El�k�sz�letek

Tolkien eredetileg nem sz�nd�kozott folytat�st �rni A hobbithoz, �s e helyett m�s m�veket publik�lt, mint pl. A sonk�di Egyed gazda. Legjobban a f�m�v�nek tekintett Szilmarilokat szerette volna kiadni, de erre egyetlen kiad� sem mutatott hajland�s�got.

Az volt a v�gya, hogy meg�rja Anglia mitol�gi�j�t, k�l�n�sen az I. vil�gh�bor� sor�n szerzett sz�rny� tapasztalatai ut�n, amikor l�tta, hogy mennyi minden elt�nt az �ltala szeretett �rt�kekb�l �s felfigyelt a vil�gban tal�lhat� m�rhetetlen gonoszs�gra. Ahhoz, hogy meg�rts�k �r�sait, tiszt�ban kell lenn�nk azzal, hogy Tolkien tud�s volta hogyan befoly�solt �r�i munk�ss�g�t.

Oxfordi nyelv�szprofesszork�nt j�l ismerte az �szak-eur�pai k�z�pkori irodalmat, t�bbek k�z�tt a finn Kaleval�t, a nagy hat�s� Beowulfot �s egy�b �- �s k�z�pangol sz�vegeket. Mitol�gi�j�t mindezek komolyan befoly�solt�k. Ez�rt, �s olyan emberk�nt, aki h�t�vesen megalkotta az els� mesters�ges nyelv�t, nem el�gedhetett meg egy m�vel, ami nem gy�kerezett m�lyen az �si hagyom�nyokban. Ennek sz�ks�gess�ge gyakran volt t�ma az Inklings gy�l�sein (ez a bar�ti t�rsas�g oxfordi professzorokb�l �llt, akik hetente tal�lkoztak, hogy izlandi m�toszokat, vagy saj�t, kiadatlan m�veiket vitass�k meg egym�ssal). Tolkien �s a csoport egyik tagja, C.S.Lewis egyet�rtettek abban, hogy ha ezek az angol reg�k nem l�teznek, akkor meg kell �ket �rni. Tolkien munk�j�t legt�bben ennek f�ny�ben vizsg�lj�k.

Kiad�ja nyom�s�ra 1937 december�ben hozz�kezdett az “�j hobbithoz”. N�h�ny elvetett ind�t�s ut�n az Egy Gy�r� t�rt�nete ker�lt el�t�rbe �s a k�nyv A hobbit folytat�sa helyett tematik�j�ban egyre ink�bb a kiadatlan Szilmarilok folytat�sa lett. Az els� fejezet, (Egy r�g v�rt �nnep�ly) csaknem v�gleges form�ban jelent meg kezdett�l fogva, holott Bilb� elt�n�s�nek oka �s a gy�r� fontoss�ga csak 1938 tavasz�n jelent meg, A Gy�r�k Ura c�mmel egyetemben.

Az �r�s lassan k�s�lt Tolkien perfekcionizmusa �s oktat�i k�telezetts�gei miatt. (A hobbit els�, h�res sora is egy vizsgadolgozatnak a di�k �ltal �resen hagyott oldal�n jelent meg el�sz�r: “Volt egyszer egy f�ldbe v�jt lyuk �s abban �lt egy hobbit”)

1943 sor�n �gy t�nt, hogy elvetette a m�vet, csak 1944 �prilis�ban folytatta. F�radoz�sair�l �rt fi�nak, Christopher Tolkiennek �s C.S.Lewisnak is – az el�bbi a fejezetek m�solat�t is megkapta, m�g a Brit L�gier� pil�t�jak�nt szolg�lt Afrik�ban. 1946-ban sokat haladt el�re �s 1947-ben megmutatta a k�ziratot a kiad�nak. �g�rete szerint a k�vetkez� �vben k�sz�lt befejezni, de 1949-ig csak a m�r elk�sz�lt fejezetek jav�t�s�val foglalkozott.

