
�szak Er�di (North Keep) Lord Mantilla (Ember Pap12,
VF 20, hp 66, jel. TJ) Jellemz�: T�preng�
J� �b�li (Good Bay) Lady Lyrissa (Ember Brd9, VF 15,
hp 53, jel. KJ) Jellemz�: Okos
Hossz� H�ti (Long Ridge) Lord Gwathmey (Barb�r Har10,
VF 15, hp 100, jel. KS) Jellemz�: Heves
Sz�vets�gesek: Qualinesti, Southlund, �j
Tenger (New Sea)

Geogr�fia: Abanasinia mag�ban foglalja
Schallsea Szoros�nak d�li, Qualinesti �szaki
r�sz�t �s a Kharolis hegys�get. Abanasinia
�szak-keleti r�sz�n fekszik egy b�z�s mocs�r,
gyomokkal �s moha lepte f�kkal. Itt tal�lhat�k
Xak Tsaroth romjai, �s m�g egy�b olyan dolgok,
melyeket jobb nem h�borgatni.

Eme �tkozott f�ld d�li r�sz�n ter�l el egy
olyan erd�, melynek nincs neve semmilyen
civiliz�lt nyelvben. A barb�rok egyszer�en csak
„Csapd�nak”, a F�rk�szek „N�vtelennek” nevezik.
Ebben az erd�ben rengeteg ritka �s egzotikus
n�v�ny tal�lhat�, melyek m�gikus italok
alkot�elemei, valamint szellemek igen jelent�s
hord�ja tany�zik itt, megnehez�tv�n a b�tor
herbalist�k �let�t.

7


Az erd�t�l nyugatra tal�lhat� Que-Shu balszerencs�s
faluja, melyet m�g Verminaard
S�rk�ny Nagy�r rombolt le a D�rdah�bor�
el�tt.

M�g nyugatabbra egy teokr�cia van, amelyet
a F�rk�szek F�ldjek�nt emlegetnek. Itt fekszik
a selyemf�kra �p�lt Vigasz, a Krist�ly t� �s a
Kiri Cs�csok k�z�tt. Vigaszban tal�lhat� a
legend�s Utols� Otthon fogad�, ahonnan a
D�rda H�sei elindultak a dics�s�g �tj�n. A
nyugati �t Vigaszb�l elvezet a Komor Erd�
k�r�l egy faluba, melynek neve Mened�k. A
Komor Erd� ad otthont Krynn legszebb teremtm�nyeinek:
dryadok, kentaurok, erdei
szellemek minden fajt�ja, �s �ll�t�lag unikornisok
is megtal�lhat�ak itt. Az erd� k�zep�n
tany�zik a misztikus Erd�mester. Azoknak,
akik kereszt�l akarnak v�gni a Komor Erd�n,
igencsak er�s �s tiszta sz�v�eknek kell lenni�k.
Itt a k�zeli hegyekben van a tornya Gadernak,
a gonosz var�zsl�nak.

�ghajlat: Abanasinia id�j�r�sa igencsak
csapod�r term�szet�. Forr� ny�ri h�napjai
Corij hav�t�l Reorxmont elej�ig tartanak,
majdnem t�k�letes felt�teleket adva a gabona
termeszt�s�hez. Az es� nem szab�lyszer�en
szokott �rkezni, de ha egyszer elkezd esni,
akkor az m�r felh�szakad�sk�nt hull a j�n�p
fej�re, kellemes kis ny�ri viharokkal p�rosulva.
A t�l H’rarmont hav�t�l Chislmont hav�ig tart,
s ezalatt az id� alatt a leveg� a Schallsea Szorosokb�l
�ssze�tk�zik a j�ghideg hegyi fuvallatokkal,
hatalmas h�es�seket produk�lva. Ez�rt
a F�rk�sz F�ldek �rszem H�g�ja (Sentinel Gap)
gyakran el van lepve h�val, elv�gva ezzel Vigaszt
Mened�kt�l.

Politika: A fenyeget� hegyek, erd�k, mocsarak,
amelyek k�r�lveszik Abanasini�t, elv�gj�k
a civiliz�lt ter�letekt�l. Ez a falvak �s nem a
v�rosok f�ldje. Vigasz �s Mened�k, fejlett agr�rjelleg�b�l
ad�d�an, ell�tja Que-Teh �s Que-Kiri
t�rzseket, ez�rt az egyetlen valamireval� politikai
b�zisai a ter�letnek. Jelenleg Abanasinia
barb�rai keresik az utat egy er�s sz�vets�g
megteremt�s�hez. A barb�r kik�t�k k�l�n�s
fenyeget�st jelentenek Qualinesti sz�m�ra.

