A kaland v�get �rt, Aldur G�mbj�t visszaszerezt�k, �s Garion megkoron�z�s�val ism�t Vasmark� Riva lesz�rmazottja uralkodik a Nyugat Hadurak�nt.

�m a Pr�f�cia m�g nem teljesedett ki. Messze keleten Torak, a gonosz istens�g fel�bredt �lm�b�l, �s �jra uralomra t�r. Garionnak szembe kell sz�llnia az istennel - meg kell �lnie, vagy � maga hal meg. A f�lelmetes �sszecsap�s v�gkimenet�n m�lik a vil�g sorsa. Garion most nagyapja, a t�bb ezer �ves var�zsl�, Belgarath t�rsas�g�ban az �r�kk�val� �jszaka V�rosa fel� tart, ahol Torak v�r r�.

A kontinens d�li fel�ben jegyese, Ce’Nedra hercegn� a Nyugat seregeinek �l�n elkeseredett igyekezettel pr�b�lja elterelni Torak er�inek figyelm�t szerelm�r�l.

A Pr�f�cia egyre csak hajtja Gariont, �m arra a k�rd�sre, amely egyfolyt�ban gy�tri, nem tud v�laszt adni: hogyan lenne k�pes egy ember meg�lni egy halhatatlan istent?

R�szlet:

Garion �gy gondolta, van valami hat�rozottan gy�szos az �szv�rek cseng�inek hangj�ban. Az �szv�r egy�bk�nt sem volt az a kimondottan szeretni val� �llat, �s volt valami a j�r�s�ban, ami panaszos felhangot adott a nyak�ban l�g� cseng� csilingel�s�nek. Az �szv�rek egy Mulger nev� drasniai keresked� tulajdon�t k�pezt�k; a h�rihorgas, z�ld zek�s, szigor� tekintet� f�rfi j� p�nz�rt enged�lyezte, hogy Garion, Selyem �s Belgarath csatlakozzon hozz� Gar og Nadrak fel�. Mulger �szv�rei meg voltak rakva mindenf�le �ruval, �s maga Mulger is szinte roskadozott az el��t�letek �s a gyanakv�s s�lya alatt, ak�rcsak egy megterhelt �szv�r. Selyem �s a j� keresked� els� pillant�sra megut�lt�k egym�st, �s a kis drasniai f�ldije folyamatos ugrat�s�val sz�rakoztatta mag�t, mik�zben a hull�mos, l�pos vid�ken a Drasnia �s a nadrakok f�ldje k�z�tti hat�rt jelz�, szaggatott hegyvonulatok fel� tartottak. Az �les vita mesgy�j�n egyens�lyoz� besz�lget�s�k csaknem ugyanannyira ideges�tette Gariont, mint a Mulger �szv�reinek nyak�ban l�g� cseng�k f�raszt� kolompol�sa.

Garion fesz�lts�ge egyetlen j�l behat�rolhat� forr�sb�l sz�rmazott. A fi� f�lt. Semmi �rtelme nem lett volna ezt a t�nyt elrejteni �nmaga el�l. A Mrin K�dex rejt�lyes szavait eg�szen pontosan elmagyar�zt�k neki. Egy olyan tal�lkoz�s fel� tartott, amelyik m�r az id�k kezdet�n elrendeltetett, �s amit semmik�ppen sem ker�lhetett el. A tal�lkoz�st nem csak egy, de k�t k�l�nf�le pr�f�cia is megj�vend�lte, �s m�g ha be is besz�lhette mag�nak, hogy az egyik biztosan t�ved, a m�sik m�g akkor is k�ny�rtelen�l, az � �rz�seit tekintetbe sem v�ve vezette az �sszecsap�s fel�.

- Szerintem te nem l�tod a l�nyeget, Ambar - mondta Mulger Selyemnek azzal a mar� szabatoss�ggal, amit az ember csak akkor haszn�l, ha olyasvalakivel besz�l, akit a sz�ve legm�ly�r�l megvet. - A hazaszeretetem vagy annak hi�nya nem sz�m�t ebben a k�rd�sben. Drasnia sorsa a kereskedelemt�l f�gg, �s ha ti, a k�lorsz�gi k�pviseletek emberei tov�bbra is keresked�knek �lc�zz�tok magatokat, �s �gy leplezitek tev�kenys�geteket, nemsok�ra m�r a becs�letes drasniaiakat sem fogj�k sz�vesen l�tni sehol. - Mulger a drasniaiak velesz�letett �szt�n�vel azonnal r�j�tt, hogy Selyem nem az, akinek mondja mag�t.