Mivel vit�ba bonyol�dott az Allen & Unwinnal, 1950-ben felk�n�lta a m�vet a Collins kiad�nak. K�v�ns�ga az volt, hogy A szilmarilok (mely ekkoriban m�g sok jav�t�sra szorult) A Gy�r�k Ur�val egy�tt jelenjen meg, de az A&U vonakodott ezt teljes�teni. A Collinsn�l Milton Waldman kijelentette, hogy a reg�nyt s�rg�sen le kell r�vid�teni �s 1952-ben hat�rozta meg a kiad�s hat�ridej�t. Mindezek hat�s�ra Tolkien megal�zottan ment vissza az Allen & Unwinhoz, azzal, hogy boldogan megbesz�ln� vel�k az anyag b�rmely r�sz�nek kiadat�s�t.

Megjelen�s

A m�vet, r�szben a h�bor� ut�ni pap�rhi�ny, r�szben �r�nak viszonylag alacsonyan tart�sa miatt, h�rom k�tetre szedt�k (A Gy�r� sz�vets�ge: I. �s II. k�nyv; A k�t torony: III. �s IV. k�nyv; A kir�ly visszat�r: V. �s VI. k�nyv + f�ggel�kek). A f�ggel�kek �s a t�rk�pek lass� k�sz�lte miatt a megjelen�s elh�z�dott: a k�tetek sorrendben 1954. j�lius 29-�n, november 11.-�n �s 1955. okt�ber 20-�n ker�ltek az Egyes�lt Kir�lys�g k�nyvesboltjainak polcaira; valamivel k�s�bb az Egyes�lt �llamokban is kiadt�k. K�l�n�sen A kir�ly visszat�r kiad�sa k�sett. Tolkien maga nem szerette a k�nyv c�m�t, mert szerinte t�l sokat el�rul a t�rt�netb�l. Maga r�sz�r�l A Gy�r�h�bor� elnevez�st javasolta, de ebbe a kiad�n�l nem egyeztek bele.

A magas kock�zat miatt a k�nyv olyan meg�llapod�ssal jelentek meg, hogy az �r� mindaddig nem kapott sem el�leget, sem szerz�i jogd�jat, am�g a kiad�s el nem �rte a nullszald�t, viszont ez ut�n a nyeres�gb�l jelent�s r�szesed�se volt.

Az els� k�tetben a teljes m� n�vmutat�j�t a harmadik k�tet v�g�re �g�rt�k. Ezt sajnos id�hi�ny miatt k�ptelenek voltak bev�ltani, �s csak az 1966-os kiad�sban siker�lt p�tolniuk.

A h�rom k�tetben val� megjelen�s miatt a m�re, rendszerint, mint tril�gi�ra utalnak. Azt id�nk�nt maga Tolkien is haszn�lta, ennek ellen�re t�bbsz�r utalt r�, hogy ez a kifejez�s helytelen, mert �r�sa egy reg�nynek min�s�l. A k�tetek c�m�nek r�vid�t�s��l �ltal�ban az angol v�ltozatot haszn�lj�k. A Gy�r�k Ur�ra mint ‘LotR’ vagy ‘LOTR’ utalnak (Lord of The Rings), A Gy�r� sz�vets�g�re mint FR, FotR vagy FOTR (The Fellowship of the Ring), A k�t toronyra mint TT vagy TTT (The Two Towers), A kir�ly visszat�rre pedig mint RK, ROTK, vagy RotK (The Return of the King).

A kiad�sok t�rt�nete

A k�nyv eredeti, h�romk�tetes kiad�sa az Allen & Unwin gondoz�s�ban 1954-1955 sor�n jelent meg, a k�tetek k�z�tt t�bb h�nap k�l�nbs�ggel. A k�s�bbiek sor�n t�bb kiad� t�bbf�le kiad�sban megjelentette a m�vet, egy-, h�rom-, hat- �s h�tk�tetes (f�ggel�kek k�l�n k�tetben) kiad�sok is el�fordultak. Az angol kiad�sokn�l jelenleg haszn�lt ISBN sz�mok az ISBN 0-618-34399-7 (egyk�tetes) �s ISBN 0-618-34624-4 (h�romk�tetes eset�n).