Kereskedelem: Abanasinia barb�r n�pe f�leg
a gabon�k, pr�mek, lovak, tollak, sz�tt
pokr�cok, �s fazekak elad�s�b�l tartja fent
mag�t. A F�rk�sz F�ldek keveredett n�pess�ge
a szab�sra, valamint a vil�gos s�r, a fegyverek
�s a p�nc�lok k�sz�t�s�re szakosodott, �s (term�szetesen)
a vend�gszeretet ter�n sem utols�k.
A barb�rok gyakran �s sz�vesen utaznak Vigaszba
fegyverek�rt, valamint Qualinestibe
b�r�k�rt.

Balifor

(L�sd „Khur �s Balifor”)

Blode �s Blodeheim

F�v�ros: Bloten

F� popul�ci�: Ogr�k, Z�ld S�rk�nysereg

Nyelvek: Ogre*, Khur, S�rk�nyfatty, �ri�s,
K�z�s+, Zakhar+, Bakali+, Slig+, Kentaur+

Nemzeti jellem: Kaotikus Gonosz

Hatalmi szervek: Katonai diktat�ra

Blode b�li Bloten Dikt�tora (Ogre Bar7, VF 17, hp 71,
jel. KG) Jellemz�: Er�szakos

Geogr�fia: �sszeszor�tva a Khalkist hegys�g
d�li vonulatai miatt, Blode er�dk�nt szolg�l
ogre lak�inak. A v�lgy h�rom oldal�n zord hegyek
�llnak �s egy sz�les sivatag. A negyedik
oldalon tal�lhat� a Thon Thalas foly�, amely
b�rmif�le d�lr�l �rkez� inv�zi�val szemben
megv�di a f�ldet. Er�s v�delme �s term�kenys�ge
ellen�re a v�lgynek csak k�t f� telep�l�se
van, a f�v�ros, Bloten �s Takar romjai.

Bloten a Khalkist hegys�g d�li r�sz�ben h�zza
meg mag�t. Az �si falak, b�r f�lig-meddig
lerombolva, de bizony�tj�k egy valaha hatalmas
nemzet, az ogre civiliz�ci� l�tez�s�t. Takar romjai
ugyan�gy egy r�gm�lt kor dics�s�g�nek
romjai. Mivel igencsak az ogre f�ldek hat�rain
bel�l tal�lhat�, �s a ter�letet a Z�ld S�rk�nysereg
tartja megsz�llva, ez�rt n�h�ny kalandoz�
is el�fordul errefel�.

�ghajlat: Blode nyugati r�sz�n h�z�d� ma-
gas hegyekben lecsap�dik az a csapad�k, melyaz �j Tenger fel�l �rkezik a szelek h�t�n, kisz�r�tva
ezzel a leveg�t. Hab�r nem sivatag, Blode
mezei m�gis kev�sb� term�kenyek, mint a
hegys�gt�l nyugatabbra fekv�k, s Silvanesti
erdei. T�ls�lyban a meleg id�j�r�s �rv�nyes�l,
de a D�li Courrain �ce�n igencsak b�s�ges
es�r�l, vagy t�len a h�r�l gondoskodik Blode �s
Silvanesti felett. A m�rs�kelt ny�r Corij hav�t�l
Reorxmont hav�ig, s a t�l H’rarmont hav�t�l
Chislmont hav�ig tart. M�rs�kelt �ghajlata
ellen�re Blode n�v�nyvil�ga boz�tosabb �s
csenev�szebb, mint m�s ogre telep�l�sek�.

8


Politika: Az ogre f�n�k fenntart egy �vatos
sz�vets�get Kern ogr�ival �szakon. A D�rdah�bor�
eredm�nyek�nt Blode a Z�ld S�rk�nysereg
�ltal lett megsz�llva, mik�zben Kern a V�r�s
S�rk�nysereg fennhat�s�ga al� ker�lt. A
k�t sereg k�z�tti ellent�tek arra vezettek, hogy
az ogre Nagy F�n�knek fel kellett adnia a sz�vets�get
Kernnel. Elker�lve a visz�lyt. Blode
igen er�s kapcsolatokat l�tes�tett Khur nom�djaival,
�s Sanction kal�zaival, egzotikus �s
m�sodk�zb�l sz�rmaz� t�rgyakat v�s�rolva
t�l�k, melyeket az ogr�k nem tudtak el��ll�tani.

Kereskedelem: Blode ogr�i igencsak csek�ly
kereskedelmet folytatnak. Csak azokkal �zletelnek,
akiket nem tudnak egyszer�en le�tni -
Sanction kal�zai, �s Khur nom�djai. Az �zlet
�gy kezd�dik, hogy az ogre �s a kal�z (vagy
nom�d) helyet foglalnak egy asztaln�l, egym�ssal
szemben, mik�zben mindkett�j�k el�tt
diszkr�ten egy t�r fekszik az asztalon. Az elad�
�ruja szorosan az elad� mellett, m�g a k�n�lt
p�nz�sszeg a v�s�rl�n�l tal�lhat�. A v�s�rl�
elkezdi az elad� fel� tologatni az �rm�ket
(egyenk�nt), eg�szen addig, am�g az illet� elegend�nek
nem gondolja az �sszeget. Ha mindk�t
f�l el�gedett a v�gs� �sszeggel, akkor az
�zlet megk�ttetett, s a p�nz �s az �ru gazd�t
cser�l. Az esetleges n�zetelt�r�sek �s �rk�l�nbs�gek
rendez�s�re kit�n� eszk�z�k a t�r�k �s
egy�b fegyverek. Az ogr�kn�l a sert�sh�s, az
agyagpala, az agyag, a sz�n, �s a gy�k a tipikus
�ruk.