- Ugyan m�r, Mulger - felelte k�nnyed, leereszked� hangon Selyem -, ne l�gy ennyire naiv! A vil�g �sszes kir�lys�ga pontosan ugyan�gy leplezi saj�t h�rszerz� tev�kenys�g�t. A tolnedraiak ezt teszik; a murgosiak is; s�t, m�g a thullok sem kiv�telek. M�gis mit v�rsz t�lem? "K�m" felirattal a mellemen k�zlekedjek a vil�gban?

- Hogy �szinte legyek, Ambar, egy�ltal�n nem �rdekel, mit teszel. - Mulger keskeny arc�n megfesz�ltek az izmok. - Csak azt mondom, kezdek belef�radni, hogy b�rhov� is megyek, mindenhol gyanakodva figyelnek, csak mert ti megb�zhatatlanok vagytok.

Selyem pimasz mosollyal vonta meg a v�ll�t.

- �gy m�k�dik a vil�g, bar�tom. Nem �rtana hozz�szoknod, mert v�ltozni �gysem fog.

Mulger tehetetlen�l meredt a meny�tk�p�re, majd hirtelen megfordult, �s visszalovagolt az �szv�rei mell�.

- Nem viszed t�lz�sba egy kicsit? - k�rdezte Belgarath. Az �reg mintha felriadt volna lovagl�s k�zbeni szok�sos szenderg�s�b�l. - Ha el�gg� felbosszantod, �tadhat a hat�r�rs�gnek, �s soha nem jutunk be Gar og Nadrakba.

- Mulger egy sz�t sem fog sz�lni, �reg bar�tom - nyugtatta meg Selyem. - Ha m�gis, akkor �t is kivallatj�k, �s nincs a vil�gon olyan keresked�, aki nem rejteget a holmija k�z�tt n�h�ny olyan dolgot, aminek nem kellene ott lennie.

- Mi�rt nem hagyod b�k�n? - �rdekl�d�tt a var�zsl�.

- Legal�bb elfoglalom magam - felelte v�llat vonva a drasniai. - M�sk�l�nben a t�jat kellene n�znem, �s Kelet-Drasni�t kimondottan unalmasnak tal�lom.

Belgarath felhorkantott, a fej�re h�zta sz�rke k�peny�nek csukly�j�t, �s folytatta a szenderg�st.

Garion is visszat�rt b�skomor gondolataihoz. Az �szaki Karav�n�t poros, feh�r forrad�sk�nt szelte �t a lehangol�, sz�rk�sz�ld rekettyebokrokkal bor�tott, dimbes-dombos vid�ket. Az �g m�r csaknem k�t hete felh�s volt, b�r es�nek nyom�t sem l�tt�k. Kietlen, �rny�k n�lk�li t�jon baktattak a horizonton emelked� hegyek fel�.

Gariont legink�bb a helyzet igazs�gtalans�ga zavarta. � soha nem k�rt ebb�l az eg�szb�l. Nem akart var�zsl� lenni. Nem akart rivai kir�ly lenni. M�g abban sem volt biztos, hogy feles�g�l akarja venni Ce'Nedra hercegn�t - b�r ez ut�bbi k�rd�sben m�g viaskodott �nmag�val. A kis birodalmi hercegn� igaz�n elragad� tudott lenni, k�l�n�sen ha el akart �rni valamit. T�bbnyire azonban nem akart semmit, �s ilyenkor a felsz�nre t�rt val�di �nje. Ha Garion tudatosan v�lasztotta volna mag�nak ezt a sorsot, akkor bizonyos m�rt�k� belet�r�d�ssel elfogadja a helyzetet. Csakhogy nem volt v�laszt�si lehet�s�ge, �s azon kapta mag�t, hogy a k�z�mb�s �gboltt�l k�vetel v�laszt:

- Mi�rt �n?