A reg�ny eleinte csak kem�nyk�t�sben jelent meg. Az 1960-as �vek elej�n Donald A. Wollheim, az Ace Books kiad� sci-fi m�veinek szerkeszt�je r�j�tt, hogy A Gy�r�k Ura nem sz�m�t jogv�dettnek az Egyes�lt �llamokban, mert az amerikai kem�nybor�t�s kiad�st az Egyes�lt Kir�lys�gban, a brit kiad�shoz nyomtatott lapokb�l f�zik �ssze. Ez�rt az Ace elhat�rozta, hogy kiadja a k�nyvet, a szerz� enged�lye �s a neki j�r� jogd�jak kifizet�se n�lk�l. Ezt a t�nyt Tolkien vil�goss� is tette a hozz� lev�lben fordul� amerikai olvas�k sz�m�ra. Mivel az �r� minden lev�lre �s k�rd�sre sz�vesen v�laszolt, a helyzetr�l nagyon sokan t�le szereztek tudom�st �s �gy lelkesed�s�kn�l �s h�l�jukn�l csak felh�borod�suk volt nagyobb. Mind nagyobb t�megek bojkott�lt�k az Ace Books kiadv�nyait �s a kiad�ra nehezed� nyom�s akkora lett, hogy az visszavonta kiad�s�t �s jogd�jat fizetett a szerz�nek, b�r az �sszeg sokkal kevesebb volt, mint amennyi a jogszer� �rt�kes�t�s ut�n j�rt volna.

Viszont az esem�nyek hat�s�ra a Ballantine Books hivatalos puhak�t�sben megjelen� kiadv�nya hatalmas anyagi sikert hozott. Az 1960-as �vek k�zep�re igazi kultuszk�nyvv� v�lt. Ekkoriban jelent meg a m�sodik, jav�tott kiad�s, m�r az amerikai szerz�i jogi t�rv�nyek el��r�sainak figyelembe v�tel�vel. T�bb tucat nyelvre leford�tott�k, t�bb-kevesebb sikerrel. Tolkien, nyelv�szk�nt t�bb idegennyelv� kiad�st megvizsg�lt �s megjegyz�seket tett a ford�t�sok min�s�g�re.

Tolkien eposz�nak nagy sikere megn�velte az ig�nyt a fantasy irodalom ir�nt. Nagyr�szt neki k�sz�nhet� a m�faj 1960-as �vek sor�n t�rt�n� kivir�gz�sa. Sok j�l meg�rt k�nyvet adtak ki ekkoriban (pl. Ursula K. Le Guin, Stephen R. Donaldson reg�nyfolyamai ill. Mervyn Peake �jrafelfedez�se) �s nagyban befoly�solta a szerepj�t�kok fejl�d�s�t. Ezek az 1970-es �vekben �rtek n�pszer�s�g�k cs�cs�ra a Dungeons & Dragonsal, amelyben sok, Tolkien vil�g�ban megtal�lhat� l�nyt felfedezhet�nk.

A k�nyv

A Gy�r�k Ura Tolkien �rdekl�d�si k�reib�l, azok m�lyebb kutat�s�b�l indult (nyelv�szet, vall�s, k�l�n�sen a r�mai katolikus, mes�k, skandin�v �s kelta mitol�gia). Megd�bbent� r�szletess�ggel teremtette meg K�z�pf�ld�t, annak mitol�gi�j�t, a birodalmak t�rt�nelm�t, a karakterek lesz�rmaz�si t�bl�zatait, a haszn�lt nyelveket, r�n�kat �s napt�rakat. N�h�ny kieg�sz�t� anyagot elhelyezett a k�nyv f�ggel�k�ben, a mitol�gi�t pedig belesz�tte egy hatalmas, bibliai st�lus� m�be, amelynek A szilmarilok c�met adta.

J. R. R. Tolkien egyszer �gy jellemezte A Gy�r�k Ur�t, mint “alapvet�en vall�sos �s katolikus m�”, amikor bar�tj�nak, az angol jezsuita Robert Murray aty�nak �rt. (J.R.R. Tolkien levelei, 142.) Nagyon sok teol�giai t�ma jelenik meg az elbesz�l�sben: a j� �s a rossz harca, a gyenge harca az �npuszt�t� gonosz felett, kegyelem gyakorl�sa, hal�l �s halhatatlans�g, felt�mad�s, megv�lt�s, b�nb�nat, �nfel�ldoz�s, szabad akarat, al�zat, igazs�g, bar�ts�g, hatalom �s gy�gy�t�s. Az irgalom �s sz�nalom magasztos er�nyei, melyeket Bilb� �s Frod� Gollammal szemben mutatnak gy�zelmet hoznak; a Miaty�nk szavai, “�s ne v�gy minket k�s�rt�sbe, de szabad�ts meg minket a gonoszt�l” j�rtak Tolkien fej�ben, amikor Frod� �s az Egy Gy�r� hatalm�nak harc�r�l �r (Levelei, 181 �s 191)

