Megint Astinus szob�j�ban volt.
     T�bb mint 20 �ve j�rt itt utolj�ra. Akkor tal�lkozott elõsz�r Raistlin Majererel, �s ez a tal�lkoz�s �r�kre megv�ltoztatta az �let�t.
Mik�zben a t�rt�net�r�t v�rta, eml�kek mer�ltek f�l benne. Eml�kezett a var�zsl�val t�lt�tt minden percre. Az elsõ tal�lkoz�st�l, addig, a papnõ sz�m�ra oly f�jdalmas elv�l�sig.
     Az�ta, hogy ism�t talpra tudott �llni, miut�n Caramon kihozta az Abbysb�l, nem m�lt el nap, hogy ne gondolt volna Raistlinra. T�bb mint 20 �v. �s ? minden nap gondolt r�. Volt, hogy sok dolga akadt, k�l�n�sen fõpapnõv� v�laszt�sa ut�n, de akkor sem, volt egy olyan �jszaka sem, mikor ne jutott volna esz�be a var�zsl�.
     �s titokban az�rt im�dkozott, hogy csak m�g egyszer tal�lkozhasson vele, hogy elmondhassa neki, amit nem tudott. Hogy szereti. Mert m�g mindig szereti. T�bb mint 20 �v eltelt�vel, m�g ugyan�gy szereti, mint akkor, mikor elõsz�r v�gyott az �rint�s�re.
     Gondolatait Astinus szak�totta f�lbe. Pont, mint akkor r�gen.
     A historikus rezzen�stelen arccal figyelte, majd kr�kogott.
     - �dv�z�llek Astinus. - mosolygott r� a papnõ. Vak szemeit a hang ir�ny�ba ford�totta. �r�l�k, hogy ism�t tal�lkozunk.
     - �n is �rvendek Tisztelendõ Nõv�r. �r�mmel t�lt el, hogy a Chaossal v�vott harca nem hagyott maradand� nyomot.
     - De hagyott Astinus. De k�rem, most ne besz�lj�nk errõl.
     - Bocs�sson meg H�lgyem. Ez�ttal �n k�rtem tal�lkoz�t �ntõl. De nem magam miatt. Valaki l�tni k�v�nt.
     Ekkor egy v�n, eg�rsz�rke k�penyes �regember l�pett a cell�ba. A Crysiant hûs�gesen õrzõ tigris egy pillanatra felmordult, azt�n l�bait behajl�totta a meghajl�s jelek�nt.
     - Ki az? - k�rdezte Crysian.
     - Mi is volt az a n�v? Na, pedig tudtam! Ja, igen. Fizban. Fizban vagyok kedvesem
     - �, Uram! - rogyott t�rdre azonnal a papnõ.
     - Ugyan, ugyan. Azt gondoltam k�zt�nk m�r nincs sz�ks�g ilyesmire kedvesem. Na, kelj m�r f�l.
     Kez�t ny�jtotta Crysiannak, �s seg�tett neki f�l�llni.
     Azt�n Astinushoz fordult.
     K�rlek b�lcs historikus, hagyj minket magunkra. Tudod, hogy a bar�tunk szeret n�gyszemk�zt besz�lgetni. Most meg azt�n pl�ne szeretne.
     - �n ne tudn�m? Term�szetesen. �g �nnel Tisztelendõ Nõv�r.
     - �g �nnel Astinus.
     Ezzel Astinus elhagyta a szob�t. Mikor kettesben maradtak, a papnõ Fizbanhoz fordult.
     - Mit k�v�nsz tõlem Uram?
     - Nem �n k�v�nok kedvesem. Te k�v�nt�l. �n csak teljes�tem. A H�gom j�tt nekem egy sz�vess�ggel. �gy gondoltam, most behajtom rajta. Egy k�z�s bar�tunk szeretne besz�lni veled.
     Crysian nem �rtette a dolgot. Nem akarta meg�rteni. A lelke elõbb foghatta fel a dolgot, mint az esze, mert sz�ve hevesen verni kezdett.
     - Ki? - pr�selte ki mag�b�l a k�rd�st.
     - Azt hiszem - kuncogott az �reg var�zsl� - erre te is r� fogsz j�nni.
     Ekkor egy fekete k�penyes alak l�pett a szob�ba. Fizbanra n�zett, az �reg b�lintott, majd eltûnt. A tigris morgott, h�t�n fel�llt a szõr. A feketek�penyes az �llatra mosolygott. G�nyos mosoly volt, de ennek a f�rfinek j�l �llt. Illett hozz� a g�nyos mosoly. A nõ el� l�pett, aki a tigrist pr�b�lta csillap�tani.