Egy�bir�nt ez a kiss� brut�lis kereskedelmi
folyamat m�g mindig hum�nusabb, mint egy�b
m�s n�pekn�l. Az ogr�k egy�bk�nt rutinszer�en
szoktak lecsapni k�l�nb�z� karav�nokra
Khalkist d�li r�sz�n vagy elkalandoznak �szakra,
Zhakar fel�. Eme karav�nok vezet�i igen
nagy �rdekl�d�st tan�s�tanak olyan b�tor
(eszement) kalandoz�k ir�nt, akik megv�den�k
�rt�keiket. Sok keresked� 10 ac�lp�nzt fizet
minden egyes lev�gott ogre fej�rt.

V�rtenger Szigetek (Blood Sea Isles)

F�v�ros: Sea Reach (Saifhum); Lacynos
(Mithas); Kalpethis (Kothas)

F� popul�ci�: Tengeri barb�rok (Saifhum),
minotauruszok, kal�zok, kyriek (Mithas �s
Kothas)

Nyelvek: Saifhum – K�z�s*, Saifhum, Kalini,
Nordmaari, Silvanesti, Minotaurusz+,
Solamniai+, Surran�+, Ergot+, Lemish+,
Dargoi+; Mithas �s Kothas – Minotaurusz*,
Kyrie

Nemzeti jellem: Semleges (Saifhum), T�rv�nyes
Gonosz (Mithas �s Kothas)

Hatalmi szervek: K�zt�rsas�g (Saifhum), Feudalizmus
(Kothas), Cs�sz�rs�g (Mithas)
Nagy Tenger�sz Thimbalin Hankel Saifhumb�l (Barb�r

Ten12, VF 14, hp 87, jel. S) Jellemz�: Vid�m
Mithasi Chot Es-Kalin Cs�sz�r (Minotaurusz Har13,

VF 16, hp 80, jel. SG) Jellemz�: Kegyetlen

Kothasi Lord Mandracore, a Martal�c (F�l-ogre Har8,
VF 16, hp 68, jel. SG) Jellemz�: Gonosz

Istari Lady Macquesta Kar Thon (F�l-elf Har6/Kal2,
VF 16, hp 51, jel. S) Jellemz�: Cseles
Geogr�fia: Mikor a L�ngol� Hegy r�zuhant

Istar v�ros�ra, az eg�sz birodalom les�llyedt a

tenger szintje al�. Egyed�l csak a legmagasabb

hegyek l�tsz�dtak ki a v�zb�l, szigetekk� v�lva.

A V�rtenger szigetek a minotauruszok �s k�

l�nf�le sz�rnyek lakhelye.
Saifhum egy kop�r ter�let, szikl�s hegys�gei
csak kev�s �l�l�nyt �s szolid veget�ci�t
tudnak eltartani. Sea Reach, a haj�sok
v�rosa a legkiv�l�bb hely
Saifhumban.
Karthay a legnagyobb �s leg�szakibb a
szigetek k�z�l. Term�ketlen, meleg s�ks�gok,
�s magas hegyek fedik es�erd�kkel,
melyek �thatolhatatlans�guk ellen�re
cs�b�t�ak lehetnek a kalandoz�k sz�m�ra.
A legfontosabb �p�tm�ny a szigeten
Winston vil�g�t�tornya, amely a nyugodt
k�zleked�st biztos�tja a vizeken.
Mithas d�lre fekszik Karthayt�l. Egy t�zes
kis sziget, ahol a veget�ci� n�gy vulk�n
�rny�k�ban b�jik meg. A szigetet
minotauruszok Lacynos v�ros�b�l ir�ny�tj�k.
Kothason is �lnek minotauruszok, akik
kal�zokkal egy�tt uralj�k a f�ldet. Csakhogy
Kothas sziget�n nincsen vulk�n,
mely elpuszt�tan� a n�v�nyzetet, s ez
meg is l�tszik az �l�vil�g�n, nem �gy,
mint �szaki szomsz�dj�n�l. A n�pess�g
f�leg Kalpethis v�ros�ban �l, valamint a
partokon.
�ghajlat: Ezen szigetek mindegyike m�lyen

bent fekszik a tr�pusi �vezetben, �gy sz�motte

9


v� t�l nincs. A ny�r t�z h�napig tart, magas
h�m�rs�klet, fullaszt� p�ra �s �lland� es� jellemzi.
Ezek a felt�telek kedveznek a n�v�nyzet
fejl�d�s�nek, a szeg�nyes szikl�s terep ellen�re
is. Karthayban az es�erd� rettent� s�r�v� v�lt,
�s j� n�h�ny eddig ritka �s ismeretlen fafajta is
megjelent.

