EGY MAD�R K�R�Z�TT A V�ROS FELETT.

Tekintete a sokas�got f�rk�szte, egy embert keresett a nap legforgalmasabb id�szak�ban a kik�t�ben ny�zsg� t�megben. Roldem (az azonos nev� szigetorsz�g f�v�rosa) a Kir�lys�gok Tenger�nek egyik legforgalmasabb kik�t�j�vel b�szk�lkedhetett. A Nagy Kesh Birodalom, a Szigetkir�lys�g �s f�ltucatnyi kisebb orsz�g �rui �s utasai fordultak meg itt nap mint nap.

A sz�ban forg� ember nemesi �tiruh�t viselt, amely er�s sz�v�s�, k�nnyen tiszt�that� anyagb�l k�sz�lt, �s a rengeteg gomb �s csat seg�ts�g�vel b�rmilyen id�ben k�nyelmes �lt�z�kk� v�ltozhatott. A f�rfi kab�tj�t �gy szabt�k, hogy a bal v�llon lehessen viselni, ez�ltal szabadon hagyta a kardforgat� kezet. Fekete barettj�t mind�ssze egy ez�st bross �s egy sz�rke toll d�sz�tette, csizm�ja pedig er�s b�rb�l k�sz�lt. Az utas csomagj�t m�r kirakodt�k, �s hamarosan elsz�ll�tj�k az �ltala meghat�rozott c�mre. A f�rfi szolga n�lk�l utazott. Ez ugyan szokatlan volt egy nemest�l, de az�rt el�fordult - hiszen nem minden nemes volt gazdag.

A f�rfi meg�llt egy kis id�re, hogy k�r�ln�zzen. Mindenfel� emberek ny�zs�gtek: hord�rok, matr�zok, rakod�k �s kocsisok. Roskad�sig rakott szekerek haladtak el mellette; n�melyik a v�rosba tartott, m�sok a komphaj�khoz, amelyek az odakinn horgonyz� �res haj�kra vitt�k az �rut. Roldem minden m�rt�kkel m�rve forgalmas kik�t�nek sz�m�tott: nemcsak ide sz�ll�tottak �rut, de sok mindent itt raktak �t, mert a v�ros volt a Kir�lys�g Tenger�nek kereskedelmi k�zpontja.

Mindenki �zletelt. Egyesek a t�voli piacon eladand� term�kek �r�r�l alkudoztak, m�sok egy-egy haj� kirakod�si k�lts�g�r�l egyezkedtek, megint m�sok pedig kal�zt�mad�s vagy a haj� els�llyed�se eset�re k�t�ttek biztos�t�st. Azt�n ott voltak a kereskedelmi konzorciumok �gyn�kei, akik mindenre f�leltek, amib�l c�g�knek haszna lehet. T�bbnyire a k�v�h�zakban �ltek - ak�r a t�voli Krondort, ak�r a szomsz�d utcabeli Kereskedelmi T�zsd�t v�lasztott�k. Az �gyn�k�knek fiatal fi�k sz�ll�tott�k a h�reket a be�rkez� sz�ll�tm�nyokr�l, s ezek alapj�n pr�b�lt�k �sszhangba hozni elad�saikat �s v�s�rl�saikat a t�voli piacokon bek�vetkezett v�ltoz�sokkal.

A fiatalember folytatta s�t�j�t. Kiker�lt egy csapat utcak�lyk�t, akik a gyerekek hat�rozotts�g�val rohantak c�ljuk fel�. Visszafogta mag�t, �s nem tapogatta meg az ersz�ny�t (hiszen tudta, ott van, ahol lennie kell), b�r mindig volt es�ly r�, hogy a fi�kat zsebtolvajok k�ldt�k, hogy keressenek egy k�v�r bugyell�rist. A fiatalember tov�bb f�rk�szte a t�meget, hogy b�rmilyen fenyeget�st id�ben felismerhessen. Mindazon�ltal csak p�keket, utcai �rusokat, utaz�kat �s n�h�ny rendfenntart� katon�t l�tott. Minden pontosan olyannak t�nt, amilyennek a roldemi kik�t� k�r�l lennie kellett.

A magasban sz�rnyal� mad�r megl�tott a t�megben egy m�sik f�rfit - egy magas, s�t�t haj�, ragadoz�k�ra eml�keztet� mozg�s� utaz�t. Odafentr�l k�nny� volt szemmel tartani, b�r a f�rfi fedez�k�l haszn�lta a j�r�kel�ket; sosem maradt le, �s sosem ment el�g k�zel ahhoz, hogy �szrevegy�k.

Az eredetileg vil�gos b�r�, �m napbarn�tott fiatal nemes a vak�t� naps�t�s miatt k�k szem�t �sszeh�zva figyelte a t�meget. A ny�r v�ge fel� j�rt Roldemben: a reggeli p�r�kat �s k�d�ket a d�lel�tt folyam�n elkergette a ragyog� nap, �s a h�s�get csak a tenger fel�l f�j� enyhe szell� tette elviselhet�v�. A nemes f�ty�r�szve l�pdelt felfel� a kik�t�b�l a dombon �ll� r�gi sz�ll�sa fel�, az uzsor�s f�l�tti h�rom h�l�szob�s lak�shoz. Tudta, hogy k�vetik, mert alig-alig akadt n�la jobb vad�sz.

Ez�sts�lyom Karma, az utols� orosini, az �rnyak Sz�vets�g�nek �gyn�ke visszat�rt Roldembe. Itt Karomin Hawkinsnak h�vt�k - t�voli rokona volt Seljan Hawkinsnak, a krondori nagyhercegi udvar b�r�j�nak. C�mei Morganpatak �s Harangv�r lovagja, valamint Ez�stt� baronete voltak, b�r ezen birtokai szinte semmit nem j�vedelmeztek. T�rt�nete szerint Ylith b�r�j�nak vazallusak�nt egy ideig mint z�szl�s lovag hadnagyi rangban Yabon hercege alatt szolg�lt. Kar Hawkins teh�t nemesi rang�, de nem t�l vagyonos ifj� volt.

Majdnem k�t �vre elt�nt legjelent�sebb nyilv�nos diadala helysz�n�r�l. A roldemi Mesterek Udvar�ban akkor nyerte meg a bajnoks�got, amely a "Vil�g Legjobb Kardforgat�ja" hangzatos c�m megszerz�s�vel j�rt. Fiatal kora ellen�re el�g cinikus volt ahhoz, hogy a fels�bbrend�s�g ill�zi�j�t n�mi t�vols�gtart�ssal szeml�lje - val�ban � volt a leg�gyesebb a sok sz�z nevez� k�z�l, akik Roldembe �rkeztek a viadalra, de ez a t�ny nem gy�zte meg arr�l, hogy � a vil�g legjobbja. Biztos volt benne, hogy l�tezik egy katona valamely t�voli csatat�ren, vagy egy messzi vid�ken �rszolg�latot ell�t� zsoldos, aki k�pes lenne �t haleledell� apr�tani; de szerencs�re �k nem vettek r�szt a versenyen.