T�bbsz�r kijelentette, hogy m�ve nem alleg�ria, t�bbek k�z�tt m�ve el�szav�ban is. Ennek ellen�re sok spekul�ci� hangzott el arr�l, hogy az Egy Gy�r� az atombomba alleg�ri�ja lenne, b�r ez a felt�telez�s nem �llja meg a hely�t alaposabb elemz�sekkor. Miel�tt az atombomb�t bevetett�k, 1945. augusztus 6.-�n ill. augusztus 9.-�n, a k�nyv nagy r�sze m�r k�szen volt a befejez�s terv�vel egyetemben – ez teh�t semmik�ppen nem lehetett a Gy�r� �telet�nek alapja. Viszont komoly szerepe van a t�rt�netben a �j, g�pes�tett hadvisel�s r�m�nek, Tolkien az I. vil�gh�bor�ban szerzett tapasztalatai alapj�n. A k�l�nleges m�don teny�sztett ork hadsereg fejl�d�s�nek �s az ennek �rdek�ben t�rt�n� k�rnyezetpuszt�t�snak felhangjai modern vil�gunkat id�zik.

A Gy�r�k Ura cselekm�nye el�z� k�nyv�re, A hobbitra �p�t, de a k�nyvben sz�mos utal�st tal�lunk A szilmarilok esem�nyeire �s szerepl�ire.

A Gy�r�vers

„H�rom Gy�r� ragyogjon a t�nde-kir�lyok kez�n,

H�t a nemes t�rp�k jussa, kiknek h�za cifra k�,

Kilencet haland� ember ujj�n csillantson a f�ny,

Egyet hordjon a S�t�t �r, szolgany�jat terel�,

Mordor �jfekete f�ldj�n, s�r� �rnyak mezej�n.

Egy Gy�r� mind f�l�tt, Egy Gy�r� kegyetlen,

Egy a s�t�tbe z�r, bilincs az Egyetlen,

Mordor �jfekete f�ldj�n, s�r� �rnyak mezej�n.”

K�t sort

„Egy Gy�r� mind f�l�tt, Egy Gy�r� kegyetlen,

Egy a s�t�tbe z�r, bilincs az Egyetlen”

Szauron �s Mordor nyelv�n (fekete besz�d) �rtak fel az Egy Gy�r�re, t�nde bet�kkel: tengwarral. Fonetikusan a sz�veg �gy hangzik:

Ash nazg durbatulûk, ash nazg gimbatul, ash nazg thrakatulûk agh burzum-ishi krimpatul

Kritik�k

Az amerikai kritikus, Edmund Wilson „���, azok a sz�rny� orkok” c�m� �r�s�ban a k�nyvet „ifj�s�gi zagyvas�gnak” min�s�tette �s 1961-ben Philip Toynbee, kiss� elhamarkodottan, �gy v�lekedett, hogy a k�nyv „a feled�s j�t�kony hom�ly�ba mer�lt”. Germaine Greer azt mondta „r�m�lmaimban Tolkien a 20. sz�zad legbefoly�sosabb �r�ja lett. Ez a rossz �lom val�s�gg� v�lt”, noha soha nem olvasta A Gy�r�k Ur�t. Judith Schilevitz, a New York Times kritikusa szerint a reg�ny sz�vegez�se olyan rossz, hogy mag�t az irodalom hal�l�t jelenti.

A science-fiction k�nyveket �r� David Brin az�rt t�madta a k�nyvet, mert k�ts�gtelen�l "m�ly vonzalommal viseltetik a hagyom�nyos elitista t�rsadalom ir�nt, pozit�van �br�zolja az ellens�g lem�sz�rl�s�t �s romantikus, m�ltba tekint� a vil�gszeml�lete".

