Val�sz�n�leg a filmtechnol�gia, a filmtr�kk�k �s hasonl� ill�zi�kelt� var�zslatok fejl�d�s�nek k�sz�nhet�, hogy az ut�bbi t�z �v alatt gyakorlatilag az �sszes angolsz�sz eredet�, de vil�gszerte kultussz� v�lt reg�nyfolyam megjelent a filmv�sznakon is, a rajong�k �s a film-, k�nyv- �s az ezekhez kapcsol�d� tem�rdek csecsebecs�k, csipszek, cukork�k, m�anyagj�t�kok, p�l�k stb. gy�rt�s�val foglalkoz� �zletemberek legteljesebb megel�ged�s�re. Az ut�bbiak list�j�n els� helyen ugyeb�r a Harry Potter, hogy kezdjem a leg�jabb kelet�vel (�s a legink�bb vitatottabbal). 1997-ben fut�t�zk�nt (m�sok szerint j�rv�nyk�nt) terjedt el ez a fant�ziat�lteng�ses h�ziasszony �ltal �rt mesereg�ny, amely meglepet�sre hatalmas �zleti sikert hozott �r�j�nak, kiad�j�nak egyar�nt. M�sok egyenesen hozsann�ztak, v�gre valami, amely visszavezeti az olvas�shoz a k�perny�h�z ragadt gyermekeinket. Ez persze a k�s�bbiekben, csak r�szben bizonyult igaznak, hiszen r�gt�n megjelentek a filmv�ltozatok is, amely r�gt�n neglig�lta is a k�nyvmolyok bizakod�s�t, mivel a filmet csak n�zni lehet, f�leg, hogy nem angol nyelvter�leten szinkroniz�lj�k is, megfosztva az olvas�s lehet�s�g�t�l az angolul nem tud�kat.
Minden bizonnyal a Potteri�da �zleti elhatalmasod�s�nak ellent�telez�sek�nt fogott a Disney v�llalat egy m�sik legenda filmre vitel�hez, a Narnia kr�nik�i azonban t�bb szempontb�l ink�bb a Gy�r�k ura rokona. Mindkett� a XX. sz�zad k�zep�n, a m�sodik vil�gh�bor� k�zvetlen (�s sz�rny�) ihlet�re j�tt l�tre, �r�ik nemcsak bar�tok, hanem koll�g�k is voltak. Clive Staples Lewis, a Narnia �r�ja a k�z�pkori �s renesz�nsz irodalom professzora volt Cambridge-ben, Tolkien, a Gy�r�k ura �r�ja pedig a szomsz�dban, Oxfordban tan�tott �angol irodalmat. Bocs�ssanak meg a Potter-rajong�k, az �r�k szellemi felk�sz�lts�ge (�s �r�i tud�sa is) hat�rozottan a Narnia �s a Gy�r�k ura fel� billenti a m�rleg nyelv�t, JK Rowling maga is a Narni�t jel�li meg a Potter-k�nyvek ihlet�j�nek. Ezt is figyelembe v�ve indokoltabb az �sszehasonl�t�s m�r az kor�bbiak eset�ben.
Csak a filmv�ltozatok �sszevet�s�re szor�tkozva kijelenthet�, a Narnia kr�nik�ja k�zel sem annyira komor, mint a Gy�r�k ura, de itt is tulajdonk�ppen a J� �s a Gonosz k�zdelm�r�l van sz�, mik�ppen gyakorlatilag az �sszes mes�ben a F�ld�n. Lewis �s Tolkien ugyan�gy egy komplett vil�got teremtenek, nyelvvel, t�rt�nelemmel, szok�sokkal, hozz�juk m�lt� a filmes megjelen�t�s is. Peter Jackson m�lt�n kapott Oscar-d�j�z�nt, a Narni�t rendez� Andrew Adamson (h�t igen, a Shreket k�sz�nhetj�k neki) hasonl�an alapos munk�t v�gzett. Hogy � r�szes�l e hasonl� szakmai sikerekben, az m�g a j�v� titka, de k�nnyen el�fordulhat. Adamson �s csapata hatalmas fant�zi�val, �s a Star Wars lehengerl� aj�nl�level�vel rendelkez� Industrial Light and Magic elk�peszt� szakmai felk�sz�lts�g�vel, valamint Disney szint�n lehengerl� marketingj�vel �s (�zleti) filoz�fi�j�val egy l�tv�nyos, sz�rakoztat� filmet rendezett, amely nem �rdemtelen�l nyomta le az amerikai bemutat�n az �j Potter-filmet, n�zetts�g �s tetsz�si index tekintet�ben egyar�nt.
A film b�tran aj�nlhat� serd�letlenebb n�z�knek is, ugyan tobz�dnak Narnia t�nd�rvil�g�ban a k�l�nf�le fur�bbn�l fur�bb teremtm�nyek, akik bizony n�ha nem bar�ts�gosak, az elb�v�l� kis h�s�k, Lucy, Edmund, Susan �s Peter Pevensie gyakran keverednek izgalmas kalandokba, de a t�rt�net annyira tiszta �s �szinte, mondan�m: angyali, hogy megtekint�se k�telez�. �s mint minden val�di mese, igaz is, m�r �gy mor�lisan �s erk�lcsileg, �gy a gyerk�c�ket elk�s�r� feln�ttek sem fognak unatkozni. �s nem csak arr�l van sz�, hogy mostan�ban t�bben keress�k vonatra v�rva a kilenc �s h�romnegyedik (vagy h�nyadik) v�g�nyt, sz�vesebben tapiskolunk hobbitm�dra mezt�nl�b, valamint a Narnia kr�nik�j�nak k�sz�nhet�en m�sk�nt n�z�nk minden �sdi �s orm�tlan ruh�sszekr�nyre, hanem arr�l is, hogy megmer�tkezv�n ezekben a mes�kben emberileg is jobbak, t�bbek, eg�szebbek �s emberiek lesz�nk.