Kar egy pillanatra elt�n�d�tt, vajon megengedi-e a sors, hogy h�rom esztend� m�lva megv�dje a bajnoki c�m�t. Mind�ssze huszonh�rom �ves volt, �gy h�t csak a k�r�lm�nyek akad�lyozhatt�k meg a visszat�rt�t. Ha siker�lne r�szt venni rajta, rem�lte, hogy a viadal kev�sb� lesz esem�nyd�s, mint az el�z�. A cs�rt�k sor�n k�t f�rfit sz�rt le - pedig �ltal�ban nagyon ritk�n fordult el� eff�le sajn�latos esem�ny. Mindazon�ltal Kar nem sajn�lta annyira a dolgot, hiszen az egyik meg�lt ellenfele azok k�z� tartozott, akik felel�sek voltak n�pe pusztul�s��rt, a m�sik pedig egy ellene k�ld�tt b�rgyilkos volt. Amikor esz�be jutott a b�rgyilkos, ism�t az �t k�vet� f�rfira ir�ny�totta figyelm�t. A fick� szint�n Saladorban sz�llt haj�ra, de siker�lt elker�lnie Kart a fed�lzeten, pedig az �t csaknem k�t h�tig tartott.

A mad�r k�r�zni kezdett, azt�n nagy sz�rnycsapkod�ssal felemelkedett. L�b�t egyenesen lefel� ny�jtotta, fark�t pedig legyez�szer�en sz�tterjesztette, mintha pr�d�ra lesne. Besz�des rikolt�s�val a ragadoz� k�z�lte jelenl�t�t.

Az ismer�s hangot hallva Kar feln�zett, �s egy pillanatra megtorpant, mivel a mad�r ez�sts�lyomnak bizonyult. Az ez�sts�lyom volt lelki vezet�je, amely megjelent n�vad� l�tom�sakor. Egy pillanatra Kar �gy k�pzelte, l�tja az �llat szem�t, �s hallja �dv�zl�s�t. Azt�n a mad�r megfordult �s elrep�lt.

- L�tta? - k�rdezte a mellette �ll� hord�r. - Sose l�ttam m�g, hogy egy mad�r ilyet csin�lna.

- Csak egy s�lyom - mondta Kar.

- Sose l�ttam m�g ilyen sz�n� s�lymot, legal�bbis ezen a k�rny�ken nem - v�laszolt a hord�r. Vetett m�g egy pillant�st a mad�rra, azt�n folytatta a cipeked�st.

Kar odabiccentett neki, majd tov�bbhaladt a t�megben. Az ez�sts�lyom messze �szakon, a Kir�lys�gok Tenger�n t�l, a fiatalember sz�l�f�ldj�n volt honos, �s amennyire tudta, egy sem �lt Roldem sziget�n. Kar ideges volt, de nem a f�rfi miatt, aki Salador �ta k�vette. Olyan r�gen j�tszotta m�r Karomin Hawkins szerep�t, hogy kezdte elfelejteni val�di szem�lyazonoss�g�t. Tal�n a mad�r figyelmeztet�sk�ppen �rkezett.

V�ll�t megvonva arra gondolt, hogy a s�lyom megjelen�se ak�r v�letlen is lehetett. B�r a fiatalember l�lekben orosini maradt, arra k�nyszer�lt, hogy elhagyja n�pe szok�sait �s hit�t. Sz�ve m�ly�n m�g ott �lt Ez�sts�lyom Karma - a fi�, akit n�pe t�rt�nelme �s kult�r�ja nevelt -, csakhogy a sors �s a k�lf�ldi tan�t�k �gy �tform�lt�k, hogy az orosini fi�b�l csak t�voli eml�k maradt.

Az ifj� tov�bbhaladt a ny�zsg� v�rosban. A boltok kirakat�ban v�ltozatos divatkell�kek sorakoztak most, hogy egy gazdagabb ker�letbe �rkezett. Kar �gy �lt, hogy mindenkit meggy�zz�n szer�ny anyagi lehet�s�gekkel rendelkez� nemesi mivolt�r�l. Elb�v�l�en viselkedett, �s a Mesterek Udvar�nak bajnokak�nt el�g sikeresnek sz�m�tott, hogy megh�v�st kapjon a roldemi t�rsas�g sz�ne-jav�hoz, viszont elj�tt az ideje, hogy � maga is vend�geket fogadjon.

Amint az uzsor�s ajtaj�hoz �rt, fanyar mosollyal az ajk�n azon t�n�d�tt, hogy b�r bezs�folhatn� f�l tucat bar�tj�t szer�ny lak�s�ba, de aligha tudn� itt sz�rakoztatni azokat, akiknek az etikett szerint ad�sa volt. Finoman kopogott az ajt�n, majd bel�pett.

Kostas Zenvanose hivatala mind�ssze egy keskeny pultb�l �llt, �s arra is alig maradt hely, hogy el� lehessen �llni. Egy zsan�r seg�ts�g�vel a falapot �jszak�ra f�l lehetett hajtani, hogy ne legyen �tban. A pult m�g�tt egy m�ternyire f�gg�ny osztotta kett� a helyis�get. Kar tudta, hogy a f�gg�ny m�g�tt a Zenvanose csal�d nappalija tal�lhat�. Ebb�l ny�lt a konyha, a h�l�szob�k �s a h�ts� udvarra vezet� kij�rat.

Egy csinos l�ny bukkant el� ragyog� mosollyal az arc�n.

- De �r�l�k, hogy �jra l�tom, uram!

Sveta Zenvanose b�jos, tizenh�t esztend�s l�nyka volt, amikor Kar utolj�ra l�tta. Az elm�lt k�t esztend� a csinos nagyl�nyt bimb�z� sz�ps�gg� v�ltoztatta. Porcel�nfeh�r b�re, b�zavir�gk�k szeme �s r�zs�s arca volt, s ehhez olyan fekete haja, amely k�kes �s ibolyasz�n �rnyalatokban t�nd�k�lt, ha r�s�t�tt a nap. Kor�bbi v�kony alakja is �rettebb�, teltebb� v�lt - vette �szre Kar, mik�zben fut�lag visszamosolygott.

- H�lgyem - hajolt meg k�nnyed�n.

A l�ny elpirult, mint mindig, amikor a h�rhedt Kar Hawkinsszal �rintkezett. Kar egy icipicit mindig fl�rt�lt vele - �pp csak annyira, hogy mulattassa a l�nyt, ugyanakkor ne ker�lj�n �sszet�z�sbe miatta az �desap�val. B�r az apa szem�ly szerint nem jelentett vesz�lyt, gazdag volt, �s a p�nz�n komolyabb fenyeget�seket v�s�rolhatott volna. Az apa p�r pillanattal k�s�bb jelent meg. Kar most is, mint mindig, elcsod�lkozott, hogyan nemzhetett ilyen gy�ny�r� l�nyt, mint Sveta. Kostas m�r-m�r eg�szs�gtelen�l sov�nynak t�nt, b�r a l�tszat csalt, mert Kar tudta, hogy a f�rfi tele van �lettel, �s f�rg�n mozog. Kostasnak �les szeme volt, �s j� �zleti �rz�ke.

Az uzsor�s odasietve le�nya �s b�rl�je k�z�, elmosolyodott.

- �dv�zl�m, uram. Ahogy k�rte, el�k�sz�tett�k a szob�it, �s �gy v�lem, minden rendben van.