Nincs val�s alapja az olyan kritik�knak sem, amilyeneket pl. Edwin Muir fogalmazott meg az Observer c. foly�iratban, hogy A Gy�r�k Ura l�nyeg�ben h�msoviniszta m�, amelyben minden jelent�s szerepet f�rfiak j�tszanak, akik t�bbs�ge r�ad�sul nem �rkezett el a pubert�sig (id�zi: H. Carpenter:J.R.R. Tolkien �lete - Ember a m� m�g�tt, Cicer� Kiad�; 209. old).

Tolkient - amint ezt a magyar kiad�shoz a G�ncz �rp�d �ltal �rt ut�sz�ban olvashatjuk - nagyobb alappal t�madt�k az�rt, mert reg�ny�ben az alakok sztereot�pek: a j�k t�bbs�ge nagyon j�, a gonoszok t�bbs�ge pedig (pl. az orkok) jav�thatatlanul, nagyon gonosz. A reg�nyben e kritika al�l is akad kiv�tel, pl. Gollam vagy Szarum�n alakja, akik pozit�vb�l negat�v figur�kk� lesznek; az azonban val�ban igaz, hogy a ford�tott ir�ny� �talakul�sra, mely nem csak id�leges �s k�ls�s�ges lenne, l�nyeg�ben nincs p�lda.

Kornya Zsolt (�r�i �lnev�n: Raoul Renier) magyar fantasy-szerz� t�bbek k�z�tt (�ltala �szlelt) st�lustalans�ga, a versek gyenges�ge miatt t�madta a reg�nyt, �s nem utols�sorban az�rt, mert az (pontatlanul id�zve) „t�ls�gosan kereszt�ny �rt�krendet t�kr�z”.

A Gy�r�k Ura megfilmes�t�se

Korai k�s�rletek

M�r a Beatles is tervezte a k�nyv megfilmes�t�s�t, de nem lett bel�le semmi. �ll�t�lag Stanley Kubrick is komolyan fontol�ra vette a t�rt�net filmre vitel�t, de elvetette az �tletet, t�l terjedelmesnek tal�lva. Az 1970-es �vek k�zep�n John Boormann filmrendez� t�rgyal�sokba kezdett a filmjogok tulajdonos�val, Saul Zaentz producerrel, de kider�lt, hogy a finansz�roz�sa t�l nagy falat lenne. 1978-ban a Rankin-Bass st�di� elk�sz�tette a kapcsol�d� anyagok els� filmadapt�ci�j�t, A hobbit telev�zi�s rajzfilmv�ltozat�t, ami A Gy�r�k Ura el�zm�nye.

Nem sokkal ezut�n Saul Zaentz ott folytatta, ahol a Rankin-Bass abbahagyta �s 1978-ban l�trehozta A Gy�r� sz�vets�g�nek �s A k�t torony egy r�sz�nek a rajzfilmj�t. Kiad�ja a United Artist volt, rendez�je Ralph Bakshi �s olyan anim�ci�s technik�kat alkalmazott, amelyben az �l� szerepl�k �rny�k�t felvett�k a filmszalagra, majd erre rajzolt�k r� a k�peket. A film min�s�ge egyenletlen volt, tal�n a k�lts�gvet�si megszor�t�sok vagy a k�nyv terjedelm�vel val� k�zdelem miatt. N�mely r�szek teljesen – �s j�l – rajzoltak, m�g m�shol Max Fleischer rotoszk�p technik�j�t alkalmazt�k, ahol az anim�ci�t r�tett�k a sz�n�szekkel felvett jelenetekre. A film kiss� hiretlen �r v�get a Helm-szurdoki csata ut�n, de m�g miel�tt Frod�, Samu �s Gollam �tkelnek a Holtl�pon. Baksi minden er�fesz�t�se ellen�re sem volt k�pes elk�sz�teni a film m�sodik r�sz�t, �gy szabadon hagyta a terepet a Rankin-Bassnak, akiknek 1980-as produkci�ja A kir�ly visszat�r rajzfilm lett.

Mivel ezek a filmek gyermekk�z�ns�gnek k�sz�ltek, a feln�tt rajong�k joggal panaszkodtak a s�t�tebb, m�lyebb r�szek elhagy�sa �s a t�rt�net gyermetegg� t�tele miatt.