Csendben lovagolt szuny�k�l� nagyapja mellett, egyed�li t�rsas�ga Aldur G�mbj�nek z�mm�g� dala volt, de m�g ez is csak fokozta inger�lts�g�t. A h�t�ra sz�jazott kard gombj�ba foglalt k� folyamatosan, ostoba lelkesed�ssel dalolt neki. Sz�p �s j�, hogy a G�mb �r�lt a Torakkal val� tal�lkoz�s k�zeled�s�nek, de Garion volt az, akinek szembe kell majd n�znie az angarakok s�rk�nyisten�vel, �s Garion fogja a sebeket kapni, � fog v�rezni. �gy gondolta, minden szempontot figyelembe v�ve a G�mb �r�mteli �neke a legenyh�bben fogalmazva is igen rossz �zl�sre vall.

Az �szaki Karav�n�t a Drasnia �s Gar og Nadrak k�z�tt h�z�d� hat�ron egy keskeny, szikl�s szoroson haladt kereszt�l, ahol k�t hely�rs�g - egy drasniai �s egy nadrak - n�zett farkasszemet egym�ssal a kapuk�nt funkcion�l� v�zszintes p�zna felett. �nmag�ban a p�zna nem k�pezett jelent�s akad�lyt, jelk�pesen azonban sokkal fenyeget�bb volt, mint Vo Mimbre vagy Tol Honeth kapuja. A kapu egyik oldal�n ter�lt el a Nyugat, a m�sikon a Kelet. Az ember egyetlen l�p�ssel �tker�lhetett egy teljesen m�s vil�gba, �s Garion minden porcik�ja azt k�v�nta, hogy ne kelljen megtennie ezt a l�p�st.

Ahogy Selyem megj�solta, Mulger nem eml�tette gyan�j�t sem a drasniai l�ndzs�soknak, sem a b�rp�nc�los nadrak hat�r�r�knek, �s zavartalanul hatolhattak be Gar og Nadrak hegyei k�z�. Amint �tl�pt�k a hat�rt, a karav�n�t meredeken felfel� indult egy sz�k szurdokban, egy gyors foly�s� hegyi patak ment�n. A szurdok sziklafalai kop�rak, feket�k �s fenyeget�ek voltak. Odafent az �g egyetlen keskeny, s�t�tsz�rke szalagg� v�konyodott, �s az �szv�rcseng�k hangja a falakr�l visszaver�dve �sszevegy�lt a patak zubog�s�val.

Belgarath felriadt, �s �ber tekintettel k�r�ln�zett. Egy gyors oldalpillant�ssal figyelmeztette Selyemet, hogy maradjon csendben, majd megk�sz�r�lte a tork�t.

- K�sz�n�nk mindent, nemes Mulger, �s sok sikert k�v�nunk az itteni �zletel�shez.

Mulger k�rd�n n�zett az �reg var�zsl�ra.

- A hegyszoros v�g�n t�vozunk - folytatta kifejez�stelen arccal Belgarath. - Minket arrafel� sz�l�t a dolgunk. - Hat�rozatlan mozdulatot tett az egyik ir�nyba.

Mulger felmordult.

- Nem akarok tudni r�la - jelentette ki.

- Nem is sz�ks�ges - nyugtatta meg az �reg. - �s k�rlek, ne vedd t�ls�gosan komolyan Ambar megjegyz�seit! Furcsa �szj�r�sa van, �s olyan dolgokat mond, amit maga sem gondol komolyan, mert szereti bosszantani az embereket. Ha egyszer siker�l megismerned, r�j�ssz, hogy nem is olyan kellemetlen �tit�rs.

Mulger n�h�ny pillanatig mereven b�multa a kis drasniait, de nem reag�lt.

- Sok szerencs�t, b�rmihez is kezdtek - mondta v�g�l mogorv�n, sokkal ink�bb az udvariass�g kedv��rt, mint sz�vb�l j�v� j�k�v�ns�gk�nt. - Te �s a fiatalember nem voltatok rossz t�rsas�g.

- Az ad�said vagyunk, nemes Mulger - tette hozz� Selyem g�nyosan t�lj�tszott modoross�ggal. - Hat�rtalanul �lvezt�k vend�gszeretetedet.

Mulger ism�t Selyemre n�zett.