- K�sz�n�m - mosolyodott el Kar. - Meg�rkezett m�r a leg�nyem?

- Azt hiszem, igen, k�l�nben egy bet�r� m�szk�l a lak�s�ban tegnap �ta. Felt�telez�sem szerint Pasko tologatja a b�torokat, hogy mindenhol kitakar�thasson, nem pedig egy tolvaj.

Kar b�lintott.

- Rendben vannak a sz�ml�im?

Az uzsor�s kez�ben szinte var�zs�t�sre megjelent egy sz�mlak�nyv, �s csontos ujj�t v�gigh�zva a sz�moszlopokon ellen�rz�tt valamit. Homlok�t r�ncolva b�logatott, majd egy "�" ut�n b�rl�j�re n�zett.

- T�k�letesen rendben. A lak�s tov�bbi h�rom h�napra ki van fizetve.

Kar csaknem k�t �ve hagyta el a szigetorsz�got, �s egy j�kora �sszeget helyezett let�tbe az uzsor�sn�l, hogy tartsa fenn a lak�st sz�m�ra, am�g visszat�r. �gy �t�lte meg, hogy ha nem j�nne vissza k�t �ven bel�l, akkor biztosan halott lenne, �s Kostas nyugodtan kiadhatn� a szob�kat valaki m�snak.

- Helyes - mondta Kar. - Akkor hagyom, hadd v�gezze a dolg�t, �n meg lepihenek. V�rhat�an itt maradok egy darabig, ez�rt k�rem, a h�rom h�nap eltelt�vel eml�keztessen, hogy bocs�ssak a rendelkez�s�re m�g n�mi t�k�t.

- Term�szetesen, uram.

Sveta a szempill�it rezegtetve k�zelebb l�pett.

- J�, hogy �jra itthon van, uram.

Kar enyhe meghajl�ssal �s mosollyal reag�lt a fl�rtre, b�r majdnem felkacagott. A f�nti szob�kat nem �rezte jobban otthon�nak, mint a kir�lyi palot�t. Nem volt otthona az�ta, ami�ta Olasko hercege zsoldosokat k�ld�tt az orosini falvak elpuszt�t�s�ra. Amennyire Kar meg tudta �t�lni, � volt n�pe utols� t�l�l�je.

Kar elhagyta az irod�t. Egy gyors pillant�s az utc�ra el�rulta, hogy a f�rfi, aki a haj�r�l k�vette, sehol sem l�that�, �gy h�t felment az ajt� melletti l�pcs�n lak�sa bej�rat�hoz. Pr�bak�ppen lenyomta a kilincset. Az ajt� nyitva volt. Ahogy bel�pett, egy k�kadt bajusz�, barna szem�, szigor� arc� f�rfival tal�lta szemben mag�t.

- Uram! H�t itt van! - mondta Pasko. - Nem a reggeli dag�llyal �rkezett?

- De igen - felelte Kar, mik�zben �tadta kab�tj�t �s �tit�sk�j�t a leg�ny�nek. - De ahogy az m�r ilyenkor lenni szokott, a kik�t�st olyan t�nyez�k h�tr�ltatt�k, amelyeket nem ismerek.

- M�s szavakkal: a haj� tulajdonosa nem vesztegette meg a kik�t�mestert, hogy vegye el�re �n�ket.

- Val�sz�n�leg - �lt le Kar egy d�v�nyra. - Teh�t sz�m�ts r�, hogy a csomagom is meg�rkezik valamikor a mai nap folyam�n!

Pasko b�lintott.

- A szob�k k�szen �llnak, uram.

Pasko m�g akkor is hivatalos hangnemben sz�lt a fiatalemberhez, amikor kettesben maradtak: � volt a szolga, Kar pedig az uras�g, annak ellen�re, hogy valaha Pasko volt Kar egyik tan�ra.

- Helyes.

Kar tudta, hogy ez azt jelenti, Pasko k�l�nb�z� v�delmeket helyezett el az esetleges k�mvar�zslatok ellen, de gondoskodott r�la, hogy k�z�ns�ges m�dszerekkel se lehessen �ket kihallgatni a lak�sban. Nem volt t�l sok es�ly r�, hogy ellens�geik tudom�st szereztek arr�l, hogy Kar az �rnyak Tan�cs�nak dolgozik, de az�rt nem is lehetett teljesen kiz�rni a dolgot. �s megfelel� er�forr�saik voltak, hogy a Tan�cs megbirk�zhasson ellenfeleikkel.

Kar a Var�zsl�-szigeten �lt, ami�ta legy�zte Holl�t �s zsoldosait, ily m�don bossz�t �llva n�p��rt. Fel�p�lt a sebes�l�seib�l - lelkiekb�l �s fizikaiakb�l egyar�nt -, tanult m�g p�r dolgot a Keleti Kir�lys�gok politik�j�r�l, �s egyszer�en pihent. Sz�mos ter�leten folytatta tanulm�nyait; olykor Pug �s feles�ge, Miranda oktatta a m�gia olyan r�szeire, amelyekkel kapcsolatba ker�lhetett. Nakor, az �njel�lt isalani szerencsej�t�kos (aki persze sokkal t�bb volt enn�l) olyasmire oktatta, amit legink�bb "k�tes �zelmek" gy�jt�n�vvel lehetett �sszefoglalni: Kar megtanult csalni a k�rty�ban, �s �szrevenni, ha m�s csal, z�rnyit�st �s zsebtolvajl�st gyakorolt, �s m�s hasonl� feladatokat. R�gi bar�tj�val, Calebbel vad�szni j�rt. N�pe pusztul�sa �ta ez volt �lete legszebb id�szaka.

Megengedt�k, hogy - messze a rangja f�l�tti m�rt�kben - bepillantson a Tan�cs �gyeibe. Szeml�l�d�se sor�n r��bredt, hogy a Tan�csnak t�bb sz�z, ha nem t�bb ezer �gyn�ke van - de legal�bbis sok ezer kulcspoz�ci�ban �ll� emberrel tart fenn szoros kapcsolatot. Tudta, hogy a szervezet befoly�sa el�r a Nagy Kesh Birodalom sz�v�be �s a tengeren t�li f�ldr�szre, Novindusba, s�t, a r�s t�loldal�n tal�lhat� tsurani vil�gra, Kelewanra is. Tudta, hogy hatalmas vagyon �ll a rendelkez�s�kre, mert b�rmire volt sz�ks�g�k, azt valami m�don mindig megkapt�k. A hamis nemesi p�tens, amely Kar h�tt�rt�rt�net�hez tartozott, egy�rtelm�en kisebb vagyonba ker�lhetett, mert a Rillanoni Kir�lyi Lev�lt�rban megvolt az "eredeti" p�ld�nya. Nakor szerint m�g "t�voli rokona", Seljan Hawkins �r is �r�mmel �dv�z�lte az elveszett kuzint, aki megnyerte a Mesterek Udvar�nak bajnoks�g�t. Kar sosem �rezte el�g b�tornak mag�t, hogy ell�togasson a Szigetkir�lys�g f�v�ros�ba. B�r az agg b�r� elhitte, hogy valami t�voli unokatestv�re nemzett egy fi�t, aki �gyes kardv�v�v� v�lt, Kar nem merte megkock�ztatni, hogy el�rulja tudatlans�g�t, ha esetleg a rokons�g ker�lne sz�ba.