Politika: A minotauruszok �s kal�zok szigetei
er�s k�tel�ket akarnak kialak�tani a Dairly
f�lszigettel, ahol a Fekete S�rk�nysereg az �r.
Ha a diplom�ciai l�p�sek sikeresek lesznek, a
minotauruszok mark�ba ker�l a keleti �tj�r�
k�r�l Istar V�rtengere �s minden d�li tenger.
Agressz�v tenger�szet�k miatt a minotauruszok
kellemetlen t�nyez�k Nordmaart�l Baliforig.

Saifhum tengeri barb�rjai akt�van ellen�llnak
ennek a terjeszked�snek. Saifhumt�l �szakra
�s keletre hal�sznak, �s kereskedelmi �tjaik a
V�rtenger hatalmas bels� �rv�nye k�r�l vannak.
Ahogy a minotauruszok egyre egys�gesebbek
lesznek, �gy a tenger�szek egyre t�bbsz�r
szabot�lj�k a messzi vizekre tart� haj�ikat.
Mesters�ges z�tonyokat �s lehorgonyzott
csapd�kat telep�tenek. Tov�bb� egyesek tudni
v�lik, hogy egy Saifhumi haj� eljutott
Sancristba, �s vissza is t�rt a rakom�ny�val,
gn�m tengeri akn�kkal. Arr�l viszont nem tud
senki semmit, hogy telep�tett�k-e m�r ezeket a
szerkezeteket.

Kereskedelem: Saifhum f� tev�kenys�ge a
hal�szat, a tengeri moszat „gy�jt�s”, a s� lep�rl�s
�s a sz�ll�t�s (haj�n). Sea Reach tenger�szei
egzotikus tr�pusi halakat, tengeri moszatokat,
�s s�t sz�ll�tanak eg�szen a messzi Palanthasig
�s Balifor Kik�t�j�ig (Port Balifor). Amint �ruikat
kirakodj�k ezekben a t�voli kik�t�kben, szinte
azonnal �j �ruval t�ltik fel a haj�k rakter�t a
vissza�tra.

Mithas �s Kothas minotauruszai a haj�k,
bronz eszk�z�k �s fegyverek gy�rt�s�ra szako

sodtak, valamint tengeri ment�ssel �s
tenger�szked�ssel foglalkoznak. A haj�deszk�khoz
sz�ks�ges fat�rzseket Elian sziget�nek
z�ldell� erdeib�l szerzik be. Roncsosdban
(Flotsam) jutnak hozz� az �ltal�nos kereskedelmi
�rukhoz, de nagy mennyis�gben semmit
sem vesznek. Legf�bb �lelmiszereik a V�rtenger
halai, �s a Saifhumi haj�kr�l zs�km�nyolt
gabona. A minotauruszok szigetei legink�bb
egym�ssal kereskednek.

Komor Erd� (Darken Wood)

(L�sd „Abanasinia �s a F�rk�sz f�ldek”)

S�rk�ny Szigetek �s K�d�s Szigetek
(Dragon Isles and Misty Isles)

F�v�ros: Aranyv�ros (K�d�s Szigetek)

F� popul�ci�: V�ltoz�

Nyelvek: S�rk�nyfatty, K�z�s, S�rk�ny,
Gn�m, Kalini, Kyrie

Nemzeti jellem: V�ltoz�

Hatalmi szervek: Ismeretlen. A helyiek �gy
gondolj�k, hogy �t arany s�rk�ny oligarchi�ja

Geogr�fia: Ez a nyolc szigetb�l �ll� csoport,
80 m�rf�ldnyire �szakra fekszik a Nordmaar
fokt�l. Nyugatr�l keletre a szigetek a k�vetkez�k�ppen
helyezkednek el: Tayol, Sz�rnyas
Fens�g (Winged Majesty), Berann, Sz�v (Heart),
Jaentarth, K�d�s Sziget (Misty Isle), Gondolat
(Mind) �s Alarl. A szigetek hegyei v�ltozatos
t�rt�nelemr�l �rulkodnak: a mindenfel� fellelhet�
habk� �s tufa t�rmel�kek, valamint az
obszidi�n k�zetek vulk�ni eredetre mutatnak,
de sok helyen fellelhet� m�szk� �s homokk�,
melyek �led�kes eredetet �s azt k�vet� er�s
kiemelked�st sejtetnek. K�ts�g k�v�l az �sszeoml�s
nagy hat�st gyakorolt a szigetekre, hogy
kialakuljon jelenlegi alakjuk

10


�s kin�zet�k.

