A Gy�r�k ura t�nd�rmese. M�gpedig - legal�bbis terjedelm�t tekintve - alighanem minden id�k legnagyobb t�nd�rmes�je. Tolkien k�pzelete szabadon, r��r�sen kalandozik a k�nyv h�rom vaskos k�tet�ben - vagyis abban a k�pzelt id�ben, mikor a vil�g sor�t m�g nem az ember szabta meg, hanem a j�t �s sz�pet, a gonoszat �s �lnokot egyar�nt ember el�tti l�nyek, �si er�k k�pviselt�k. Abban az id�ben, mikor a mi id�sz�m�t�sunk el�tt ki tudja, hogy ezer, t�zezer esztend�vel a J� kisebbs�gbe szorult er�i sz�vets�gre l�ptek, hogy a Rossz er�it legy�zz�k: t�nd�rek, f�lt�nd�rek, az �si Nyugat-f�lde er�nyeit �rz� emberek, t�rp�k �s f�lszerzetek, erd� �regjei fogtak �ssze, hogy a j� var�zslat eszk�z�vel, s a nagy m�gus, Gandalf vezet�s�vel v�g�l gy�zelmet arassanak, de �pp e gy�zelem k�vetkezt�ben eleny�sszen az � idej�k, s az �rnyak birodalm�ba �thaj�zva �tadj�k a f�ldet �j ur�nak, az emberfajnak.

K�l�n�s vil�g ez az emberf�l�tti - vagy emberalatti - l�nyekkel ben�pes�tett K�z�pf�lde. Anyagi val�s�ga nincs. Balj�s, fekete v�rai, csod�s feh�r tornyai, fullaszt�, s�r� erdei, gyilkos hegyei, s�t�t m�lys�gei gondoskodnak r�la, hogy egy pillanatig ne �rezz�k magunkat a foghat� val�s�g k�zeg�ben. K�l�n�s, hisz ebben a mesevil�gban, ahol oly �kesen vir�goznak a lovagi er�nyek, v�letlen�l sem tal�lkozunk az emelkedett esm�nyeket hirdet� kora k�z�pkori lovagvil�g fon�kj�val, az eszm�nyek m�za alatt a k�ny�rtelen t�rsadalmi tagoz�d�ssal, elnyom�ssal, nyomorral, l�tbizonytalans�ggal; ebben a k�ls�re feud�lisnak tetsz� vil�gban j� is, rossz is vele sz�letik a szerepl�kkel, ott rejlik a sz�v�k m�ly�n; a k�nyv szem�lytelen szerepl�je a mor�l, az pedig kiben-kiben bels� parancs.