Mindazon�ltal megnyugtat� volt tudni, hogy hatalmas er�forr�sok �lln�nak rendelkez�s�re, ha netal�nt�n sz�ks�ge lenne r�juk. Mert k�szen �llt, hogy belev�gjon k�ldet�se legnehezebb �s legveszedelmesebb fejezet�be: m�dot kellett tal�lnia, hogy elpuszt�tsa Kaspar Olasko herceget; azt az embert, aki felel�s volt az orosini n�p kiirt�s��rt. Kaspar herceg pedig eg�sz v�letlen�l a vil�g legvesz�lyesebb embere volt - legal�bbis sz�mos forr�s szerint.

- Mi �js�g? - k�rdezte Pasko.

- Semmi k�l�n�s. �szaki jelent�sek szerint Olasko megint gondokat okoz a hat�rvid�ken - tal�n ism�t megpr�b�lja elszigetelni az orodonokat. M�g mindig �rj�ratoznak egykori sz�l�f�ldemen, nehogy valakinek esz�be jusson mag�nak k�vetelni az orosini f�ldeket. - Azt�n visszak�rdezett: - H�t Roldemben mi �js�g?

- Csak a szok�sos udvari intrik�k, uram, meg p�r pletyka bizonyos h�lgyek �s urak g�l�ns kalandjair�l. R�viden semmi fontos; a nemesek, kisnemesek �s gazdag k�zemberek egyar�nt pletyk�lkod�ssal t�ltik az idej�ket.

- Akkor koncentr�ljunk a fontosabb dolgokra. Van b�rmi nyoma Olasko �gyn�keinek itt Roldemben?

- Mint mindig. De semmi szokatlan... legal�bbis semmi olyasmi, amit szokatlannak �t�lhetn�nk. A herceg sz�vets�geket �p�t, sz�vess�geket tesz t�rsadalmi ad�ss�gok�rt cser�be, p�nzt k�lcs�n�z, �s igyekszik bef�rk�zni az itteniek j�indulat�ba.

Kar hallgatott egy darabig. Azt�n r�k�rdezett:

- Minek?

- Eln�z�st?

Kar t�rd�re k�ny�k�lve el�rehajolt a sz�k�n.

- � a Keleti Kir�lys�gok legbefoly�sosabb embere. V�rs�gi kapcsolat f�zi a roldemi tr�nhoz. Mennyi is? Hatodik az �r�k�s�d�si l�ncban?

- Hetedik - jav�totta ki Pasko.

- Akkor meg minek udvarol a roldemi nemeseknek?

- T�nyleg, mi�rt?

- Nem lenne r� sz�ks�ge - sz�gezte le Kar -, ami azt jelenti, hogy nem v�letlen�l csin�lja. De akkor mi�rt?

- Olasko nagy�r mindig t�bb vasat tart egyszerre a t�zben, uram. Tal�n van valami �rdekelts�ge Roldemben, amelyr�l a Lordok H�z�nak kell szavaznia?

- Tal�n igen. �k emelik t�rv�nyer�re a kir�ly �ltal k�t�tt egyezm�nyeket, �s �k d�ntenek a tr�n�r�kl�sr�l. Mit is csin�lnak m�g?

- Nem sok mindent, azon k�v�l, hogy vit�znak a f�ldeken �s az ad�kon. - Pasko b�lintott. - Tekintve, hogy Roldem egy sziget, uram, a f�ld k�l�n�sen fontos. - Pasko elvigyorodott: - Legal�bbis am�g valaki fel nem fedezi, hogyan lehet tengerb�l term�f�ldet �p�teni.

Kar visszavigyorgott.

- Biztos vagyok benne, hogy ismer�nk p�r var�zsl�t, aki k�pes lenne megn�velni a sziget m�ret�t, ha sz�ks�gesnek l�tn�.

Pasko t�m�t v�ltott:

- Teh�t, mit csin�lunk itt Roldemben, uram?

Kar s�hajtva le�lt.

- Elj�tsszuk az unatkoz� nemes szerep�t, aki jobb �letk�r�lm�nyeket szeretne. R�viden: meg kell gy�zn�m Kaspar Olask�t, hogy k�szen �llok szolg�latot v�llalni n�la; olyan bajba keverem itt magam, amilyenb�l csak � tud kih�zni.

- Mint p�ld�ul?

- J� v�laszt�s lenne, ha valahogy �sszet�z�sbe keveredhetn�k a kir�lyi csal�d egyik tagj�val.

- Hogyan? Felpofozza Constantine f�herceget, �s p�rbajt provok�l? Az a fi� m�g csak tizen�t �ves!

- �n ink�bb egy m�sik rokonra, Matthew f�hercegre gondoltam.

Pasko b�lintott. Matthew a kir�ly unoka�ccse volt. A kir�lyi csal�d "fekete b�r�ny�nak" sz�m�tott: sokkal fennh�j�z�bban, k�vetel�z�bben �s leereszked�bben viselkedett, mint a kir�ly b�rmely m�s csal�dtagja, ezenk�v�l nagy szoknyabolond volt, ivott, �s csalt a k�rty�n. A pletyk�k szerint a kir�ly m�r nem egy z�r�s helyzetb�l kimentette.

- J� v�laszt�s. Ha meg�li, a kir�ly mag�ban k�sz�netet mond �rte... mik�zben a h�h�ra lefejezi �nt.

- Nem arra gondoltam, hogy meg�l�m, csak... el�g kellemetlens�get okozok neki, hogy a kir�ly ne l�sson sz�vesen az orsz�g�ban.

- Pedig meg kellene �lnie - mondta Pasko sz�razon. - A Mesterek Udvar�nak bajnokak�nt �n alighanem a kir�lyn�val is alhatna, a kir�ly azt is ifjonti cs�nynek tekinten�. K�l�nben mi sz�ks�g erre a sok macer�ra? Olasko �ll�st aj�nlott �nnek, amikor megnyerte a viadalt.

- Csakhogy �n kelletlen munkav�llal�nak akarok t�nni. Ha k�t �ve, r�gt�n a verseny ut�n elfogadtam volna az aj�nlatot, elker�lhettem volna az alaposabb vizsg�latot. Ha viszont most hirtelen felbukkanok, hogy m�gis Olasko szolg�lat�ba akarok �llni, sokkal komolyabban ut�nan�znek a m�ltamnak. Viszont ha a k�r�lm�nyek k�nyszer�tenek, hogy a herceg kegyeire b�zzam magam, az ind�t�kaim sokkal nyilv�nval�bbnak l�tszanak - legal�bbis rem�lem. Mindenesetre a Var�zsl�-szigeten felk�sz�tettek a... komolyabb vizsg�latok elvisel�s�re.

Pasko b�lintott. �rtette, mi t�rt�nt. Pug �s a t�bbi m�gus megtan�totta Karnak, hogyan �llhat ellen a var�zslatoknak, amelyek leleplezhetn�k val�di sz�vets�geseit.

- Ennek ellen�re hihet�nek kell lennie, mi�rt akarok Kaspar szolg�lat�ba �llni. Ha az �letemmel tartozom neki, az igaz�n j� indoknak t�nik.

