K�t alak kuporgott a par�nyi cser�pm�cses hal�d� f�ny�n�l. Mester �s tan�tv�nya. Te�t kortyolgattak, s a t�voli vihar tompa moraja felett elm�lkedtek. Odakinn felt�madt a sz�l �s neh�z esõszaggal hintette be a szoba levegõj�t. A h�zik� karcos ablakait a viharban meghajlott f�k �gai �t�gett�k, a falak k�z�tt azonban csend honolt. Percek, �r�k teletek el �gy n�ma mereng�sbe burkol�zva, m�gnem az ifj� ki�r�lt b�gr�j�t az asztalra tette, majd halkan sz�longatni kezdte koros mentor�t.

- Mesterem! Besz�ln�l nekem a gonosz Papkir�ly �rm�nyair�l, melyekkel Rend�nk �let�t m�rgezte? Mes�ln�l a Tornyokr�l, mûv�szet�nk b�sty�ir�l, melyeket a Fiv�rek �s k�vetõik emeltek Krynn ege al�?

Az �regnek csak a szeme mozdult az elhangzott k�rd�sekre. Tekintete a d�szes asztalon heverõ t�redezett tekercsek halmaz�ra siklott, s hossz� percekig tanulm�nyozta az azokon terpeszkedõ elmos�dott foltokat. Az ifj� f�szkal�dni kezdett. J�lesõen ny�jt�ztatta ki elg�mberedett l�bait, mely mozdulatt�l megreccsent alatta a sz�k, s ez a zaj k�m�letlen�l visszaterelte mester�nek gondolatait a jelenbe.

- Hossz� t�rt�net ez. - morogta maga el� az �reg.
- Tele b�nattal �s szenved�ssel olyanok sz�m�ra, akiknek a Mûv�szet az �letet �s m�g ann�l is t�bbet jelent. Egy �jszaka pillanatnyi idõ csup�n ennek a hist�ri�nak az elmond�s�hoz. De a Tornyokr�l mes�lek neked. Vagyis csak az elsõrõl. Amely a legnagyobb �s legõsibb volt mind k�z�tt. Arr�l, melyet Rend�nkbõl mindenki csak a Romok Tornyak�nt ismert.