Hab�r a szigetek maguk csak t�z m�rf�ld �tm�r�j�ek,
m�gis mindegyiknek saj�t f�ldrajzi
jellemz�je van, a mez�kt�l kezdve eg�szen a
hegyekig. Ez a v�ltozatoss�g teszi sz�pp� �s
idiliv� eme f�ldeket, de ezek emberi �s nem
emberi lak�i nem �lvezhetik felh�tlen�l a k�rnyezet
sz�ps�g�t, mivel ezek m�gikus szigetek.
Legend�k sz�lnak arr�l, hogy ezek a szigetek
hogyan v�ltoztatj�k alakjukat �s helyzet�ket,
amikor az emberek haj�i megk�zel�tik �ket.
Sok haj�skapit�ny besz�molt arr�l, hogy az
egyik sziget csak �jjel – Solinari holdj�nak f�ny�n�l
– k�zel�thet� meg, mert egy�bk�nt nem
l�tni. Nem tudni, hogy ezek a szigetek csak
valamilyen d�lib�bok, alacsonyan sz�ll� felh�k,
vagy t�nylegesen f�lddarabok. Term�szetesen
senki sem k�rdezte m�g meg err�l a sziget lak�it:
az arany-, bronz-, �s r�z s�rk�nyokat, a
kyrieket, az ird�kat �s az �rny�kembereket
(shadowpeople).

�ghajlat: Mivel m�lyen a tr�pusi �g�vben helyezkednek
el, a S�rk�ny Szigetek szinte eg�sz
�vben meg�rzik kellemes kl�m�jukat. A forr�
�vszak Rannmont hav�t�l H’rarmont hav�ig
tart, nem hagyva csak k�t h�napot az enyh�bb,
csak meleg �vszaknak. A forr� �vszak alatt a
leveg� p�r�s, az �g vak�t� k�k. Ak�rhogy is,
azonban egyszer egy h�napban heves es�z�s
�rkezik viharral k�s�rve, amely napokig is eltarthat.

A szigetek n�v�nyvil�ga igen v�ltozatos, m�gis
egy dologban megegyeznek, �s ez a s�r�s�g.
A meleg �s a nagy nedvess�g a szigeteket ide�lis
n�v�nyi paradicsomm� teszi. A hegyek oldalai
legal�bb olyan z�ldell�ek, mint az alattuk
elter�l� es�erd�k.

Politika: Hab�r a S�rk�ny Szigetek politikailag
egy ter�letnek tekintend�k, m�g sincs egys�ges
hatalmi szervezet�k. A telep�l�sek, Lief,
Cirraculum, Hordan, Watch, Perch, Vermi’s �s
az Arany V�rosa (City of Gold) mind k�l�n v�ros�llamnak
tekinthet�k. A legszervezettebb
t�rsadalom a s�rk�nyok �ltal alap�tott Aranyv�ros.

Kereskedelem: A S�rk�ny Szigetek nem j�rnak
�len sem az egym�ssal, sem pedig a k�lhoniakkal
val� kereskedelemben. Mindegyik
sziget megtermeli mag�nak a sz�ks�gleteit. A
feldolgozott term�kek, b�r Ansalonr�l �rkeznek,
de nem v�s�rl�s vagy csere �tj�n, hanem
a haj�roncsokb�l ker�lnek el�.

Vadkelet (Estwilde)

F�v�ros: Nincs. Mindegyik t�rzs �n�ll�

F� popul�ci�: Gonosz emberek, goblin fajok,
ogr�k, �ri�sok, kentaurok, Neidarok (dombi
t�rp�k)

Nyelvek: Vadkeleti*(Hegyi barb�r), Goblin*,
Ogre*, Nordmaari, S�rk�nyfatty, Dombi t�rpe,
Solamniai, Nerakai, Kentaur+

Nemzeti jellem: Semleges Gonosz

Hatalmi szervek: T�rzs, Kl�n, vagy K�ns�g
Htulok.Kak F�n�k (Ember Bar15, VF 12, hp 135, jel. S)

Jellemz�: Brut�lis

Ooragh Kl�n�r (Ember Har15, VF 13, hp 110, jel. KG)

Jellemz�: Rosszakarat�

Karriga k�n (Ember Har15, VF 14, hp 103, jel. TG)

Jellemz�: Indulatos

Geogr�fia: Vadkelet azt a dombokkal tark�tott
medenc�t foglalja mag�ba, amely a
Dargaard hegys�gt�l eg�szen a Khalkist hegys�g
�szakkeleti r�sz�ig tart. Elt�r�en a nyugatra
lev�, s�k �s z�ldell� Solamniai mez�kt�l,
ter�lete kop�r legel�k, g�r�ngy�s emelked�k,
feny�erd�k �s magas dombok v�ltakoz�sa.
Csak a kecsk�k k�pesek meg�lni ezeken a zord
vid�keken.