- Nem kedvellek t�ged, Ambar - mondta kertel�s n�lk�l. - Maradjunk ennyiben, rendben?

- �ssze vagyok t�rve - vigyorgott Selyem.

- Hagyd m�r! - mordult r� Belgarath.

- �n mindent megtettem, hogy megnyerjem a bizalm�t! - tiltakozott a meny�tk�p�.

Belgarath h�tat ford�tott neki.

- Val�ban megtettem - er�sk�d�tt Selyem Garionnak; szem�ben g�nyos �szintes�g csillogott.

- Akkor sem hiszek neked - felelte Garion.

Selyem fels�hajtott.

- Senki sem �rt meg engem - panaszkodott. Azt�n v�ratlanul felnevetett, �s vid�man f�ty�r�szve nekiv�gott a szurdoknak.

A hegyszoros v�g�n elv�ltak Mulgert�l, bal fel� let�rtek a karav�n�tr�l, �s bevetett�k magukat az elsatnyult f�k �s a szikl�k k�z�. Az egyik kop�r gerincen meg�lltak, �s figyelt�k az �szv�rek lass� halad�s�t, am�g a karav�n el nem t�nt a szem�k el�l.

- �s most merre? - sand�tott fel Selyem az �gen �sz� komor felh�kre. - Azt hittem, Yar Gurakba tartunk.

- Oda is - felelte Belgarath a szak�ll�t vakargatva. - Csak tesz�nk egy kis ker�l�t, �s a m�sik oldalr�l k�zel�tj�k meg a v�rost. Mulger v�lem�nye n�mik�pp kock�zatoss� teszi a vele val� utaz�st. Megt�rt�nhet, hogy v�letlen�l elsz�lja mag�t. Emellett Garionnal van egy kis dolgunk, miel�tt m�g oda�rn�nk. - Az �regember k�r�ln�zett. - Ott pont megfelel� lesz - mutatott egy z�ldell�, lank�s v�lgyre, a gerinc v�g�ben. Levezette a kis csapatot a hegyr�l, �s lesz�llt a lov�r�l.

Az egyetlen m�lh�slovukat vezet� Selyem meg�llt a forr�sv�z t�pl�lta kis t�n�l, �s kik�t�tte a h�tasokat a parton, egy elsz�radt f�hoz.

- Mi dolgunk van, nagyapa? - �rdekl�d�tt Garion, mik�zben leugrott a nyeregb�l.

- T�ls�gosan felt�n� a kardod. Ha nem akarunk eg�sz �ton k�nos k�rd�sekre felelni, akkor tenn�nk kell vele valamit.

Garion a homlok�t r�ncolta.

- L�thatatlann� teszed? - k�rdezte rem�nykedve Selyem.

- Bizonyos �rtelemben - b�lintott a var�zsl�. - Nyisd meg az elm�d a G�mb el�tt, Garion! Csak hagyd, hogy besz�ljen hozz�d!

- Nem �rtem.

- Laz�ts! A G�mb elint�zi a t�bbit. Nagyon izgul miattad, ez�rt ne szentelj k�l�n�sebb figyelmet a javaslatainak. Meglehet�sen korl�tozott ismeretei vannak a val� vil�gr�l. Csak engedd el magad, �s hagyd szabadon sodr�dni az elm�det! Besz�lnem kell vele, de ezt csak rajtad kereszt�l tehetem meg. Senki m�sra nem figyel.

Garion nekid�lt egy f�nak; a k�vetkez� pillanatban furcsa k�pek t�lt�tt�k be az elm�j�t. A vil�got, amit ebben az �llapotban l�tott maga el�tt, halv�ny, k�kes k�d bor�totta, �s mindent sz�gletesnek l�tott, mintha a t�rgyakat �s az �l�l�nyeket egy krist�ly lapos fel�leteib�l �s hat�rozott �leib�l faragt�k volna ki. Megpillantotta mag�t l�ngol� karddal a kez�ben, sebes v�gt�ban; �tj�b�l p�nikba esett, arctalan emberek menek�ltek. Belgarath �les hangj�t hallotta a fej�ben:

- El�g ebb�l! - R�j�tt, hogy a szavak nem neki, hanem a G�mbnek sz�ltak. Azt�n az �regember hangja halk mormol�ss� szel�d�lt, �gy magyar�zott tov�bb. A m�sik, krist�lyos jelenl�t v�lasza meglehet�sen inger�ltnek t�nt; de v�g�l siker�lt valamilyen megegyez�sre jutniuk, �s Garion elm�je kitisztult.