      Hallott�l m�r t�rt�neteket a M�sodik S�rk�nyh�bor�r�l, �gy errõl most keveset sz�ln�k. A v�sz kor�ban a Holdak Urai �t bûv�s k�vet adtak a haland�knak, melyekkel k�pesek voltak rabul ejteni a s�rk�nyok lelkeit. �t ilyen kõ l�tezett, s m�ly�k �t v�rszomjas s�rk�ny lelk�t rejtette. Ezeket azt�n a t�nd�k elrejtett�k az emberek szeme elõl a f�ld m�h�be oda, ahol nem �rhette el õket senki, s ahol nyugodniuk kellett volna az idõk v�gezet�ig. De mint azt te is tudod a r�giek nem voltak el�g okosak. Nem sz�moltak azzal, hogy valakik lehatolva a hegyek gy�kereiig a felsz�nre hozhatj�k ezeket a rettegett krist�lyb�rt�n�ket, s tett�kkel ism�t tûzbe bor�tj�k Krynn test�t. Nem sz�moltak a t�rp�kkel, akik Thoradin alapjain�l meglelt�k azokat �s visszahozt�k õket a csillagok al�. 
      Titkolt�k l�tez�s�ket, �m az �rint�s�k nyomot hagyott a t�rp�ken. Megv�ltoztak, s erre m�sok is felfigyeltek. Takhasis k�vetõi ellopt�k azokat, �s ebben a harcban sokukat elpuszt�tott�k. Majd az istennõ s�t�t papjai kiszabad�tott�k az �t õsi s�rk�ny beb�rt�nz�tt lelk�t �s kõv�v�lt testeik ism�t �lettel teltek meg. Csapatokat gyûjt�ttek z�szlajaik al�, s ezek a pestisk�nt gyarapod� seregek n�p�nk szent erdeje ellen vonultak. A v�g�t�let napjai voltak ezek. V�r�nk elkeseredett harcaiban rem�nyt csup�n h�rom fiv�r bizonytalan �ldozata hozhatott. H�rom fiatal elff�, akik �rezt�k a szellemek h�v�s�t �s k�pesek voltak felelni azokra. �m nem voltak t�bbek tan�tv�nyokn�l. Tan�tv�nyai egy mag�nyos Scionnak, annak az utols� l�nynek, aki kapcsolatba ker�lt a S�rk�nyg�mb�k szents�gtelen hatalm�val. N�p�nk õsi mond�i szerint a Fiv�rek a Nap Torny�n�l pr�b�lt�k meg�ll�tani az ellens�get. Elkesered�s�kben a f�ld �s az �g hatalm�t id�zt�k meg, b�r ennek vesz�lyeivel nem voltak tiszt�ban. Hatalmas erõket mozg�s�tottak, nagyobbakat, mint amelyeket uralni tudtak, s a m�gia elszabadult. Visszacsapott megid�zõire �s l�ngba bor�totta a vid�ket. Megremegett a f�ld teste, �rvizek puszt�tottak, amelyek ezer �s ezer �rtatlan hal�l�t okozt�k.
Seg�teni akar�suk v�rt, k�nnyet �s f�jdalmat sz�lt. �m õk t�l�lt�k mindezt. L�tva azonban a sok szenved�st, amit tett�kkel okoztak az istenekhez ki�ltottak seg�ts�g�rt. K�ny�rg�s�ket meghallott�k a Holdak Urai, �s a seg�ts�g�kre siettek. A tornyot, amelybe menek�ltek kiemelt�k Krynn felsz�n�rõl �s elhelyezt�k a v�gtelen ûr t�voli szeglet�ben. Ekk�ppen v�lt a Nap Tornya az Elveszett Citadell�v�, a h�rom var�zsl� pedig Rend�nk alap�t�iv�.
Solinari, Lunitari �s Nuitari �vsz�zadokig oktatta, k�pezte a maga kiv�lasztottj�t, s elind�tott�k õket a Mûv�szet igaz �tj�n. 
      Hossz� tanul�s ut�n azonban el�rkezett az idõ a visszat�r�sre. A Fiv�rek visszaj�ttek Krynnre, hogy megalap�ts�k a Rendet �s �sszegyûjts�k n�hai t�rsaikat, akik a M�sodik S�rk�nyh�bor� ut�n bujdo- kolva �ltek a vadonban �s ott t�k�letes�tett�k mesters�g�ket. Mesters�g�ket, mert szem�kben a m�gia csup�n eszk�z volt, melyet csak erõvel voltak k�pesek form�lni. A h�rom mester ezut�n hozz�l�tott a Tornyok fel�p�t�s�hez. �t ilyen b�sty�t emeltek a vil�g t�voli zugaiban, melyek mened�kk�nt �s egyetemekk�nt szolg�ltak mesterek, s tan�tv�nyaik sz�m�ra egy olyan vil�gban, amely Mûv�szet�kre ellens�ges szemekkel tekintett.

- Eddig tart az a t�rt�net, melyet te is hallott�l m�r fiam. Azt azonban kevesen csak tudj�k, hogy Lunitari egy j�slatot is adott a Fiv�reknek visszat�r�s�k elõtt. Fellebbentette elõtt�k az idõ f�tyl�t, hogy megpillants�k a t�voli j�võ m�g hom�lyba burkol�dz� t�rt�n�seit. L�tt�k az �ltaluk elvetni sz�nt mag kikel�s�t. A par�nyi cs�ra sz�rba sz�kken�s�t, melybõl egy tereb�lyes fa sarjadt idõvel. Azt�n k�nnyezõ szemekkel n�zt�k a hirtelen fellobban�, em�sztõ t�zet, melynek moh� l�ngjai elem�sztett�k az egykoron hatalmat sug�rz� fa nagy r�sz�t. �m Lunitari t�kr�ben megmutatta a rem�ny elj�vetel�t is egy apr�cska meg�gett �gacska k�p�ben. Ez hossz� idõ mult�n ism�t r�gyeket �rlelt, melyekbõl �lettel teli levelek lettek, s vont�k ism�t �rny�kba a fa �szk�s t�rzs�t.
      A V�r�s �rnõ l�tom�s�ban megjel�lte azokat a helyeket is, ahol majdan �llni fognak ezek a Tornyok. Nev�n sz�l�totta mindegyiket �s minden n�v mell� egy j�slatot is fûz�tt, mely az adott hely j�võj�t mondta el.
B�r ott lettem volna �n is fiam, hogy m�lt�k�ppen besz�lhessek az istennõ j�vend�l�seirõl! Tudom j�l, b�rhogy igyekszem is szavaim k�ptelenek arra, hogy m�lt�k�ppen felid�zz�k azt a pillanatot. De k�r�sedre most m�gis megpr�b�lom. Valahogy �gy sz�lhatott az, amit Lunitari a Tornyok j�võj�rõl elmondott:

      - Az elsõ b�stya Baliforban emelkedik az �gre verejt�k �s a keserû munka k�nnyei k�z�tt. A nyugalom �s csend szigete lesz, termeit b�ke hatja �t, de k�lseje f�lelmet �breszt majd a k�lvil�g szem�ben. Eml�k�l �ll�ttatik az Elveszett Citadell�nak, ahonn�t sz�rmazik a mag, mely elhozta a tud�st Krynn f�ldj�re. Lemoshatatlan jelk�pk�nt viseli õseink hib�it, melyek ezrek �let�t oltott�k ki a M�sodik S�rk�nyh�bor� idej�n. A Feled�s Tornyak�nt nevezik el, s nev�t, hely�t az �lõk �r�kre elfeledik.
      - A m�sodikat Ergoth sz�v�ben �p�tik fel, s a Felkelõ Nap Torny�nak nevezik majd. Hossz� idõn �t a vil�g lelkek�nt emlegetik, �m f�nye v�rbõl �s szenved�sbõl fog fakadni. Arany tornyai holtak hegy�bõl emeltetnek. Gõgje puszt�tja el, test�t a f�ld m�he fogadja vissza, melybõl v�tetett �lete hajnal�n.
      - A harmadik a Hajnal Tornya lesz, Istar f�ltett gy�ngye. Uralkodni fog az �r�k j�s�g felett, amely elt�lti f�ldjeinket a Hatalom kor�ban. A vil�g k�zepek�nt ismerik el, lelke lesz mindennek: j�nak �s gonosznak egyar�nt. L�t�t �rnyak szennyezik be, s termeit ravasz �rm�ny veszi meg. Hatalma a Tûz �jjel�n �r�kre elveszik, s test�t v�res tenger nyeli el. �n õrk�d�m majd csendje felett, m�g csarnokai f�nnyel nem telnek �jra meg. 
      - A negyedik az Alkony Tornya, mely Nuitari �kk�ve. Feh�r v�ros falai k�zt t�rnek �gre tornyai, falait v�r bemocskolja, s eleny�sznek f�nyei. S�t�t folt lesz palot�k k�zt, Palanthasnak sz�gyene, m�g a m�lttal eljõ �jra a j�võnek h�rn�ke.
      - Az utols� a Rem�ny Tornya, a legkedvesebb mind k�z�tt. Falait f�ny ragyogja be, Solinari vigy�zza otthont ad majd ûz�tteknek, ha az idõ �gy k�v�nja. V�sz idej�n otthon ad majd, rem�nynek lesz h�rn�ke, Solinari �ld�s�val rend�nk �r�k b�lcsõje.