�szakon fekszik Lahue Erdeje az Astivar
hegys�g el�tt, melynek s�r�, cs�kev�nyes,
dr�tszer� f�i k�z�tt �ll�t�lag egy goblin birodalom
n�vekszik, s az erre utaz�knak sz�molniuk
kell az emberev� kannib�lokkal is, a
Lahutianokkal. Azt senki sem tudja, hogy ezek
az elfajzott emberek vajon esznek-e goblinokat.

Hab�r Vadkelet kiterjed d�l fel� az �j Tenger
d�s n�v�nyzet� partj�ig, de Throtl zord �s
szik�r f�ldje elv�lasztja ezt a r�szt az �szaki
fel�t�l az orsz�gnak. Jelenleg Vadkelet d�li
r�sz�t tartja megsz�llva a K�k S�rk�nysereg,
mely a D�rdah�bor� idej�ben szerezte meg
mag�nak ezt a ter�letet.

�ghajlat: Mint a szomsz�dos Nerak�hoz �s
Kernhez hasonl�an, Vadkeletnek is rideg

11


id�j�r�sa van az �v nagyobb r�sz�ben. A ny�ri
�vszak Bran hav�t�l Hiddumont hav�ig tart,
mikor is az �szaki �ce�n fel�l forr� leveg�
�rkezik, mely csak ritk�n v�gz�dik es�z�sben.
M�gis egy kiad�s felh�szakad�s ut�n az eg�sz
ter�let z�ldbe borul, hogy azut�n �jra kisz�radjon.

A t�l Phoenix hav�t�l Rannmont hav�ig tart,
ami legt�bbsz�r nagy viharokat jelent.

Politika: Vadkelet igen v�ltozatos lakoss�ggal
b�szk�lkedhet. Nagyr�szt emberek lakj�k,
akik szok�s szerint csereber�lnek a
goblinokkal, ogr�kkal �s m�s n�pekkel, akik a
Khalkist hegys�gb�l v�ndoroltak ide. Ezen
emberek jelent�s r�sze �sszef�rhetetlen �s
�nz�, sokkal ink�bb a k�z�s ellens�g miatt,
mint sem k�z�s c�lok el�r�se �rdek�ben tartanak
�ssze. Len�zik, de f�lnek a gy�va �s t�kkel�t�tt
Solamniaiakt�l akik nyugatr�l hat�rosak
Vadkelettel, s ugyancsak len�zik a K�k
S�rk�nysereget, mely elfoglalta a f�ldj�k d�li
fel�t.

Solamnia �s a K�k S�rk�nysereg l�tez�se arra
k�sztette Vadkeletet, hogy sz�vets�gre l�pjen
Sanctionnal, Nerak�val �s Khurral. N�h�ny
vezet� m�g arra is el�g elsz�nt volt, hogy mag�val
a S�t�ts�g Kir�lyn�j�vel l�pjen sz�vets�gre,
miszerint az tartsa t�vol a S�rk�nyseregeit
Vadkelett�l. Solamnia vizsg�lja ezeket az �ll�t�sokat,
ez�rt mindig k�szenl�tben �llnak lovagok
Vadkelet hat�rain�l, felk�sz�lve az esetleges
inv�zi�ra, ha a h�resztel�sek igaznak bizonyulnak.

Kereskedelem: A vadkeletiek nem b�znak
meg a k�lhoniakban, �ppen ez�rt kereskedelm�k
sem jelent�s. A barb�rok �ltal termelt
sajt, marhah�s, kecskeh�s, gabona �s f�szer
k�z�pszer�, ez�rt csak helyi fogyaszt�s�ak. A

koko nevezet� keser� porra van n�mi kereslet.
A vezet�k is csak az�rt tartanak fent bandit�kkal
kapcsolatokat, hogy id�ben �rtes�ljenek az
erre t�ved�, Nordmaar �s Solamnia k�z�tt k�zleked�
kereskedelmi karav�nokr�l, melyekre
azt�n lecsaphatnak.

J�f�ld f�lsziget (Goodlund Peninsula)

F�v�ros: Soksurran� (Kendermore) – J�f�ld
(Goodlund)

F� popul�ci�: Surran�k, Fekete S�rk�nysereg,
goblinok, sligek

Nyelvek: Surran�, K�z�s, Silvanesti, Goblin,
S�rk�nyfatty, Slig, Ogre, Khur+, Mocs�ri besz�d+,
Kentaur+

Nemzeti jellem: Kaotikus J� (J�f�ld), Kaotikus
Gonosz (Dairly s�ks�g)