- Felt�ve, hogy k�pes lesz meg�vni a h�h�rpallost�l. - Pasko a nyak�t vakargatta. - Mindig �gy v�ltem, hogy a lefejez�s barb�r szok�s. A Kir�lys�gban mostans�g felakasztj�k a b�n�z�ket. Egy r�vid zuhan�s - itt pattintott az ujj�val -, a nyak m�r el is t�rt, �s v�ge. Nincs kosz, vacakol�s, aggodalom.

R�vid sz�net ut�n folytatta:

- Keshben, �gy hallottam, sz�mos kiv�gz�si m�dozat k�z�l v�logatnak a b�ncselekm�ny term�szet�t�l �s az orsz�gr�szt�l f�gg�en: lefejez�s, m�glyahal�l, nyakig f�ldbe �s�s egy hangyaboly mellett, v�zbe fojt�s, napra kik�t�z�s, tev�kkel n�gyfel� t�pet�s, �lve eltemet�s, defenesztr�l�s...

- Mi?

- Amikor lel�knek valakit egy nagyon magas helyr�l a k�vezetre. Szem�ly szerint a kedvencem az, amikor valakit kasztr�lnak, azt�n az Overn-m�lys�g krokodiljai k�z� l�kik, de persze csak miut�n v�gign�zett�k vele, hogyan falj�k fel a h�ll�k a f�rfiass�g�t.

Kar fel�llt.

- Mondtam m�r, hogy id�nk�nt kicsit morbid vagy? Ahelyett, hogy azon t�prengen�k, hogyan v�gezhetem, ink�bb megpr�b�lok �letben maradni.

- Teh�t vissza a gyakorlati megfontol�sokhoz?

Kar b�lintott.

- B�r gyan�tom, hogy Kaspar herceg k�zbenj�rna az �n �rdek�ben egy ilyen esetben... m�rmint Matthew f�herceg megsz�gyen�t�s�re gondoltam, nem a krokodilos dologra...

Kar elmosolyodott.

- ...nem lesz egy kicsit neh�z seg�tenie a tenger t�ls� partj�r�l?

Kar mosolya sz�lesebb� v�lt.

- Nakor h�rt kapott �szakr�l, amikor elhagytam Saladort: Kaspar herceg egy h�ten bel�l hivatalos l�togat�sra �rkezik ide.

- Mi lehet a c�lja? - t�rta sz�t a kez�t Pasko.

- Felt�telezem, hogy meg akarja szorongatni kicsit t�voli rokona kez�t, miel�tt tenne valamit, ami egy�bk�nt nem tetszene a kir�lynak.

- M�gpedig?

- Fogalmunk sincs. Az �szak - ha csak takar�kl�ngon is - �lland�an forr, teh�t Kasparnak csak tennie kell kicsit a t�zre, hogy kifusson a faz�kb�l a leves. Ez az egyik olyan dolog, aminek ut�na kell j�rnom.

Pasko b�lintott.

- Meleg�tsek f�rd�vizet?

- Azt hiszem, ink�bb els�t�lok a Remarg�ba. J�l ki�ztatom �s megmassz�roztatom magam. Hozz ut�nam megfelel� ruh�t egy v�rosban t�ltend� est�hez!

- Hol vacsor�zik, uram?

- Nem tudom. Valami nyilv�nos helyen.

- Dawsonn�l?

Az egykori fogad� most m�r kiz�r�lag a nemesek �s vagyonosok �ttermek�nt �zemelt, �s tucatnyi ut�nz�ja akadt. A "vacsor�zni men�s" a f�v�rosban �l�k egyik sz�rakoz�s�v� v�lt.

- Tal�n ink�bb abban az �j l�tes�tm�nyben, a Metropolban. Azt hallottam, �rdemes megn�zni.

- Az egy mag�nklub, uram.

- Akkor szerezz egy megh�v�st, am�g f�rd�m, Pasko!

- Megn�zem, mit tehetek - v�laszolta savany� �br�zattal Pasko.

- Musz�j nyilv�nos helyre mennem, ha el akarom terjeszteni a h�rt, hogy visszat�rtem a v�rosba, de egyed�l kell hazaj�nn�m, miut�n befejeztem a vacsor�t.

- Mi�rt, uram?

- Hogy kider�thessem, ki k�vet Salador �ta, �s mit forgat a fej�ben.

- Egy k�m?

Kar nagyot ny�jt�zkodva �s�tott egyet.

- Val�sz�n�leg b�rgyilkos.

- Teh�t m�r kezd�dik is - s�hajtott fel Pasko.

Kar b�logatva indult az ajt� fel�.

- Igen. M�r kezd�dik is.

A v�ros p�r�ba borult. A s�r� k�dben egy m�ternyire sem lehetett ell�tni. A keresked�negyed utcasarkain elhelyezett, f�nyesen vil�g�t� l�mp�k t�voli s�rga p�tty�knek t�ntek, �s a tavern�k ajtaja f�l�tt is csak halv�nyan pisl�kolt a f�ny. A hossz� utc�kon n�hol semmilyen vil�g�t�s nem l�tszott. Az �rz�kek eltompultak, a t�vols�gok megv�ltoztak, �s az eg�sz vil�g hom�lyba borult.

M�g a zajok is �talakultak. A fogad�k, amelyek mellett elhaladt, halkan duruzsoltak a szokv�nyos hars�ny zsivaj helyett. A l�bdobog�s l�gy csosszan�snak hallatszott a puha s�rban, a megszokott, k�veknek csattan� cip�talp helyett.

Kar Hawkins azonban �gy is tudta, hogy k�vetik. Abban a pillanatban tudta, amint elhagyta Gavorkin �rn� otthon�t. Hosszan id�z�tt vacsor�ja f�l�tt a Metropolban. Pask�nak csak p�r perc�be ker�lt, hogy megh�vassa az int�zm�ny tulajdonos�val a Mesterek Udvar�nak bajnok�t, �s Kar ingyenes klubtags�ggal t�vozott. A fiatalembernek tetszett a berendez�s, a l�gk�r �s a kiszolg�l�s. Az �tel viszont �ppen csak elfogadhat�nak bizonyult, �s Kar elhat�rozta, hogy amint r��r, besz�l a f�szak�ccsal. Mindazon�ltal l�tta, hogy a klub alap�t�sa sikeres �zlet lehet.

Roldem sokkal ink�bb a kereskedelemb�l �lt, mint a keleti orsz�gok, �s ez az �j klub olyan hely volt, ahol nemesek �s gazdag k�zemberek otthonos k�rnyezetben tal�lkozhattak, m�gpedig oly m�don, ahogyan az a v�ros t�bbi r�sz�ben elk�pzelhetetlen lenne. Kar gyan�totta, hogy az elk�vetkez� �vekben a Metropol csendes termeiben vagyonokat vesztenek el, �s rangok lelnek gazd�ra, h�zass�gokr�l egyeznek meg, �s sz�vets�geket k�tnek majd.