Belgarath szomor�an cs�v�lta a fej�t.

- N�ha mintha egy gyerekhez kellene besz�lnem. Nem �rti a sz�mok fogalm�t, a vesz�lyr�l pedig tudom�sa sincs.

- M�g mindig ott van - jegyezte meg Selyem csal�dottan. - L�tom a kardot.

- De csak mert tudod, hogy ott van - felelte Belgarath. - M�soknak �tsiklik rajta a tekintete.

- Hogy nem lehet �szrevenni egy ekkora holmit? - k�rdezte k�tkedve a drasniai.

- Ez egy nagyon bonyolult dolog. A G�mb egyszer�en r�veszi az embereket, hogy ne l�ss�k �t... sem a kardot. Ha nagyon figyelnek, �szrevehetik, hogy Garion cipel valamit a h�t�n, de nem lesznek el�g k�v�ncsiak hozz�, hogy megpr�b�lj�k kital�lni, mi lehet az. Igazs�g szerint mag�t Gariont is csak kevesen fogj�k �szrevenni.

- Azt akarod mondani, hogy Garion l�thatatlan?

- Nem. Nem, egyszer�en csak jelent�ktelen, megjegyezhetetlen. Most pedig induljunk, a hegyek k�z�tt gyorsan lesz�ll az �jszaka.

* * *

Yar Gurak tal�n a legcs�fabb v�ros volt, amit Garion eddigi �let�ben l�tott. Egy zavaros, s�rg�s viz� foly� k�t oldal�n ter�lt el, a k�vezetlen utc�k meredeken futottak fel a v�lgy fal�n, amit a foly� vize v�jt ki a hegyb�l. A v�roson t�l, a hegyoldalon minden n�v�nyzetet kiirtottak. Tiszt�n l�tsz�dtak a keskeny b�ny�sz�sv�nyek �s a hatalmas t�rn�k bej�ratai. Az �sat�sok k�z�tt patakok cs�rgedeztek, s�ros viz�k a lent h�mp�lyg� foly�t szennyezte. Maga a v�ros nem keltette az �lland�s�g benyom�s�t, mintha m�g az �p�leteket is csak id�legesen h�zt�k volna fel. A helyiek f�k�nt nyers, megmunk�latlan k�b�l �p�tkeztek, �s n�melyik h�zat be sem fejezt�k, csak bebor�tott�k v�szonnal.

Az utc�kon hemzsegtek a szik�r, s�t�t k�p� nadrakok - sokan k�z�l�k egy�rtelm�en r�szegek voltak. Az egyik kocsma ajtaj�ban vereked�s t�rt ki, ez�rt Garion�k k�nytelenek voltak meg�llni, mik�zben vagy k�ttucatnyi nadrak fetrengett el�tt�k a s�rban, meglehet�s eredm�nyess�ggel pr�b�lva mozg�sk�ptelenn� tenni vagy megcsonk�tani egym�st.

A nap m�r alacsonyan j�rt, amikor az egyik s�ros utca v�g�ben tal�ltak egy fogad�t. A nagy, n�gysz�gletes �p�let als� szintje k�b�l, a fels� fagerend�kb�l �p�lt, �s a h�ta m�g�tt m�g egy ist�ll� is volt. Elhelyezt�k a lovakat, kivettek egy szob�t �jszak�ra, majd bet�rtek a pajtaszer� �tkez�be vacsor�zni. A helyis�g padjai el�g ingatagok voltak, az asztallapokat pedig zs�rfoltok, morzs�k, �telmaradv�nyok szennyezt�k. A mennyezetr�l vastag l�ncokon f�st�lg� olajl�mp�sok l�gtak, �s mindent elnyomott a f�tt k�poszta �that� szaga. A helyis�gben a vil�g minden t�j�r�l �rkezett keresked�k g�rnyedtek vacsor�juk f�l� - �vatos tekintet�, kisebb csoportokba t�m�r�lt emberek, akik a gyanakv�s l�thatatlan fal�t vont�k maguk k�r�.