      Ezekbõl a szavakb�l az is kider�lt, hogy minden isten v�lasztott mag�nak egy Tornyot, mely f�l�tt õrk�d�tt �s õrk�dig ma is az idõk v�gezet�ig. Bizony�ra te is r�j�tt�l m�r arra, hogy melyek ezek. Lunitari a Hajnal Torny�t jel�lte meg. Nuitari az Alkony Torny�t v�lasztotta, m�g Solinari v�laszt�sa a legkisebbre esett, amit egy bûv�s erdõ m�ly�n �p�tettek fel.
      L�tod fiam a hajnal elsõ sugarai lassan elûzik m�r az �jszaka s�t�tj�t, �m �n alig mes�ltem neked a legõsibb b�stya t�rt�net�rõl.
      Baliforban l�ttak hozz� a Fiv�rek �s k�vetõik az elsõ fel�p�t�s�hez. A tengerparton egy romos lak�toronyra bukkantak �s ezt kezdt�k el fel�j�tani, bõv�teni. Lunitari minden szava igaznak bizonyult eset�ben. H�rom keserves �v telt el a munk�k megkezd�se �ta, �m a Torony m�g mindig nem volt k�sz. Az �p�tõknek �vente �jra �s �jra meg kellett k�zdeni�k minden darabka f�ld�rt �s faldarab�rt. �m kitart�suk v�g�l be�rlelte �h�tott gy�m�lcs�t. Elk�sz�lt a Romok Tornya. M�g �lnek k�zt�nk olyanok, akik valaha ott tett�k le a Pr�b�t, de errõl a helyrõl keveset tudnak m�g rend�nk nagymesterei is. Mint minden var�zsl�toronynak ennek is volt ligete, mely a Dellis-Ilimien nevet viselte. Azokban, akik eme megszentelt helyre l�ptek ellen�llhatatlan �rz�sek �bredtek. Elfojtott v�gyaik k�s�rtett�k õket elemi erõvel, melynek h�l�j�b�l szabadulva �let�k �rtelm�t vesztette, �ress� lett. Megfakult eml�keik maradtak csup�n, s az a tudat �lt benn�k, hogy a boldogs�g sz�mukra �r�kre el�rhetetlen dolog marad. Sokuk sz�m�ra ez a v�get jelentette. �let�ket �nk�nt dobt�k el magukt�l, s az �ress�g elõl a hal�lba menek�ltek.
Szavakban elmondani neh�z lesz, hogy milyen is volt a Romok Tornya. Alakj�ban nem lehetett felfedezni n�p�nk keze munk�j�t. Nem voltak t�r�keny fiatornyai, sem �ves kupol�ja, �s falait sem fedt�k gondos kezektõl �vegszerûre csiszolt m�rv�ny �s kvarclapok. Ink�bb egy �don, feled�sre �t�ltetett kast�lyra eml�keztetett, mintsem Rend�nk egyik k�zpontj�ra. Elvadult �sv�nyek k�gy�ztak a repedezett falak gazzal felvert t�v�ig, s a b�trak l�ptei hi�nyos l�pcsõk�n koppantak tomp�n a rideg folyos�k halott �tvesztõin. Mindez l�tsz�lagos dolog volt csup�n, a Torony bonyolult m�gi�j�nak r�sze. Titkait csup�n n�h�ny kiv�lasztott ismerhette, õk pedig Rend�nk elismert tagjai voltak. Bizony�ra hallott�l fiam mes�ket a Szellem Pr�b�j�r�l, mely mindannyiunk �hajtott v�gya. H�t ennek a szertart�snak a Feled�s Tornya adott otthont a r�gi idõkben.

      - Mesterem! Mi�rt eml�ted k�t n�vvel ezt a helyet? - k�rdezte f�l�nken az ifj�, aki soha nem tapasztalt m�g ilyen bõbesz�dûs�get koros mentora r�sz�rõl.