M�g be sem fejezte a vacsor�t, amikor k�zbes�tett�k Gavorkin �rn� megh�v�s�t, �s Kar �gy v�lte, amennyiben elfogadja, tal�lkozhat k�vet�j�vel - ha nem a h�lgy h�z�hoz vezet� �ton, akkor hazafel�. K�vet�je mindazon�ltal nem bukkant el�. A fiatalember k�t kellemes �r�t t�lt�tt el Gavorkin �rn�n�l, aki el�sz�r �sszeszidta hossz� t�volmarad�s��rt, majd nagylelk�en meg is bocs�tott �rte.

A h�lgy a k�zelm�ltban meg�zvegy�lt. F�rje egy rajta�t�s sor�n vesztette �let�t, amelyet egy cerezini kal�zf�szek ellen ind�tottak egy Kesh k�rny�ki �b�lbe. A roldemi koron�nak tett szolg�latai egy�tt�rz�st �bresztettek �zvegye ir�nt a nemes t�rsas�gban, tov�bb� a h�lgy szer�ny nyugd�jat is kapott t�m�rdek birtok�b�l befoly� j�vedelme mell�. Nem csoda, hogy Gavorkin �rn� szeretett volna mihamarabb �j f�rjet tal�lni - persze az ill� gy�szid�szak letelte ut�n. A h�lgynek ugyanis nem sz�letett gyermeke, ez pedig azt jelentette, hogy a birtokai forogtak kock�n, amennyiben a korona �gy d�nt, hogy egy m�sik nemes �gyesebben igazgatn� �ket. Az uralkod� n�z�pontj�b�l az lett volna az ide�lis, ha Gavorkin �rn�, Dravinko gr�fn�je hozz�ment volna egy m�sik nemeshez, akit a korona is t�mogatott - �gy minden elvarratlan sz�l a hely�re ker�lt volna.

Kar tudta, hogy minden kapcsolatot meg kell szak�tania Gavorkin gr�fn�vel, m�gpedig hamar, mert a t�rt�nete nem �lln� ki az alapos vizsg�latot, amely akkor k�vetkezne, ha �gy t�nne, be akar h�zasodni a roldemi f�nemess�gbe. Egy t�voli, kir�lys�gi v�ros k�rny�ki kisnemes fia t�rsadalmilag elfogadhat� k�s�retet jelent a b�lokon �s m�s �nneps�geken; egy olyan szem�ly viszont, aki feles�g�l venn� egy k�zelm�ltban elhunyt h�bor�s h�s �zvegy�t, eg�sz m�s helyzetbe ker�l. Mindazon�ltal Kart nem vonzotta a lehet�s�g, hogy lek�sse mag�t valaki mellett, m�g ha az illet� olyan vonz� is, mint Margaret Gavorkin, hi�ba a h�lgy jelent�s vagyona, birtokai, nem is besz�lve szenved�lyes szeretkez�seikr�l.

Kar f�lelt menet k�zben, �s hagyta, hogy ki�lesedjenek vad�sz�szt�nei. �vekkel ezel�tt megtanulta, hogy a v�ros nem m�s, mint egy m�sfajta vadon, �s hogy b�rmely v�rosban k�nnyed�n elboldogul tud�s�val, amelyet gyermekk�nt a t�voli, �szaki hegyekben szerzett. Minden helynek megvan a maga ritmusa, l�ktet�se, �s amint valaki beilleszkedik egy k�rnyezetbe, a vad�szat vesz�lyeit �s lehet�s�geit is ugyan�gy felismeri, mintha t�nyleg a vadonban lenne.

B�rki is k�vette, k�ts�gbeesetten igyekezett fenntartani az ide�lis t�vols�got, �s senki nem vette volna �szre, akinek nem olyan �lesek az �rz�kei, mint Karnak. A fiatalember olyan j�l ismerte ezt a v�rosr�szt, mintha itt sz�letett volna, �s b�rmikor elvesz�thette volna k�vet�j�t, ha �gy tartja kedve. Csakhogy k�v�ncsi volt, ki k�veti, �s ami m�g fontosabb, mi�rt.

Kar egy pillanatra megtorpant, hogy megt�rje s�t�ja �tem�t, �s meghallja, merre j�r a m�g�tte oson� valaki, azt�n folytatta �tj�t. A k�vetkez� sarkon jobbra fordult, majd bel�pett egy m�ly kapualjba, amely az �ltala gyakorta l�togatott szab�s�ghoz vezetett. Kardj�val nem t�r�dve f�rg�n t�rt h�zott el� �v�b�l. A v�rt pillanatban egy f�rfi fordult be a sarkon, �s haladt el el�tte.

Kar el�reny�lt, elkapta az illet� jobb v�ll�t, lecsapott r�, �s maga fel� r�ntotta. A f�rfi azonnal mozdult, de Kar gyorsabb volt; az oson� �pp �gy reag�lt, ahogy Kar v�rta: pillanatnyi haboz�s ut�n �szt�n�sen elh�z�dott. Kar a f�rfi saj�t mozdulat�t kihaszn�lva egy l�k�ssel megp�rd�tette ellenfel�t. K�vet�je hirtelen az ajt�nak h�ttal tal�lta mag�t, a tork�n Kar t�r�vel.

- Mi�rt k�vetsz engem? - k�rdezte a fiatalember. Suttog�sa alig volt t�bb sziszeg�sn�l, nehogy fel�bressze a bolt f�l�tt alv�kat.

A f�rfi gyors volt, mert keze m�r el is indult saj�t t�re fel�, miel�tt az utols� hangok elhangzottak volna. Mindazon�ltal nem volt bolond, mert felismerte helyzete rem�nytelen volt�t, miel�tt Kar k�nytelen lett volna a tork�ba d�fni peng�j�t. Lassan felemelte mindk�t kez�t, hogy megmutassa, �res. Suttogva felelt:

- Nagyuram! Nem jelentek vesz�lyt! A kardom �s a t�r�m a h�vely�ben maradt - mondta a Szigetkir�lys�g nyelv�n.

- Ki vagy te?

- A nevem Petro Amafi.

- Amafi? Ez queg n�v. Pedig a Kir�lys�g nyelv�n besz�lsz.

- Sok �ve Saladorban �lek, �s az igazat megvallva nem valami j�l besz�lek roldemi�l, ez�rt ink�bb a kir�lys�git haszn�lom.

- V�laszolj, Amafi, mi�rt k�vetsz engem? - ism�telte Kar.

- Foglalkoz�somat tekintve b�rgyilkos vagyok. Felfogadtak, hogy meg�ljem �nt.

Kar h�tral�pett, hogy jobban l�ssa a f�rfit, de t�re hegy�t tov�bbra sem mozd�totta ellenfele tork�r�l.

Petro Amafi f�l fejjel alacsonyabb volt Kar sz�znyolcvannyolc centij�n�l, viszont sz�lesebb v�llal �s hord�mellkassal b�szk�lkedett. Ruh�ja el�rulta, hogy k�lf�ldi. Szokatlan, hossz� tunik�j�t derek�n fekete b�r�v fogta �ssze. A magukra ad� roldemiek mostani divatja, a hossz�, b� sz�r� nadr�g helyett t�rdnadr�got �s udvaronccip�t viselt. Hegyesre p�d�rt bajusza �s kecskeszak�lla volt, fej�n pedig nemezb�l k�sz�lt barettet viselt, amelyet bal oldalon brossal �s tollal d�sz�tett. Veszedelmes volt�r�l sokkal ink�bb �rulkodtak a keskeny arcban m�lyen �l� szemek, mint r�kaszer� kin�zete.