Hatalmi szervek: Demokratikus monarchia
(J�f�ld), Tot�lis diktat�ra (Fekete S�rk�nysereg)
J�f�ldi Kronin Thistleknot (Surran� Har9, VF 14, hp 73,

jel. KS) Jellemz�: Vezet�
Salah-Kahn, Fekete S�rk�ny Nagy�r (Ember Har13,

VF 17, hp 70, jel. SG) Jellemz�: K�m�letlen �s �vatos

Geogr�fia: J�f�ld �s a Dairly s�ks�g nagy r�sze
egy r�g�s, szikl�s f�lszigeten fekszik,
Ansalon d�lkeleti r�sz�n. Hab�r a r�gi� lakosainak
t�bbs�ge az erd�kben �l, m�gis J�f�ld
ter�let�n ugyan annyi s�ks�g tal�lhat�, mint
amennyi erd�. J�f�ld d�lnyugati cs�csk�ben
ter�l el a Verdant s�ks�g, ahol a legel�k makacsul
ellen�llnak a Balifori sivatag t�rh�d�t�s�nak.
Ennek a s�ks�gnak a keleti r�sz�n h�z�dik
J�f�ld erdeje. Ez az erd�s ter�let tele van
gy�m�lcsf�kkal, alattomos l�nyekkel �s k�l�nleges
rovarokkal – a b�s�ges n�v�ny �s �llatvil�g
felkeltette azon surran�k �rdekl�d�s�t, akik
itt �lnek.

12


Keletre az erd�kt�l sz�les s�ks�g ny�lik. Hab�r
„Nevet� F�ldnek (Laughing Land)” cs�folj�k,
ezen a kop�r �s elhagyatott puszt�n kev�s
dolog van amin nevetni lehet. A f�lsziget t�bbi
hely�nek az elnevez�se m�r tal�l�bb: „Komor
Part (Somber Coast)”, „�reges F�ld (Hollow
Lands)”, „Nyughatatlan V�z (Restless Waters)”, �s
„A Gyomor (The Maw)”. Szikl�s partok �s rejtett
z�tonyok, homokpadok szeg�lyezik a f�lsziget
tagolt partj�t. Sok szikla �les �s �ttetsz�: az
�sszeoml�s alatt az istari homok �vegg� olvadt
a L�ngol� Hegy h�j�t�l.

�ghajlat: Istar V�rtengere igencsak megzavarta
a J�f�ld f�lsziget �ghajlat�t. Noha D�l
Ergoth-tal van azonos magass�gban, a J�f�ld
f�lszigeten az �v legnagyobb r�sz�ben ny�r van,
s havat csak ritk�n l�tni. A V�rtenger er�s
�ramlatai hozz�k magukkal a tr�pusi �ghajlat
hat�sait ily messze, 300 m�rf�ldnyire d�lre,
egy�bk�nt m�sk�ppen lenne. Ez�rt is tart a
ny�r kilenc vagy t�z h�napon kereszt�l, m�g a
t�l csak egy r�pke v�ltozatoss�g az �lland�
h�s�gben.

Politika: A f�lszigeten egyed�l J�f�ld surran�i
tekinthet�k sz�mottev� civiliz�ci�nak, b�r
egyesek szerint a surran� civiliz�ci� kifejez�s
egy oximoron, hab�r az ut�bbi id�kben J�f�ld
vezet�i �tgondolt�k civiliz�ci�juk n�h�ny nagyon
s�lyos probl�m�j�t. Egy sz�rny� fenyeget�s
n�vekszik J�f�ld erdeinek keleti fel�ben. A
Fekete S�rk�nysereg er�s�dik. A surran� vezet�k,
b�r k�v�ncsiak ezekre a hatalmas sz�rnyekre,
de tudj�k, hogy mi ennek az �ra, az
�let�k. Ez�rt is b�tor�tj�k J�f�ld surran�it,
hogy cs�b�ts�k a kalandoz�kat, a s�rk�nyvad�sz
exped�ci�k k�s�ret�be.

Ezen k�v�l �let-hal�l k�rd�se, hogy Balifor
Kik�t�j�vel (Port Balifor) jobb kereskedelmi kapcsolatokat
alak�tsanak ki – m�r csak az�rt is,
mert rengeteg k�l�nleges �s csod�latos csecsebecse
lelhet� fel ezen a tenger parton.

Kereskedelem: Azok, akik �gy gondolj�k,
hogy a surran�knak nincsenek elk�pzel�seik
m�s vid�kekr�l, azok nagyot t�vednek. Egy
bizonyos kor ut�n minden surran� beteges
k�sztet�st �rez, hogy azokat a ter�leteket, amiket
l�tott felt�rk�pezze. Ezeknek a t�rk�peknek
a val�s�gh�s�ge igencsak megk�rd�jelezhet�,
mivel t�bbsz�r is �t�rj�k �ket, mire el�rik v�gs�
form�jukat. M�gis vannak oly botor csapatok,
akik k�pesek fizetni ezek�rt a t�rk�pek�rt.