     - Uram, mi�
     M�r elment. Nincs sok idõm, mindj�rt visszaj�n.
     Crysiannak elakadt a szava. �rezte, hogy kezeit karcs�, finom, erõs ujjak fonj�k k�rbe. Ezt a hangot 1000 k�z�l is megismern�. Ezt az �rint�st, ha akarn�, sem tudn� elfelejteni. De nem is akarta.
     - Raistlin - lehelte - hogy� hogy�
     - Hogy ker�l�k ide? Nos, mint Fizban is mondta, Takhisis tartozott neki egy sz�vess�ggel. Õ pedig �gy hajtotta be rajta. Mint m�r mondtam, nincs sok idõm. A Kir�lynõ f�l, ha t�l sok�ig elenged, m�g a v�g�n itt tal�ln�k maradni. Besz�lnem kell veled. Nem az�rt j�ttem, hogy bocs�natot k�rjek, vagy mentegetõzzem. Csak el akarom mondani, hogy� hogy az alatt a hossz� idõ alatt, m�g aludtam, n�ha �lmodtam r�lad. Ink�bb gyakran, mint n�ha �s�
Itt nem b�rta folytatni. Eddig nem n�zett egyenesen a papnõ szem�be. Ink�bb elker�lte a tekintet�t. Nem akarta l�tni, amint el�tkozott szemei elõtt sorvad �s haldoklik. Azt akarta l�tni, hogy szemei ragyognak, �s bõre feh�rs�ge elvak�tja, mint annak a pataknak a partj�n.
      De nem tudta meg�llni. L�tnia kellett oly sok �v ut�n az egyetlen nõt, akit szeretett, �s aki viszontszerette.
     Meglepõd�tt. Crysian nem haldoklott. Pont olyannak l�tta, amilyennek r�gen. Gy�ny�rûnek �s �ldottnak. 
    �K�sz�n�m Fizban.� - gondolta.
     - El�g. - mondta gyeng�den a nõ. - Most �n j�v�k. Szerettelek. Most is szeretlek. Se neked, se magamnak nem mertem bevallani. De most m�r nem f�lek. �s ha bocs�natot k�rn�l �s mentegetõzn�l, nem az lenn�l, akibe beleszerettem.
     N�m�n �lltak egym�ssal szemben. Crysania nem l�tta a m�gus arc�t, de el tudta k�pzelni Raistlin mosoly�t, a saj�t mosoly�ra v�laszul. 
     A m�gus a papnõh�z hajolt, �s megcs�kolta. L�gy, gyeng�d cs�k volt.
Crysian enyhe bûntudatot �rzett. M�gpedig az�rt, mert sokkal boldogabb volt, mintha maga Paladine vezetn� k�zen fogva birodalm�ban. Visszacs�kolta a m�gust, �s oly hossz� �vek �ta elõsz�r egy k�nnycsepp g�rd�lt le az arc�n. Az a k�nnycsepp volt, amit t�bb mint h�sz �ve nem tudott kis�rni mag�b�l �s ez megnyugtatta h�borg� lelk�t. Fej�t a m�gus mell�re hajtotta, Raistlin pedig szorosan mag�hoz �lelte. 
Hirtelen halk szipog�sra lettek figyelmesek. A hang fel� fordultak, �s Raistlin meg�llap�totta, hogy Fizban visszat�rt. Az �reg var�zsl� a k�nnyeit t�r�lgette.
     - Sajn�lom bar�tom, de vissza kell menn�nk. Nem tudom miben �ll a vonzer?d, de hogy az egyik legkedvesebb h�vemet is elvenn�d t?lem, ez felh�bor�t� - mondta az �reg kedvesen. 
     Astinus bej�tt. B�cs�zott.
     - Egy sz�vess�get k�rn�k t?led �reg bar�tom - fordult hozz� Raistlin. Ami itt elhangzott, k�rlek, ne õrizd meg az ut�kornak.
     - Ezt megteszem neked. Tekintsd tiszteletnek az ir�nt a szok�sod ir�nt, hogy ah�nyszor tal�lkozunk, mindig meg tudsz engem lepni.
     Raistlin elmosolyodott. Majd a tigrishez fordult.
     - Vigy�zz r� Tandar - pillantott a papn?re - M�g visszaj�hetek.
     - Na, na - sz�lt k�zbe Fizban - Csak semmi tervezget�s.
     - �n? Soha�
    Miut�n elb�cs�ztak, Astinus a papn?h�z fordult.
     - Mit gondol, mi�rt akarta titokban tartani a tal�lkoz�sukat?
    Crysian elmosolyodott.
     - F�lti a h�rnev�t.