- Nem jelentesz vesz�lyt, ugyanakkor b�rgyilkos vagy, akit az�rt k�ldtek, hogy meg�lj�n. Nem gondolod, hogy ez ellentmond�snak t�nik? - jegyezte meg Kar.

- Nem nyerek semmit, ha eltitkolom az igazs�got, nagyuram. Az �letemet csak az �n k�v�ncsis�ga mentette meg. Ha most �s itt meg�lne, tal�n sosem tudn� meg, ki b�relt fel.

- �gy igaz - kuncogott Kar. - Ezek szerint holtpontra jutottunk, mert ha elmondod, amit tudni akarok, meg kell, hogy �ljelek. Teh�t nem �ll �rdekedben, hogy felelj. De mivel nem t�lthetem az eg�sz h�tral�v� �letemet azzal, hogy a v�laszodat v�rjam, nem is nyerhetek azzal, ha �letben hagylak.

- V�rjon! - tartotta fel a kez�t Amafi tiltakoz�sul. - Nem az�rt j�ttem, hogy meg�ljem. Felb�reltek r�, de m�r egy hete figyeltem, amikor elhagyta Saladort, �s szeretn�k �zletet k�tni.

- Az �leted�rt?

- Nem csak az�rt, nagy�r. Engedje meg, hogy szolg�ljam!

- A szolg�latomba �lln�l? - k�rdezte Kar k�tkedve.

- K�szs�gesen, nagyuram. Egy �nh�z hasonl� k�pess�g� f�rfi� mindenk�ppen �rdemes gazda lenne. L�ttam, hogyan p�rbajozott a saladori Peng�k H�z�ban, �s azt is figyeltem a sarokb�l, hogyan k�rty�zik a s�r�z�kben; �pp csak annyit nyer, hogy ne v�lj�k gyan�ss�, ugyanakkor mesterien csal. De a legfontosabb, hogy �n a Mesterek Udvar�nak bajnoka, a vil�g legjobb kardforgat�ja, aki a pletyk�k szerint titokban Kaspar Olasko herceg szolg�lat�ban �ll. M�rpedig aki Kaspart szolg�lja, biztosan sokra viszi. �n szeretn�m �nnel egy�tt sokra vinni.

Egy ujjal finoman eltolta a peng�t a tork�t�l, �s Kar hagyta.

- Amint l�tja, nagy�r, benne j�rok a korban - m�r hatvanhoz k�zeledem. A b�rgyilkosi munka olyan k�pess�geket k�v�n, amelyek id�vel megromlanak. Musz�j �reg napjaimra is gondolnom, �s b�r a fizets�gem egy r�sz�t f�lretettem az �vek sor�n, az nem lesz el�g. Neh�z id�k�n mentem kereszt�l.

Kar felnevetett.

- Rossz befektet�sek?

Amafi b�lintott.

- Egy Salador k�rny�ki kereskedelmi t�rsas�g mostan�ban ment cs�dbe. Nos, szeretn�m valami tart�sabb haszon �rdek�ben haszn�lni v�res mesters�gemet. Ha az �n embere lenn�k, �nnel egy�tt emelkedn�k. �rti?

Kar eltette fegyver�t.

- Hogyan b�zhatn�k meg benned?

- Megesk�sz�m b�rmelyik templomban, amelyikben �hajtja.

Kar �tgondolta a dolgot. Szinte senki sem sz�vesen szegett meg egy esk�t, m�g ha nem is volt olyan becs�letes, mint az orosinik.

- Ki mondta, hogy Kaspar szolg�lat�ban �llok?

- Csak egy pletyka, semmi t�bb. Azt hallottam, hogy l�tt�k Latagore k�rny�k�n, ahol Kaspar hercegnek is vannak �rdekelts�gei, �s k�ztudott, hogy a herceg megkereste �nt, miut�n k�t �vvel ezel�tt megnyerte a viadalt a Mesterek Udvar�ban. Kaspar herceg csak a legtehets�gesebb �s legambici�zusabb ifjakat gy�jti maga k�r�, ez�rt felt�teleztem, hogy �n is egy k�z�l�k.

- Nos, nem vagyok az - felelte Kar sz�nd�kosan h�tat ford�tva Amafinak.

Tudta, hogy kock�zatot v�llal, mert hi�ba �ll�totta a b�rgyilkos, hogy a kor lelass�totta, alighanem k�pes volt egy sz�lsebes t�mad�sra h�tulr�l, ha �gy hozta a helyzet. De nem t�madott, ink�bb felz�rk�zott Kar mell�.

- Tudni akarja, ki k�ld�tt?

- Igen - felelte a fiatalember.

- Piotre Miskovas �r, b�r err�l nem kellene tudnom.

- Haragtart� ember - �llap�totta meg Kar. - T�bb mint k�t �ve nem h�ltam a feles�g�vel.

- Ha j�l �rtettem, a h�lgy becs�pett Amsha Detoris �rn� b�lj�n, �s a f�rje szem�be v�gta az �n�k... kalandj�t a vacsora f�l�tt, p�r h�nappal az ut�n, hogy �n elhagyta a v�rost. A h�zasp�r az�ta sem b�k�lt ki; a h�lgy a v�rosi h�zukban lakik, a f�rj pedig vid�ki birtokukon. A f�rfi �nt hib�ztatja.

- Tal�n a saj�t h�za t�j�n kellene k�r�ln�znie - jegyezte meg Kar. - Ha nem sietett volna minden csinos pofik�j� l�nnyal az �gyba, tal�n a feles�ge sem fogadta volna olyan k�szs�gesen az udvarl�somat.

- Lehet, nagyuram, de csak a szokatlanul �les l�t�s� f�rfiak k�pesek szemben�zni saj�t jellemhib�ikkal. Sokkal kellemesebb m�sokra h�r�tani a felel�ss�get.

- Amikor meghallotta, hogy �n visszaj�n Roldembe, b�rgyilkost keresett (sokkal kev�sb� diszkr�ten, mint illett volna), �s engem b�reltek fel, hogy elt�vol�tsam ezt a - intett Kar fel� - becs�let�n esett foltot. Legal�bb annyi esze volt, hogy egy saladori "�gyn�kh�z" fordult, hogy itt Roldemben ne keveredjen gyan�ba. �n "kudarcot vallottam", �gy azt�n a tisztess�g azt dikt�lja, hogy visszaadjam az arany�t. M�gis szeretn�m, ha ez a kudarc diadall� v�lhatna. Fogadjon fel, nagyuram, �s szolg�lni fogom �nt. Megesk�sz�m r�!

Kar elt�prengett. Nem eg�sz egy napja �rkezett vissza Roldembe, �s sz�ks�ge lesz megb�zhat� szemekre �s f�lekre.

- Legal�bbis, am�g kock�zat n�lk�l el�rulhatsz?

Amafi elvigyorodott.