Belgarath, Selyem �s Garion helyet foglaltak egy �res asztaln�l, �s csendben elfogyasztott�k a s�ltet, amit egy zs�ros k�t�nyt visel�, kiss� ittas felszolg�l� hozott ki nekik fat�ny�rokban. Amikor v�geztek az ev�ssel, Selyem a zajos iv�ba vezet� ajt�ra pillantott, majd k�rd�n Belgarathra n�zett.

Az �regember a fej�t r�zta.

- Most ink�bb ne! A nadrakok ingerl�keny emberek, �s mostan�ban fesz�lt a viszony a Nyugattal. Semmi �rtelme keresn�nk a bajt.

Selyem komor belet�r�d�ssel b�lintott, �s els�k�nt ment fel a l�pcs�n a h�z h�ts� r�sz�be, ahol szob�t b�reltek maguknak �jszak�ra. Garion magasra emelte a pisl�kol� gyerty�t, �s k�telkedve n�zett v�gig a helyis�g fala ment�n sorakoz� hossz� �gyakon. A fekv�alkalmatoss�gok k�t�lrug�kkal, �s szalm�val megt�m�tt matracokkal rendelkeztek; durv�nak �s koszosnak t�ntek. A lenti iv� hangos l�rm�ja tiszt�n hallatszott.

- Nem hiszem, hogy t�l sokat fogunk aludni ma �jjel - jegyezte meg.

- A b�ny�szfalvak nem hasonl�tanak a mez�gazdas�gi telep�l�sekre - mutatott r� Selyem. - A gazd�k valahogy sz�ks�g�t �rzik a m�lt�s�gteljes viselked�snek, m�g akkor is, ha r�szegek. A b�ny�szok sokkal durv�bb emberek.

Belgarath megvonta a v�ll�t.

- Majd elcsendesednek valamennyire. A legt�bbj�k �jf�l el�tt m�r eszm�letlen lesz. - Selyemhez fordult. - Reggel amint kinyitnak a boltok, szerezned kell nek�nk valami m�sfajta ruh�t, lehet�leg haszn�ltat. Ha arany�s�knak n�z�nk ki, senki nem fog nagyobb figyelmet szentelni nek�nk. Vegy�l egy cs�k�nyt �s n�h�ny k�t�r� kalap�csot is. Odak�t�zz�k �ket a tartal�k l� m�lh�j�nak oldal�hoz.

- Az az �rz�sem, m�r csin�lt�l ilyesmit azel�tt.

- Volt r� p�lda. Hasznos �lca. Az arany�s�k furcsa emberek, ez�rt senki nem lep�dik meg, ha a legk�l�n�sebb helyeken bukkannak fel. - Az �regember kurt�n felnevetett. - Egyszer m�g aranyat is tal�ltam... egy karnyi vastag tel�rt.

Selyem azonnal fel�l�nk�lt.

- Hol?

- Valahol arrafel� - mutatott hat�rozatlanul az egyik ir�nyba Belgarath. - Elfelejtettem a pontos hely�t.

- Belgarath! - h�borodott fel a drasniai.

- Ne hagyjuk elt�r�teni magunkat a c�lunkt�l! Most pedig ideje aludni t�rn�nk. Holnap reggel szeretn�k min�l kor�bban elindulni.

* * *

Az �jszaka folyam�n kitisztult a m�r hetek �ta felh�s �g; amikor Garion fel�bredt, a felkel� nap aranyl� f�nnyel ragyogott a mocskos ablak�vegen t�l. Belgarath a szoba t�ls� v�g�ben elhelyezett, durva farag�s� asztaln�l �lt, �s egy pergamenre rajzolt t�rk�pet tanulm�nyozott. Selyem m�r t�vozott.

- Azt hittem, d�lig fel sem �bredsz - sz�lalt meg az �regember, amikor Garion fel�lt �s nagyot ny�jt�zkodott.

- Nehezen aludtam el. T�l nagy volt a zaj odalent.

- A nadrakok ezt szeretik.

Garionnak esz�be jutott valami.

- Szerinted mit csin�l most Pol n�ni? - k�rdezte.

- Val�sz�n�leg alszik.

