Narnia

 

Narnia k�l�mb�z� t�rk�pei; a film leegyszer�s�tet t�rk�pe (lent) n�mileg k�l�mb�zik Narnia eredeti t�rk�p�t�l (fent)

A „Narnia” n�v nem csak a narniai vil�gra, hanem Narnia orsz�g�ra ezen bel�l, melyet alap�t�ja, Aslan, a nagy oroszl�n megt�lt�tt besz�l� �llatokkal �s mitikus teremtm�nyekkel. Narnia egy dombvid�ken ter�l el, eg�szen az alacsony hegyekig d�len, �s t�lnyom�r�szt erd�k bor�tj�k, kiv�ve az �szaki mocsarakat. Az orsz�g hat�rai keleten a Keleti-�ce�n, nyugaton a nagy hegyl�nc, �szakon a River Schribble, d�len pedig a sz�razf�ldi v�zv�laszt�.

Az orsz�g gazdas�gi sz�ve Narnia Nagy Foly�ja, mely �szaknyugatr�l l�p az orsz�gba egy kelet-d�lkeleti foly�ssal a Keleti-�ce�n fel�. A korm�ny szekhelye Cair Paravel, a Nagy Foly� torkolat�ban. Tov�bbi k�zs�gek a f�ly� mentieket bele�rtve (keletr�l nyugatra) Beruna, Beaversdam, �s Chippingford.

Archenland

Archenland egy hegyvid�kes orsz�g Narni�t�l d�lre. Hat�rai �szakon a sz�razf�ldi v�zv�laszt�, d�len a Kanyarg� Ny�l foly�. A korm�ny sz�khelye Anvard, az orsz�g sz�v�ben. Anvard a f�v�ros, �s a benne tal�lhat� v�rkast�ly neve is egyben. Archenland nagyon gy�ren lakottnak van felt�ntetve �s nincs m�s v�rosa vagy falva eml�tve a Kr�nik�kban, ahogy A l� �s kis gazd�j�ban olvashatjuk.

Calormen

Calormen egy birodalom Narnia vil�g d�li r�sz�n. Az orsz�g nagy r�sz�nek f�lsz�raz �ghajlata van, �s legjelent�sebb f�ldrajzi saj�toss�gai egy vulk�n, amit Lagour L�ngol� Hegyek�nt ismer�nk �s a Nagy Sivatag. A Nagy Sivatag az orsz�g �szaki r�sze, �s az �tkel�s neh�zs�ge ezen a sivatagon sz�zadokig elh�r�totta az agressz�v calormeni korm�nyt, hogy megsz�llj�k Archenlandot �s Narni�t.

Calormen kultur�lis k�zpontja Calormen Foly�ja, ami nyugatr�l keletre folyik a Nagy Sivatag d�li oldal�n. A f�v�ros Tashbaan, ami egy szigetre lett �p�tve a foly� delt�j�ban, �s a foly� elhat�rolja hossz�nak legnagyobb r�sz�vel a gazdas�gi ter�letekt�l �s a gazdag k�zs�gekt�l. Azim Balda v�rosa, mely egy �tkeresztez�d�sn�l az orsz�g sz�v�ben lett fel�p�tve, egy f� k�zpontja az utaz�snak �s a kommunik�ci�nak.

Keleti-�ce�n

Sz�mos sziget �s szigetvil�g tark�tja a keleti-tengert. A legjelent�sebbek k�zt�k a Galma, a H�t Sziget �s a Mag�nyos Szigetek, melyek mind a narniai korona alatval�i, �s Terebinthia, egy szabad sziget. A Keleti-�ce�n t�voli v�g�n�l a f�ldrajz teljesen fantasztikuss� v�lik (annak eredm�nyek�ppen, hogy a narniai vil�g lapos) �s az �g tal�lkozik a f�ld felsz�n�vel; ez egy�ttal mag�ban foglal egy �tj�r�t Aslan orsz�g�ba, ami itt helyezkedik el. A Legkeletibb-�ce�nr�l azt �rj�k, „�des” v�ze van, alkalmas mind �s�g �s szomj�s�g olt�s�ra �s teljesen be van bor�tva nagy liliomokkal. A tenger kelet fel� haladva fokozatosan sek�lyebb� v�lik, s veg�l v�get �r egy hatalmas �ll� hull�mban. A hull�m m�g�tt l�that�ak Aslan orsz�g�nak lehetetlen�l magas hegyei.

Egy�b vid�kek

Narnia �szaki r�sz�n fekszik Ettinsmoor �s az �szaki Vadvid�k, mindkett� �ri�sok lakta. A legkiemelked�bb telep�l�s Harfang h�za, ami nyilv�nval�an az �ri�sok k�z�ss�g�nek legnagyobb v�ros�nak marad�ka, mely gener�ci�k �ta elhagyatott �s romba d�lt. Narnia nyugati vid�ke a bar�ts�gtalan hegyek lakatlan r�gi�ja, mely a Nyugati Vadon n�ven ismert. Telmar f�ldje valahol ezen t�l fekszik, de pontos elhelyezked�se sose volt dokument�lva. Telmart�l nyugatabbra is l�teznek szigetek. M�lyen Narnia f�ldje alatt hatalmas barlangok vannak. Bism f�ldje j�val ez alatt fekszik.