A surran�k kereskednek m�g korallal, f�val,
hallal �s sz�r�tott gy�m�lccsel is. Fizets�gk�nt
pedig sz�vesen l�tnak �rdekes t�rgyakat, csecsebecs�ket.

J�gfal (Icereach)

F�v�ros: Nincs

F� popul�ci�: J�g barb�rok, thanoik, Feh�r
S�rk�nysereg

Nyelvek: Hegyi t�rpe, Hegyi barb�r, J�g barb�r,
Kharolisi, Thanoi, Ogre, Gn�m,
S�rk�nyfatty+, Ergot+, Silvanesti+, Goblin+

Nemzeti jellem: T�rv�nyes J� (Sarki n�pek),
T�rv�nyes Gonosz (thanoi)

Hatalmi szervek: V�ros�llam (Tarsis), T�rzs
(fenns�k), Diktat�ra (j�gvid�k)
Harald Haakan, a J�g barb�rok f�n�ke (Barb�r T�r14,

VF 19, hp 100, jel. TJ) Jellemz�: Vad
Harrughk, a Thanoik f�n�ke (Thanoi Har7, VF 17, hp 62,

jel. TG) Jellemz�: K�rlelhetetlen
Lucien, a Feh�r S�rk�ny Nagy�r (Ember Har12, VF 22,

hp 89, jel. SG) Jellemz�: Cseles

Geogr�fia: Sok tekintetben a J�gfal ink�bb
egy egybef�gg� j�gt�megnek tekinthet�, mint
sem kontinensnek. Ez a sz�razf�ldi j�gtakar� a
Por Fenns�kon (Plains of Dust) tal�lhat�
Zeriakt�l d�lre kezd�dik. Messze d�lre, a j�g
vastags�ga n�hol el�rheti az egy m�rf�ldet is,
�gy senki sem tudja, hogy egy�ltal�n l�tezik e
b�rmif�le f�ld a j�gtakar� alatt.

Ez az a k�rd�s, amely elind�tja a fiatal barb�rokat
a j�gtakar� felder�t�s�re, a reped�sekbe
leereszkedve. Akik visszat�rtek, azok nem tal�ltak
se f�ldet, se �ce�nt a j�g alatt. �gy t�nik
a j�g nem �r v�get. M�sok, akik val�sz�n�leg
lejjebb ereszkedtek, sose t�rtek vissza.

�ghajlat: A J�gfal leveg�je eg�sz �vben fagyos,
id�j�r�sa viharos. T�len a nap �pphogy
felkel �s v�gigg�rd�l a nyugati l�t�hat�ron,
mint egy hideg zsar�tnok, de a viharok gyakran
m�g ezt is elfedik. Akik sz�let�s�k �ta
ezeken a f�ldeken �lnek, azoknak a mostoha
k�r�lm�nyek megszokott� v�ltak, de sok utaz�
�gy sz�molt be a J�gfaln�l tett �tj�r�l, hogy
�gy �rezte a rengeteg j�g meg�li, megfullasztja
�t. A j�g sokuknak t�nyleg a hal�lt jelenti.

Egyes tud�sok szerint, a J�gfal Gleccser a
600 m�rf�lddel t�volabbi V�rtenger hatalmas
�rv�nye miatt alakult ki. S ez tartja t�vol m�ig
is a meleg �ramlatokat a J�gfal partjait�l.

Politika: K�t faj vet�lkedik egym�ssal a j�g
vil�g�ban a t�l�l�s�rt: a gonosz thanoik (rozm�r
emberek) �s a j� emberek. Nekik nem csak az
id�j�r�s viszontags�gaival kell felvenni�k a
k�zdelmet, hanem m�g egym�ssal is. Az a t�t,
hogy melyik�k birtokolja azt a kev�s lakhat�
ter�letet, melyet a J�gfal biztos�t. Az emberek
elkeseredetten pr�b�lnak sz�vets�gre l�pni
Tarsissal �s Thorbardinnal, de ezek a diplom�ciai
er�fesz�t�sek kev�s eredm�nnyel kecsegtetnek.
Mivel Tarsis �s Thorbardin nehezen
hiszi el, hogy j� emberek is �lhetnek a j�gfaln�l.

A harmadik faj, mely megtelepedett a j�g h�t�n:
a feh�r s�rk�nyok. A d�rdah�bor� elveszt�se
ut�n a Feh�r S�rk�nysereg megsz�llta a
J�gfal k�z�ps� ter�leteit. Csakhogy itt maradjon
egy h�d�t� sereg olyan civiliz�ci� n�lk�l,
melyet meg lehetne h�d�tani. Az emberek a
telep�l�seiken elrejt�znek a j�r�r�z� s�rk�nyok
szeme el�l. Ha egy s�rk�ny m�gis felfedez egy
falut, akkor a harc elker�lhetetlenn� v�lik. Az
emberek a cs