Ezek a pr�b�lkoz�sok azt sugalt�k, hogy A Gy�r�k Ura kiel�g�t� megfilmes�t�se lehetetlen. Tov�bb�, mivel a reg�ny ir�nti �rdekl�d�s n�mileg megcsappant, a t�rt�net vizualiz�l�s�nak es�lye egyre kisebb lett. Mindezek ellen�re a filmk�sz�t�si technik�k fejl�d�se, k�l�n�sen a komputergrafik�k ter�n t�rt�nt el�rel�p�s hat�s�ra egy ilyen v�llalkoz�s egyre megval�s�that�bbnak l�tszott.

Peter Jackson filmjei

Az 1990-es �vekben a Miramax �s Peter Jackson filmrendez� nekikezdtek egy nagyszab�s�, �l�szerepl�s filmfeldolgoz�s terveinek. Mivel a Miramax egyre bizonytalanabb volt a tervek m�rete miatt, Peter Jackson sz�m�ra lehet�v� v�lt, hogy m�sik st�di�t tal�ljon a projekt megval�s�t�s�ra. 1998-ban a New Line Cinema �tvette a v�llalkoz�s megval�s�t�s�t (a Miramax k�t vezet� producere, Bob Weinstein �s Harvey Weinstein az elk�sz�lt film f�c�m�ben is szerepelnek)

A h�rom �l�szerepl�s film (t�bb helyen kieg�sz�tve nagy mennyis�g� komputergrafik�val, pl. a nagy csatajelenetekn�l) egyszerre k�sz�lt. A Gy�r�k Ura: A Gy�r� sz�vets�ge 2001. december 19.-�n, A Gy�r�k Ura: A k�t torony 2002. december 18.-�n, A Gy�r�k Ura: A kir�ly visszat�r 2003. december 17.-�n ker�lt a mozikba. Mindh�rom megnyerte bemutat�sa �v�re vonatkoz�an a Hugo-d�jat a legjobb (eg�sz est�s) dr�ma kateg�ri�ban.

B�r a filmeket sok kritika �rte, mert t�bb helyen megv�ltoztatt�k a cselekm�nyt �s, a hangv�tel�k is er�sen k�l�nb�zik Tolkien m�v�t�l, sokan �nnepelt�k, mint hihetetlen teljes�tm�nyt. Ahogy az ismert kritikus, Robert Ebert �rta: “[Jackson] vett egy var�zslatos �s egyed�l�ll� irodalmi m�vet �s �jra�rta a modern akci�film nyelv�n. [...] Az, amit ebben a filmben tett b�mulatosan neh�z munka eredm�nye, �s d�cs�retet �rdemel, de ha h� maradt volna Tolkienhoz, az m�g nehezebb �s m�g mer�szebb lett volna”

A filmek �sszesen 17 Oscar-d�jat kaptak (n�gyet A Gy�r� sz�vets�ge, kett�t A k�t torony �s tizenegyet A kir�ly visszat�r), k�z�tt�k t�bb “nagy” d�jat – A kir�ly viszat�r gyakorlatilag minden kateg�ri�ban nyert, amelyikben jel�lt�k, k�zt�k a Legjobb film d�j�t is elhozta. A d�j�tad�n t�rt�n� els�pr� gy�zelm�t �ltal�ban az eg�sz tril�gia elismer�sek�nt tekintik.

A vizu�lis effekteken dolgoz� csapat �j utakon haladt, k�l�n�sen a �rzelmileg sokoldal� digit�lis Gollam karaktere eset�n. Precendens n�lk�li a h�rom film t�bb, mint h�rom �ven kereszt�l t�rt�n� felv�teleinek �s ut�munk�inak �sszehangol�sa is.

A filmek rendk�v�l sikeresnek bizonyultak a mozip�nzt�rakn�l is. A kir�ly visszat�r premierj�re az �j-z�landi Wellingtonban ker�lt sor �s a filmt�rt�netbe legnagyobb bev�telt hoz� szerdai premierjek�nt vonult be. Ez a film egy�bk�nt a Titanic ut�n a m�sodik, amelynek bev�tele vil�gszerte meghaladta az egymilli�rd doll�rt.