- Ilyen k�s�n?

- N�luk m�g kor�n van.

- Nem tudlak k�vetni.

- Riva innen ezer�tsz�z m�rf�ldnyire nyugatra van - magyar�zta Belgarath. - A nap csak n�h�ny �ra m�lva �r oda.

Garion �rtetlen�l pislogott.

- Ez eszembe sem jutott - ismerte el.

- Nem is gondoltam, hogy eszedbe fog.

Az ajt� kiny�lt, �s Selyem l�pett be rajta felh�borodott arckifejez�ssel, a kez�ben n�h�ny csomaggal. Ledobta terh�t, �s halkan �tkoz�dva az ablakhoz l�pett.

- Mi bosszantott fel ennyire? - �rdekl�d�tt szel�den Belgarath.

- Megn�zn�d ezt? - Selyem egy darab pergament ny�jtott �t az �regnek.

- Mi a probl�ma? - Belgarath elvette a pergament, �s gondosan �tolvasta.

- Ez az eg�sz m�r �vekkel ezel�tt t�rt�nt! - jelentette ki d�h�sen a drasniai. - Mi�rt keringenek m�g mindig a sz�besz�dek?

- Meglehet�sen �l�nk le�r�s - d�nny�gte a var�zsl�.

- L�tod ezt? - Selyem hal�losan s�rt�d�ttnek t�nt. Garionhoz fordult. - Szerinted �gy n�zek �n ki, mint egy meny�t?

- ...egy rossz k�lsej�, meny�tk�p� alak - olvasta Belgarath. - Hamis tekintet�, hegyes orr�. Megr�gz�tten csal a kock�ban.

- Te ezt elhiszed?

- Mi ez az eg�sz? - k�rdezte Garion.

- N�h�ny �vvel ezel�tt volt egy kis f�lre�rt�sem az itteni hat�s�gokkal - magyar�zta a fej�t cs�v�lva Selyem. - Semmi l�nyeges nem t�rt�nt, de �k az�ta is terjesztik ezt a pap�rt! - D�h�sen mutatott a pergamenre, amit a vigyorg� Belgarath m�g mindig olvasott. - Eg�szen od�ig mentek, hogy fejp�nzt t�ztek ki r�m! - Egy pillanatig t�prengett. - Be kell hogy valljam, az �sszeget h�zelg�nek tal�lom - ismerte el.

- Beszerezt�l mindent, ami�rt k�ldtelek? - k�rdezte Belgarath.

- Ez csak term�szetes.

- Akkor �lt�zz�nk �t �s induljunk, miel�tt v�ratlan h�rneved egy kisebb t�meget vonzana k�r�nk.

A viseltes nadrak ruha nagyr�szt b�rb�l k�sz�lt - k�nyelmes, fekete nadr�g, sz�k mell�ny �s r�vid ujj� v�szontunika alkotta az �lt�zetet.

- A cip�kkel nem foglalkoztam - mondta Selyem. - A nadrak cip�k felett�bb k�nyelmetlenek, val�sz�n�leg az�rt, mert m�g nem siker�lt r�j�nni�k, hogy a jobb �s a bal l�b k�l�nb�zik egym�st�l. - Ferd�n a fej�be nyomott egy hegyes nemezsapk�t. - Mit sz�ltok? - p�zolt a t�bbieknek.

- T�nyleg hasonl�t egy meny�tre, nem gondolod? - n�zett Belgarath Garionra.

Selyem len�z� pillant�ssal v�laszolt, de nem sz�lt semmit.

Les�t�ltak a l�pcs�n, kivezett�k a lovaikat a fogad�hoz �p�tett ist�ll�b�l, �s nyeregbe sz�lltak. Selyem arckifejez�se v�gig komor maradt, mik�zben kilovagoltak Yar Gurakb�l. Amikor el�rt�k a v�rost�l �szakra emelked� domb tetej�t, leugrott a l�r�l, felkapott egy k�vet, �s d�h�sen elhaj�totta a lenti h�zak ir�ny�ba.

- Most jobban �rzed magad? - k�v�ncsiskodott Belgarath.

Selyem megvet� horkant�ssal vissza�lt a lov�ra, �s elindult lefel� a domb m�sik oldal�n.