      - Hogy mi�rt haszn�lok k�t nevet? T�n magam sem tudom. De ez a k�t c�m egyet fejez ki. Egy elfeledett legend�t. A k�l�nbs�g k�zt�k csup�n annyi, hogy az egyik a k�lsõt �rja le, m�g a m�sik egy t�rt�netet fejez ki k�t r�vid sz�ban.
Mint m�r eml�tettem kor�bban is a var�zsl�toron k�rny�ke �lland� v�ltoz�sban volt. Az egyik �vben Balifor homokos tengerpartj�n �llt, a k�vetkezõben egy par�nyi szigeten a tengerben, azut�n pedig a v�z visszavonult�val egy korallszirten tr�nolva emelkedett a k�rnyezõ pusztas�g f�l�. A Torony m�he is folytonos mozg�sban volt. Termei, folyos�i eltûntek, majd �jraform�l�dtak. �lmosan k�gy�z� l�pcsõsorok vezettek a semmibe, padl�tlan, hi�nyos falu termek cs�ngtek mag�nyba dermedve a m�lys�g felett. A beavatottak azonban utakat leltek olyan helyekre is, ahov� l�tsz�lag semmi �t nem vezetett. L�pcsõfokok, j�r�lapok sz�lettek a semmibõl, melyek �tvezettek a szirtek tarajai, a tenger d�h�ngõ hull�mai �s a m�lyben fortyog� l�vakatlanok k�nbûz�s �ramlatai felett. A bejut�s volt itt a val�di Pr�ba, amin elbukni egyet jelentett a hal�llal. Minden l�pcsõ, s padl�lap meghat�rozott ideig l�tszott �s ritmusra bukkant fel, ut�na pedig nyomtalanul eltûnt, a m�lys�get hagyva maga ut�n. K�zlekedni, �lni itt csak az tudott, aki �rezte zsigereiben a Szellemek �nek�t, s akinek minden�t ez a legt�k�letesebb dallam itatta �t.
      V�gezet�l elmondom neked a Torony pusztul�s�t, a legnagyobb csap�sok egyik�t, mely Rend�nket �rte fenn�ll�sa �ta. Az �sszeoml�s idej�n a Papkir�ly hatalma folyt�n a Fõboszork�nys�g Var�zsl�inak csillaga le�ldozott. A mesterek utas�t�s�ra elhagytuk otthonainkat �s Wayreth bûv�s erdej�be vonultunk vissza a Rem�ny Torny�ba. K�t b�sty�nkat megkaparintott�k a Papkir�ly emberei. Tudom, most felmer�l benned a k�rd�s, hogy hatalmunkn�l fogva mi�rt nem tett�k ez ellen semmit. Mi�rt engedt�nk l�tsz�lag mindent elveszni b�rmif�le erõfesz�t�s n�lk�l? L�tod fiam pontosan ez az, amirõl besz�ltem neked. A mi tud�sunk mûv�szet �s nem a hatalom eszk�ze. Aki pedig csup�n ezt az oldal�t l�tja, az nem val� k�z�nk. A Papkir�ly legnagyobb t�ved�se is ez volt. Ellens�gk�nt n�zett r�nk, irigyelve tud�sunkat, melybe beavat�st õ nem nyert. Neg�des hangj�n alaptalan f�lelmeket �ltetett el az egyszerû emberek elm�j�ben, b�bokk�nt haszn�lva õket az ellen�nk folytatott harc�ban. Balifor n�pe fegyvert ragadott, hogy lerombolja otthonunkat, melyrõl annyi nevets�ges babona �s mendemonda keringett. Rend�nk var�zsl�i hûen esk�j�kh�z nem haszn�lt�k tud�sukat az �rtatlanokkal szemben, de �tengedni sem akart�k a Tornyot a csõcsel�knek. N�gy var�zsl� a Holdak kegy��rt foh�szkodva egy bonyolult var�zslatba kezdett. Terv�k az volt, hogy a Feled�s Torny�t kiszak�tj�k a val�s�g sz�ved�k�bõl �s elt�ntetik errõl a vil�gr�l. Az ig�k azonban nehezek �s õsiek voltak m�gusaink sz�m�ra �s nem az elv�r�soknak megfelelõen mûk�dtek. A torony nagy r�sze �tker�lt a F�tyolra. Krynnen csup�n egyetlen romos faldarab maradt belõle, amely let�r�lhetetlen nyomk�nt eml�keztet a Fiv�rek �s k�vetõik erõfesz�t�seire.

      A tan�tv�ny tekintet�ben �h�tat t�kr�zõd�tt. Eg�szen elõrehajolt sz�k�ben, hogy minden egyes halk sz�t j�l �rtsen. Keze �nk�ntelen�l �k�lbe szorult, amikor mestere a var�zsl�k rem�nytelen k�zdelmeirõl mes�lt. Az utols� csendes szavak elhal�sa ut�n arc�n õszinte b�nat t�kr�zõd�tt. T�tov�n hajolt k�zelebb mentor�hoz �s szomor� hangon k�rdezte tõle.

- Hogy lehet az Mesterem, hogy te ennyi mindent tudsz a Feled�s Torny�r�l?
- Hogy lehet? - mosolyodott el keserûen az �reg.
- �gy, hogy �n vagyok az utols� �lõ var�zsl� ebbõl a Toronyb�l. �n, Asterinus tan�tv�nya Seervin'garis, az Idõ V�ndora.