- Lehets�ges, uram, mert sosem voltam az a h�s�ges t�pus. Az esk�t viszont m�g a magamfajt�k sem szegik meg t�l sz�vesen. Az �n ritka k�pess�geit n�zve gyan�tom, hogy az az id� tal�n sosem j�n el, mert ahhoz m�g jobb lehet�s�g k�ne, mint amilyent az �n szolg�lata jelent.

Kar felkacagott. Amafi olyan �d�t� jelens�g volt, hogy a fiatalember �gy �rezte, megb�zhat benne - legal�bbis egy bizonyos pontig -, �s am�g nem k�nyszer�ti ezen a ponton t�lra, nyugodtan t�maszkodhat r�.

- J�, akkor menj�nk el Lims-Kragma templom�ba, ahol leteszed azt az esk�t!

- �n Ruthi�ra vagy Astalonra gondoltam - h�zta el a sz�j�t Amafi a szerencse istenn�j�t �s az igazs�g isten�t megeml�tve.

- Azt hiszem, ha azt kock�ztatod, hogy rosszabb k�r�lm�nyek k�z� sz�less, tal�n kisebb es�llyel �rulsz el - tette el a fegyver�t Karom. - Na gyer�nk! Ja, �s jav�tanunk kell egy kicsit a roldemi nyelvtud�sodon. Lehet, hogy itt maradunk egy darabig.

Ha Amafi ak�r egy pillanatig is elgondolkodott, hogy fegyvert r�ntson, �gyesen titkolta a dolgot. Egy �temre l�pett �j gazd�j�val, ahogy elt�ntek a v�rosra borul� k�dben.

A m�gus a sarokban �llt. Von�sait �rny�k rejtette. Kar j�l ismerte az arc�t, ha most nem is l�thatta a f�lhom�lyban. Egy sz�l gyertya �gett a lak�sban, �s az is a szomsz�d szoba asztal�n, �gy most csak halv�ny f�ny sz�r�d�tt �t az ajt�n.

- Hol az �j embered? - k�rdezte a var�zsl�.

- Adtam neki valami feladatot a v�rosban - felelte Kar. - Mit siker�lt kider�teni?

Ahogy kil�pett az �rny�kb�l, l�tszott, hogy a m�gus magas, szik�r f�rfi, arc�t egyenes orra, magas arccsontja �s ragyog� k�k szeme teszi kifejezetten vonz�v�. Haja olyan vil�gos sz�n� volt, hogy majdnem feh�rnek t�nt.

- Quegi inform�toraink kezeskednek Amafi�rt. M�r legal�bbis az�rt, hogy megb�zhat� b�rgyilkos.

- Egy j� h�r� b�rgyilkos - mondta Kar. - �rdekes elismer�s.

- "Becs�letesnek" sz�m�t a szakm�ja szempontj�b�l - jelentette ki Magnus, a Var�zsl�-szigeten �l� Pug fia, aki �vekig tan�totta Kart.

- Kezdetnek j� lesz - sz�gezte le Kar. - Gavorkin �rn� tegnap este meger�s�tette, hogy Kaspar herceg a h�t v�g�re meg�rkezik, hogy bez�rk�zzon a palot�ba a kir�llyal. Pasko? H�ny megh�v�s �rkezett ma?

- Tizenh�t, uram - felelte.

- H�nap v�g�re szerintem olyan helyzetben leszek, hogy valamelyik b�lon felfriss�thetem a herceggel val� ismerets�gemet.

- Mi a terved? - �rdekl�d�tt Magnus.

- Ki kell �p�tenem a kapcsolatot Kasparral, azt�n okot kell tal�lnom, hogy kih�vjam Matthew f�herceget.

- Sz�ks�ges ez?

- Szinte bizonyosan - felelte a fiatalember. - B�r m�g nem k�rvonalaz�dtak a r�szletek, azt hiszem, sejtem, melyek a nagyobb c�lok Kaspar herceg ut�bbi �vekbeli pr�b�lkoz�sai m�g�tt.

- Ezt nem eml�tetted, miel�tt elhagytad a szigetet - csod�lkozott Magnus.

Kar b�lintott.

- Mert p�r �r�val ezel�ttig nem is l�ttam az �sszef�gg�seket. B�r lehet, hogy t�vedek, de szerintem az �szaki t�mad�sok nem egyebek, mint egy nagy, gyilkos elterel� hadm�velet r�szei, �s a Kir�lys�g elleni, Farind�n �t v�rhat� t�mad�s csak �lc�z�s.

- De mi c�lb�l?

- Hogy lefoglalja a Kir�lys�got �szakon, mik�zben a val�di c�lj�n dolgozik d�len.

- Ami pedig... - tudakolta Magnus t�relmetlen�l.

- Fogalmam sincs. De valami k�ze lehet Roldemhez vagy Kesh-hez. Ha a Kir�lys�g egy hossz�, �res hat�rra �sszpontos�t, az mindenk�ppen el�nyt kell jelentsen Kasparnak.

- Nem vagyok katonai szak�rt�, de �gy t�nik, hogy ha komoly hadat k�ldene a Szigetkir�lys�gba, akkor nagy er�vel v�laszoln�nak. Ha Kaspar kis csapatokat k�ld oda, mindegyik egy sokkal nagyobb er�t k�pes lefoglalni, amennyiben sz�tsz�r�dnak az alf�ld�n. A hat�rt jelent� hegyekt�l a Dolth-t�l �szakra fekv� Fekete-erd�ig majdnem ezerm�rf�ldnyi f�ves s�ks�g ter�l el. Ryan kir�ly arra k�nyszer�lne, hogy �ri�si hadakat k�ldj�n oda, ha le akarna vad�szni egy viszonylag kisebb l�tsz�m� sereget.

- Teh�t a k�rd�s, hogy ha Kaspar egy sereget szeretne odafenn a s�ks�gon, hol akar lecsapni?

- Tov�bb�tom az elm�letedet ap�nak - mondta Magnus. - Fej�re tette sz�les karim�j� nemezkalapj�t, �s el�vett egy eszk�zt sz�rke k�nt�se al�l: egy g�mb�t, amely r�zsz�nben csillant meg a gyertyaf�nyben. H�velykujj�val megnyomta a g�mb fel�let�t, �s hirtelen m�r ott sem volt. T�voz�s�nak egyetlen nyoma egy kis huzat volt.

- De mi�rt? - k�rdezte Pasko.

- Mi�rt? - visszhangozta Kar. - Mit mi�rt?

- Mi�rt ez a cselsz�v�s? Kaspar a maga m�dj�n ugyanolyan hatalmas, mint Roldem kir�lya. Gyakorlatilag � ir�ny�tja Aranort; a nagyherceg azt teszi, amit � parancsol. Az Olasko k�r�li nemzeteket mind vagy � ir�ny�tja, vagy megf�leml�tette, �s Roldem kir�lya is hallgat r�. Akkor minek h�bor�zna a Szigetekkel?

Kar vissza�lt.

- Azt hittem, ez nyilv�nval�. Ha destabiliz�lja a r�gi�t, azzal lehet�s�ge ny�lik megszerezni, amire a legjobban v�gyik. - Kar �sszef�zte ujjait, �s a keze fej�re t�maszkodva a gyerty�t b�multa. Azt�n meg�t�gette az arc�t, �s azt mormogta:

- A hatalmasok csak egy dologra v�gynak: m�g t�bb hatalomra.